A dugódíj nem ördögtől való, de vannak szükséges feltételei. Csak úgy, máról holnapra nem lehet bevezetni. Interjú.
„Milyen hatásköröket vonna a fővároshoz?
A városrendezés, adóbeszedés, vagyongazdálkodás kérdését kiemelném, de ezen túl is lehetne feladatokat átcsoportosítani. Nem azt mondom, hogy meg kell szüntetni a kerületeket, de hogy ilyen rengeteg kerület van, és gyerekes, hamis ideológiákkal (itt van például a budai fonódó villamos körül kialakult értelmetlen, szánalmas polémia) ennyire hátráltatni lehessen egy város rendeltetésszerű működését, példátlan. Pillanatnyilag a budapesti közigazgatási rendszer kezelhetetlen, és itt nem csak egy meggondolatlanul vagdalkozó kerületi polgármesterre gondolok. Egy várost sokféleképpen lehet sikertelenné tenni. (...)
Szerepel a költségvetési koncepcióban a dugódíj is. Ezt milyen formában léphet majd életbe és mikor?
A dugódíj nem ördögtől való, de vannak szükséges feltételei. Csak úgy, máról holnapra nem lehet bevezetni. P+R parkolókat kell építeni, egységes parkolási rendszert kell bevezetni, amit jó volna, ha a kerületek nem akadályoznának saját parkolási társaságok önkényes megalakításával. A négyes metró első szakaszát be kell fejezni, meghosszabbítani az 1-es, 3-as villamos vonalát, felül kell vizsgálni a lámpák működését, átgondolni a teherforgalom szabályozását - ezt elkezdtük, de legkorábban szerintem 2013-ban lehet a dugódíjat bevezetni, akkor viszont be kell. (...)
Néhány tervet azért említsen meg, amik a főváros elképzelései között szerepelnek.
Szó van például a MÁV és a budapesti közösségi közlekedés tarifáinak egységesítéséről, de ez nem jelent integrációt, eszünk ágában sincs einstandolni a MÁV-tól a 11 - egyébként nyereséges - elővárosi vonalát, de hogy bevonjuk őket a közösségi közlekedésbe, arról igen. Tárgyalok a MÁV vezérigazgatójával. Igen, beszélünk a BKV adósságának átvállalásáról, arról, hogy a 4-es metró második szakaszát most nem tudjuk elindítani (az unió még csak nem is tárgyal róla jelenleg), de ismét hangsúlyozom, hogy nem töröljük a beruházást, éppen azon fáradozunk, hogy most legalább az első szakaszt befejezzük, sajnos ez sem lesz egyszerű, ez nem közvélemény-kutatási adatokon múlik, hanem számokon. Olyan elképzelés is van, hogy a BKK ingatlanvagyona egy részének átadásáért az államtól készpénztámogatást kapunk cserébe, sok milliárd forint értékben, amivel a közlekedési cég nehézségei lennének kompenzálhatók. De egyik témáról sincs konkrét döntés, jövő héten lesz az újabb tárgyalási forduló. Február végén, március elején lesz megoldás, a főváros és a kormány is elkötelezett, hogy a budapesti közösségi közlekedést talpra állítsuk, mert bár igazságtalan lenne elhallgatnom, hogy a Bajnai-kormány nem próbált segíteni, de eddig mindig csak tűzoltás folyt, tartós megoldás nem született.”
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
A kormánnyal kötött ötéves megállapodásnak köszönhetően évente összességében 80–90 milliárd forint marad a magyar vállalkozásoknál.
Robert Palladino márciusi érkezése új fejezetet nyitott a két ország közötti együttműködések terén.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
A miniszter elárulta: ezentúl havonta 5-10 ezer forintot spórolhatnak az utazók.
A főváros az elmúlt években rekordösszegű iparűzési adóbevételhez jutott, Budapest pénzügyi mérlege 2025 végére mégis mínusz 33 milliárd forintra fordult.
A költségvetési számokkal történő utólagos „okoskodás” válaszokat kíván a Fővárosi Közgyűlésen.
Eredményesek voltak a kedd esti küzdelmek.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
