„Habár életében számtalan ellenséget szerzett magának a Föld legkülönbözőbb pontjain, nem utolsósorban a modernizációra, gazdasági-társadalmi nyitásra vágyó muzulmán tömegek körében, tagadhatatlan azonban, hogy Osama Bin Laden, az al-Kaida és a szeptember 11-i merénylet atyja egyben sokak számára ikonná is vált - hasonlóképpen egy letűnt kor korábbi Amerika-ellenes szabadságharcosához, Che Guevarához. Mindketten egy általuk szentnek tekintett ügy érdekében, az Amerika által megtestesített »Gonosz« ellen folyamodtak a szélsőséges politikai erőszakhoz, kihasználva a modern kor tömegkommunikációs - azaz tömegmanipulációs - eszközeiben rejlő lehetőségeket. Az általuk hirdetett »nemes célok« legitimálták követőik számára az erőszakot. A kommunista és az iszlamista terrort.
Amerika hibái és gyengeségei nélkül azonban egyikük sem vált volna blaszfém politikai ikonná. Amerika kétes hírű latin-amerikai beavatkozásai, a vietnami háború, a palesztin kérdésben tanúsított évtizedes tétlensége, az iraki háború, Guantanamo, Abu Gharib stb. nélkül bizonyosan másképp tekintettek volna sokan ezekre az önjelölt »szabadságharcosokra« azok közül, akiket megtévesztés, tudatlanság, vagy a teljes reménytelenség vitt rá pusztító ideológiák elfogadásához és követéséhez. Che Guevara és Osama Bin Laden sokak szemében azért is válhattak azzá, amivé lettek, mert volt, amikor Amerika megtagadta saját értékeit.”