Pénz nélkül álmodik

„Akkor egyfajta retrócsatornát várjunk a terveitől, ha ezt tartja irányadónak?

Nem, szó sincs retróról. Ezzel csak utaltam a múltra, amihez igazodni lehet. Ehhez képest egy ezer sebből vérző szegényházhoz hasonlít, amit az elmúlt években láttunk. Pénz nélkül, pusztán kreativitásból, lelkesedésből képtelenség tévét csinálni. Semmilyen értelemben nem lehet lépést tartani olyan csatornákkal, amelyek húsz-harmincszor nagyobb költségvetésből gazdálkodnak. Arra törekszünk, hogy a műsorstruktúra, valamint a műsorformátumok tekintetében kereskedelmi tévés elveket is kövessünk, de tartalmában valami egészen mást. A közszolgálatiságot nem úgy értelmezzük, hogy ül egy borzasztóan bevilágított stúdióban két-három nagyon okos ember, és fontos dolgokról beszélgetnek, hanem valami olyasmiként, ami, miközben informál, egyben minőségi és szórakoztató is. A közszolgálati műsoroknak – gyűlölöm ezt a szót, de – trendibbé, modernebbé kell válniuk. A közszolgálati csatornák a jövőben nem műsorszolgáltatók, hanem tartalomszolgáltatók lesznek. (...)

Mi alapján válogatott az asztalára letett műsortervek közül? Mire lehet felfűzni a különböző ötleteket?

Létezik olyan értékelvűség, amely minden közszolgálati csatornának a sajátja kell, hogy legyen. Ha az ember megnézi a BBC-t vagy a ZDF-et, akkor látja, hogy van valamilyen funkciójuk ezeknek a csatornáknak, amelyek mindig többet adnak egyszerű szórakoztatásnál és hírközlésnél. Van bennük valami, ami miatt világszerte elfogadják és iskolapéldaként emlegetik őket, például a BBC-t. Engem az vezérelt, hogyan lehet olyan korszerű közszolgálati műsorokat készíteni, amelyek nemcsak a nézők ízlésvilágával találkoznak, hanem egyfajta minőséget is képviselnek. Nem az olyan műsorok készítőire kell haragudni, mint amilyen a Való Világ – egyébként megvan az effajta műsorokról a véleményem –, hanem arra, hogy emellett nem vagyunk képesek alternatívát nyújtani. Van egy olyan nézői réteg, amely elfordult a kereskedelmi tévék nyújtotta műsorok miatt a tévézéstől. Őket kell megszólítanunk.”