A kulturális területnek nem maradt gazdája, mindenki beleszólhat ugyan, de nem tudni, ki dönt.
„Az első Orbán-kormány működésének tapasztalatai alapján sokan azt hittük, hogy a 2010-ben újonnan hatalomra kerülő jobboldali kormány komolyan veszi a kultúrpolitikát. Azt vártam, hogy nem az én ízlésem szerint fog ugyan élni vele, de szüksége lesz rá mint a nemzeti reprezentáció szimbolikus és ideológiai eszközére – ahogy tíz évvel korábban is használta. Zárt értékrendszerként, kizárólag a magas kultúra egy-egy területére összpontosítva, a kultúra egészét örökségként, a múlt hagyományaként kezelve, ahogy a magyar konzervatívok szokták a rendszerváltás óta.
Nos, ez nem következett be. Az új jobboldali kormány számára fontosabb a nemzeti burzsoázia, mint a nemzeti kultúra. Tíz évvel ezelőtt Nemeskürty István írót tűzte kalapjára nemzetiszínű pántlikaként a hatalom, most viszont Csányi Sándor bankárt, akit rögtön a futballszövetség elnökévé is tett. Változnak a díszletek. Ahogy János király uralma megőrzése érdekében váratlanul jogokat adott a népnek, s így született a Magna Carta – amint azt az Örkény Színház minapi bemutatóján láthattuk –, ma a miniszterelnök a nemzetinek nevezett nagytőke képviselőre alapozza hatalmát. Alkotmánytervezetében a szabadságjogok alárendelődnek az állam ún. kötelességeinek.
A kultúra leértékelődése a kormányzati struktúrából is világosan kitűnik. Az önálló kulturális tárcát már a szocialisták megszüntették, amikor 2006-ban összevonták az oktatásival, most azonban Orbán »Nemzeti Erőforrás« néven egy olyan megatárcát hozott létre, amelyben a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális és sportfeladatok egyetlen minisztériumban összpontosulnak. Míg a korábbi kormányoknál a tárcák egyenrangúak voltak, addig itt – a kormányzati filozófia rangjára emelkedő hatalomkoncentráció jegyében – a kormány vertikálisan szerveződik. A kulturális területnek nem maradt gazdája, mindenki beleszólhat ugyan, de nem tudni, ki dönt, mert a sok bába közt elvész a gyerek.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
