Számvetés

Kornai (Kornfeld) János nem rossz közgazdász, de csapnivaló (és végzetesen elfogult) "politológus". Én pl. ha valamihez nem értek, akkor nem ugatok bele (pl. a vesevelő elkészítésének fortélyaiba sem és még sorolhatnám...)

A beteg magyar társadalmat-gazdaságot nem lehet csak egy (pl. közgazdaságtani) nézőpont alapján gyógyítani. Mert akkor úgy járunk, mint az a beteg, akit a szakorvos (pl. fül-orr-gége) egészségesnek nyilvánít, miközben a beteg meghal gyomorfekélyben.

"Nem lehet a közgázon számon kérni azt, hogy nem foglalkozik nem közgáz kérdésekkel." Ez ugyan (tudományosan!?) elfogadott, de nagyon gáz! Ide kívánkozik egy régi, kedvenc idézetem: "A természet által elénk tárt jelenségek és problémák nem osztályozhatók tudományágak szerint. Mi erőszakoljuk rá a természetre a tudományágakat..." (R.L. Ackoff)

A teljes cikket olvastam. Demokrácia 2010-ben úgy döntöttünk, hogy elegünk van abból, ami eddig volt. Ezért kapott a Fidesz 2/3-ot, és él a kapott lehetőséggel. Ez miért lenne demokráciaellenes? Pont ezt várjuk tőlük. Sajtószabadság Először is a firkászok állatira szeretik magukat valami különleges embernek tartani és láttatni. Holott általában a leghitványabbak. Másodszor a sajtó is csak vállalkozás, a tulajdonos, a befektető elsődleges célja, hogy a tőkebefektetése minél nagyobb kamatot hozzon. A sajtóiparág magasabb kamatot hoz az átlagnál, de a magyarországi külföldi tulajdonú befektetések, pl. kertévék, stb., még az átlagosnál is magasabbat. Helyükben én is nyafognék, ha az extraprofitomat akarnák csökkenteni, és ráadásul a szócső az én kezemben van. Harmadszor az eddig médiatörvény szemét volt. Az a törvény, amely olyan rasszaista műsorokat, mint amilyen a mónikasó vagy a józsibarát, büntetlenül megenged, rossz. Már rég módosítani kellett volna. (Az külön elemzést ér meg, hogy ez a sok, alapjogokra olyan kényes demokrata miért nem tiltakozott, akárcsak halkan, ezek ellen az undorítóan rasszista adások ellen.) Jogállam Jogállam az, amikor jogi normák szabják meg a lépéseket, és nem eseti döntések. Épp az alkotmánybíróság terjeszkedett már annyira minden fölé, hogy az eseti döntései irányítanak, és nem a jogi normák, amely döntéseket nem is az alkotmányból, hanem a tagok saját alkotmányértelmezésükből vezetnek le. Ezt felül kell vizsgálni. Az egyetlen kifogás csak az lehetne, hogy nem csak költségvetési kérdésekben. Kapitalizmus – Magántulajdon – Növekedés – Elosztás – összefoglalva: Gazdaság Kedveltem, amit a Hiányban írt a központosított gazdaságról. De a szabadpiachoz nem sokat ért. A rövidség miatt erre csak egy példa: harcosan kiállt a magán egészségpénztárak mellett, és nem látta, hogy annak a rendszere ugyan az lett volna, mint amit a Hiányban leírt. Van egy központ, amely a pénzt adja, és vannak az egyes intézmények, amelyek a pénz költik. A Hiányban gyönyörűen levezette, hogy ez strukturálisan hiányhoz vezet. A magán-egészségpénztári rendszer ugyanerre a kaptafára készült volna: az állam, valamilyen szervezetén keresztül, beszedte volna a pénzt, és odaadta volna a magán-pénztáraknak, amelyek költötték volna azt el. Menthetetlen hiány. Bizalom Mohács óta ez folyik, hogy, jaj, bízik-e bennünk Sztanbul vagy Bécs vagy Moszkva vagy Berlin vagy Brüsszel, vagy hogy tudjuk elérni bizalmukat. 500 év után már a hülyéknek is meg kellene érteniük, hogy magunkban kell bíznunk, és nem a külföld bizalmát keresni. Szingapúr, Malajzia, Brazília stb. is azért sikeres, mert nem a külföld bizalmát kereste.