Maszat

„Csalódniuk kellett azoknak, akik hittek a kormányfői ígéretnek, amely szerint kedden mindent megtudhatunk a nemzeti újjászervezésről. Semmi olyat nem tudhattunk meg, amit már ki ne szivárogtattak volna. Sőt annál jóval kevesebbet. Az igazán érdekes részletekről egy szót sem hallhatott a Széll Kálmán Alapítvány által szervezett fórum közönsége, ahogy a nézők a Hír TV exkluzív közvetítéséből is csak a hírt hiányolhatták.

Fennkölt célok, az elérésükhöz kijelölt menetrend, frázisok halmaza a foglalkoztatás növelésétől a versenyképesség fokozásán át a gyógyszerkiadások csökkentéséig és a táppénzcsalók kiszűréséig – untig ismételt tételek, amelyeket a rendszerváltást követő valamennyi kormány a zászlajára tűzött. A testes megszorítócsomagokon edződött polgárok ingerküszöbét aligha lépte át. A konkrétumokat látványosan kerülő szónokok viszont sokakban ébresztettek súlyos kételyeket saját jövőjüket illetően. Például hogyan fognak a program hirdetői jótállni azért, hogy a hétszázezer rokkantnyugdíjasból még az idén egészségessé nyilvánítandó tíz- vagy százezrek januártól valamiféle közmunkát végezhetnek. Hol és mennyiért? Vagy itt van a nyugdíjkorhatár kérdése. Rendőrök, tűzoltók, katonák számára a 25 éves szolgálati időhöz kötött korkedvezmény volt az a mézesmadzag, ami sokuknál döntött a pályaválasztáskor.Most megszűnik a kedvezmény. Ráhúzhatnak akár bő húsz évet is? Mint megmondták: kivételek nem lesznek.”