Fogjuk meg és vigyétek!

A Bajnai-libaügyhöz nekem is lenne némi hozzáfűznivalóm! Természetesen bírálni kell élesen Bajnai Gordont a neoliberális gazdaságpolitikája miatt, de nem mindegy, milyen érvvel. A hamis érv kifejezetten nem jó. A hamis érv alatt értem a „Bajnai Gordon által tönkretett Hajdú-Bét Rt.” mítoszát. A mítosz felépítéséhez hozzájáruló Pilhál György-cikk tipikus politikai publicisztika. A cikk szövegében konkrétumok helyett felemás tények és spekulációk összefüggéstelen halmaza szerepel. A Pilhál-cikk, mivel erősen érződik benne mind a politikai ellenszenv („rohadt MSZP!”), mind a politikai rokonszenv („csodálatos FIDESZ!”), használhatatlan. Bajnai 2000 és 2005 között dolgozott a Wallis Rt. vezérigazgatójaként. A hatékonyság érdekében megpróbálkozott a befektetések kezelése mellett a befektető cég átszervezésével. Olyan cégek tartoztak a csoporthoz, mint a Graboplast Rt., a Rába Rt., az Elender Rt., az Index.hu, a Wallis Ingatlan, a Wallis Autó Holding, a Danubius Rádió, a Café Reklám. Több mint száz cég volt a Wallis Rt. tulajdonában. A Hajdú-Bét Rt. lassacskán elindult a tönkremenetel irányába, s bár a tulajdonosok többször megpróbálkoztak a megmentésével, végül elérte a szakadékot. A víziszárnyas-piac 2003-ban összeomlott, aminek a következtében a Hajdú-Bét Rt. számos beszállítója szenvedett nagy veszteséget. Az elkeseredéstől több beszállító öngyilkos lett. A Wallis Rt. 10 milliárd forint veszteséggel kiszállt a befektetésből. Pilhál György, mikor Bajnai kilépett a politika színpadára, megírta a „leleplező” cikkét, ahol a fő felelősnek a Gyurcsányt leváltó politikust nevezte meg. Pilhál nem tudta (bár utána nézhetett volna újságíró létére), hogy a Wallis Rt. 1999-ben vásárolta meg a Hajdú-Bét Rt-t, amikor Bajnai még nem volt a cég vezérigazgatója. A média több hullámban foglalkozott az üggyel. Pilhál Györgynek köszönhetően a Hajdú-Bét Rt. tragédiáját feltáró újságírás félrement teljesen, mivel a hamis információit felkapta a szél és szétszórta az ország minden irányába: a jobboldali médiák sutba dobva az olyan újságírói alapelveket, mint az oknyomozói újságírás és az információk hitelességének szigorú ellenőrzése, szervilisen megjelentették a Pilhál-féle interpretációt. Bajnai és a Hajdú-Bét Rt. kapcsán számos, a valóságnak nem megfelelő állítás látott napvilágot. A bíróság ítélete több médiumot helyreigazításra kötelezett. A Hírt Tv és a Kuruc.info szokásához híven rendesen megkavarta a fekáliát, de a legfőbb felelős a Pilhál György cikkét megjelentető Magyar Nemzet volt. A Magyar Nemzet kiadott egy helyreigazítást, ahol visszavonta Pilhál számos állítását. Pilhál, ahogy ez lenni szokott, „tévedett”. „Tévedett”, mikor azt állította, hogy Bajnai volt a Wallis első embere. „Tévedett”, mikor azt állította, hogy 1999-ben Bajnai vezetésével vette többségi tulajdonba a Wallis Rt. a Hajdú-Bét Rt-t. „Tévedett”, mikor azt állította, hogy Bajnai számolta fel a céget. „Tévedett”, mikor azt állította, hogy a céget nem fejlesztették és kivették belőle a pénzt. Bajnai 1999 decemberében lett a Wallis Rt. vezérigazgatója - ekkor már rég felvásárolták a teljes Hajdú-Bét Rt-t. Pontosan 1999. március 25-én vette tulajdonba a Wallis Rt. a baromfifeldolgozó céget. A Bajnai vezette Wallis Rt. nem okozott súlyos hátrányokat a költségvetésnek. Bajnai betartotta az adószabályokat, és a Ciprusról származó jövedelme után befizette azt az adót, ami járt a magyar költségvetésnek. Bajnai Gordon volt a bűnbak, akire rá lehetett kenni a Hajdú-Bét Rt. körüli aljasságokat. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság a Kecskeméti Városi Ügyészség felügyeletével csődbűntett gyanújával nyomozást indított a Wallis Rt. ellen. A Hajdú-Bét Rt. felöl jött a „bűz”. A gyanú szerint a Wallis Rt. a cég fizetésképtelenségére hivatkozva elvonta a vagyont, a tartozás fedezetéül szolgáló értékeket, összegszerűen 800 millió forintot a hitelezők, a beszállítók elöl. A baromfitenyésztők nem jutottak hozzá a pénzükhöz. A veszteséges üzlet folytatása is csődbűntettnek számít abban az esetben, ha sérülnek a racionális gazdálkodás feltételei. Az ügynek igazából nem akadt gyanúsítottja. Kulcsár Anna, a Magyar Nemzet oknyomozó riportere megkérdezte Zelles Sándort, aki 1998 és 2003 között volt a Hajdú-Bét Rt. felügyelőbizottságának a tagja, miszerint milyen lépéseket tettek a csőd elkerülésére. Zelles elmondása szerint jelezte a problémákat, ha úgy látta, szükséges, emellett ingatlaneladással és cégösszevonásokkal igyekezett a felszínen tartani a céget. A Wallis Rt. megvásárolta a bankok követeléseit, de csupán a névértéket el nem érő diszkontáron. Zelles buzgón bizonygatta, miszerint a Hajdú-Bét Rt.-ből és a Wallis Rt.-ből való távozása után következett be a fizetésképtelenség. Az összeomlás általában gyorsan megy végbe a cégeknél. 2004-ben rendelte el a Hajdú-Bét Rt. felszámolását a Bács-Kiskun Megyei Bíróság gazdasági kollégiuma. Kulcsár Anna még megpróbálta elérni Simor Andrást, a Hajdú-Bét Rt. könyvvizsgálójának, a Deloitte Kft.-nek a vezetőjét, de sajnálatosan külföldön tartózkodott a keresett személy. Simor azt üzente telefonon, hogy nem nyilatkozhat a fizetésképtelenség elkerüléséért tett intézkedésekről, mert titoktartási fogadalom kötelezi a hallgatásra. Körülbelül 550 baromfitenyésztő nyújtotta be több milliárd forintnyi hitelezői igényét, melyek teljesítésére nem volt szinte semmi remény. A médiának köszönhetően a libaügy országosan ismert, viszont még mindig nem megfelelően tisztázott. A következmények azokat az embereket sújtották, akik gyengék és védtelenek voltak. Bajnai Gordon tisztázva lett a jog előtt, viszont a kisemberek ott maradtak a bajban. Bajnai úgy törekedett a magas állami posztra, hogy bizonyos ügyei tisztázatlanok maradtak a nyilvánosság előtt. A miniszterelnöki tiszt erkölcsi szempontból megköveteli a tisztességes, az egyszerű embereket is figyelembe vevő politikai vezetőt. "A magyar társasági jog 1988 óta az alábbi alapokon áll: a) A kft./rt. éles elkülönítése a tagok mögöttes felelősségével működő többi társasági formától. A tagok/részvényesek (továbbiakban: tag) a társaság tartozásaiért a hitelezők felé nem felelnek. b) A hitelezőkkel szemben kizárólag a társaság felel, ugyanúgy, mint amikor a társaság okoz kárt harmadik személynek. A károsult kizárólag a kft./rt.-t perelheti, és csak a társaság léphet fel a kárt ténylegesen okozó ügyvezetéssel szemben. c) A vezető tisztségviselő az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, önfelelősséggel vezeti a társaságot. Az egyszemélyes kft./rt. kivételével a tulajdonosok által nem utasítható, hatáskörét kizárólag a tag(köz)gyűlés vonhatja el, de csak akkor, ha erre a létesítő okirat feljogosítja. d) Az ügyvezetés a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles eljárni. " (http://www.adiutofortis.hu/hirek.php?page=2&idf=9) A 2003. évben élő libaállományt értékesítettek a Nyírszárnyas Kft-nek, a Hungeritnek, a Karnexnek és vágott árut exportáltak Németországba. A piac összeomlása miatt mindkét esetben csökkentett áron történt az értékesítés. Az ebből származó bevételről sajnálatosan nincs több információ.

"a munkavállalók pedig elhiszik, hogy dolgozni nem lúzerség" Nem is tudom, melyik a rosszabb: ha Borókai & Co.komolyan így gondolja, vagy csak ha úgy tesz. Ez az SZDSZ dumája volt. Plágiumpert fognak a nyakukba akasztani. A közmunkaprogram és az egykulcsos adó mind a legszegényebb rétegen üt (ez akkor is így van, ha Mesterházy is ezt mondja). Belőlük akarják kisajtolni az államadósságot? És mi van a jómódúakkal?

A munka akkor fogja ismét elnyerni "társadalmi elismertségét", ha nem 45-60%-os adó teher lesz a béreken! Először tán ez ellen kellene tenni. Aztán később jöhetne a munkanélküliség felszámolása. Most is nő a munkanélküliség, de a kormány mégis több embert akar a munkába "visszahozni". Kérdem, hogyan, ha a munkanélküliség ilyen nagy?

Talán fel kellene számolni az adó és vámmentes budapesti Kínai Különleges Gazdasági Övezetet. Rájuk ez a "fogjuk meg és vigyétek" mentalitás jellemző 20 éve. (Ti dolgozzatok és adózzatok, mi meg visszük a pénzeteket) A http://www.harommajom.hu oldalon tegnap olvastam egy nekik szóló felhívást (Kínaiul is, hogy értsék) Pontosan azt kéri, hogy adózz vagy menj el az országunkból.