Ft
Ft
21°C
13°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 18.
csütörtök
A pénzvilág érdekei és a gyermeket vállalók érvei
2011. január 14. 10:17
Nagyon büszkék lehetünk arra, hogy a bismarcki mintájú szolidaritás alapú magyar nyugdíjrendszer a világon az elsők között jött létre.
2011. január 14. 10:17
„Most karácsonykor, mint minden évben a betlehemi kisgyermekre emlékezünk, aki legyőzte a kapzsi, irigy Heródest, a világ hatalmasait, akik el akarták pusztítani. Igazi karácsonyi tettnek, valóban világraszóló bravúrnak tartom, hogy a kis Magyarország a szolidaritás érdekében szembe mer szállni a pénzvilág hatalmasaival. Meg próbálják bosszulni, éppen a bizalmat akarják lerombolni, pedig mi már a magánnyugdíj pénztári rendszer bevezetésekor bebizonyítottuk, hogy az szükségszerűen a szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszer összeomlásához és az államadósság kifizethetetlen növekedéséhez fog vezetni.
1997-98-ban, a Horn kormány idejében, amikor tőkefedezeti magán nyugdíjpénztári rendszert létrehozták, férjem, Dr. Skrabski Árpád, a Magyar Pénztárszövetség elnöke, minden fórumon tiltakozott, hiszen ez a változás egyértelműen csak a bankok és biztosítók érdekeit szolgálta, és súlyos veszélyt jelentett a szolidaritáson alapuló nyugdíjrendszer jövőjére vonatkozóan. Árpád hozta létre az önkéntes kölcsönös nyugdíj és egészségpénztárakat, amelyek lényegében különböznek a magán nyugdíjpénztáraktól, hiszen az önkéntes rendszer nem vesz ki semmit az egységes nyugdíj és egészségbiztosítás rendszeréből, hanem a munkáltatók, a tagok többlet befizetései és az állami adókedvezmények alapján az öngondoskodás igen jelentős civil szervezetei. Franciaországban mindenki tagja az önkéntes pénztáraknak, az úgynevezett mutualitéknek. Annak idején Mitterrand elnök fogadta Árpádékat, és azt állította, hogy az önkéntes pénztárak védhetik meg az országot a vadkapitalizmustól, hiszen ezek a legerősebb, igen nagy tőkeerővel rendelkező civil szervezetek, amelyeknek a tagok a tulajdonosai. Miért különböznek ettől alapvetően a magán nyugdíjpénztárak?
Nagyon büszkék lehetünk arra, hogy a bismarcki mintájú szolidaritás alapú magyar nyugdíjrendszer a világon az elsők között jött létre. Ennek lényege, hogy minden évben a dolgozók által befizetett járulékot osztjuk szét a nyugdíjasok között, ezt nevezik felosztó-kirovó rendszernek. A kötelező magán nyugdíjpénztárak létrehozásával ennek a befizetett járuléknak egy jelentős hányada- nagy arányban a fiataloktól, a jól keresőktől a bankokhoz, biztosítókhoz került, amelyek ezt az összeget majd csak 20-30-40 év múlva fizették volna ki, amikor a tagok nyugdíjba mennek. Tehát ez a befizetés nem hasonlítható egy takarékbetéthez, amiből bármikor kivehetjük a pénzünket, hanem csak egy hosszú távú ígéret, hogy majd nyugdíjazásunkkor mennyi járna nekünk. Emiatt, bár korábban a járulékok fedezték a nyugdíjak összegét, jelentős hiány keletkezett a nyugdíjkasszában, ennek pótlására a kormánynak folyamatosan kölcsönt kellett felvennie, aminek a hihetetlen magas kamatait az adónkból nyögjük mindannyian. Ez a rendszer kizárólag a pénzvilág érdekeit szolgálja, valószínűleg itt is óriási összegek vándoroltak egyes zsebekbe.
Egy kitünő matematikus, Szedmák Sándor - ma nemzetközi szinten vezető matematikai elemző - készített 1997-ben modellt, amelyben bebizonyította, hogy a magyar nyugdíjrendszer szükségszerűen csődbe a jut a magán nyugdíjpénztári rendszer bevezetése miatt. A modellt a Magyar Tudományos Akadémián rendezett több konferencián mutattuk be, azonban a tudományos érvek az akkori hatalomnál süket fülekre találtak. Andorka Rudolf professzor vezetésével a Közgazdaságtudományi Társaság, majd Klinger András professzor vezetésével a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottsága, a Közgazdaság tudományi Bizottsággal, és a Munkatudományi Bizottsággal több tudományos ülésen vitatta meg a nyugdíjrendszer átalakításának tervét, és a tőkefedezeti magán nyugdíjpénztári pillér bevezetését egyértelműen ellenezték. Megállapították, hogy a Pénzügyminisztérium által közreadott program nem valós adatokon alapul, így előrejelzései megalapozatlanok. Kiszámították, hogy a nőket hátrányosan megkülönbözteti a magán nyugdíjpénztári rendszer. Előre jelezték, hogy a tervezett működési költségeket jelentősen túl fogják lépni a magán nyugdíjpénztárak, tehát sokkal drágábbak, mint az állami rendszer. Ráadásul a magánnyugdíj pénztári rendszer kifejezetten bünteti a gyermekvállalást, hiszen ez lényegében egy olyan saját megtakarítás, aminek a tőkéjéhez és kamatához csak majd mint nyugdíjasok férhettünk volna hozzá. Ez kifejezetten ellenérdekeltté tette az embereket a gyermekvállalásban, hiszen minél több gyermeket nevel valaki, annál kisebb nyugdíjra számíthatott volna.
Mivel a kötelező magánnyugdíj pénztárak megszüntetése egyedül a pénzügyi lobbi érdekeit veszélyezteti, számukra azonban óriási összegek elvesztésről van szó, az emberek tájékozatlanságát kihasználó példátlan kampányt indítottak és a kormány iránti bizalmat próbálják aláásni. Pedig csak az történt, hogy hatalmas veszteségek elszenvedése után, tizenkét év elteltével végre megfogadta a kormány a korábbi leghitelesebb szakértők egyértelmű tanácsait. A visszalépés a pénzügyi lobbin kívül senkinek nem okoz most veszteséget, sőt azokban a ritka esetekben, amikor a pénztárak eredményesen fektették be a rájuk bízott összeget, a különbséget most megkapják azok, akik visszatérnek az egységes, szolidaritáson alapuló rendszerbe. Hosszú távon az igen jól kereső rétegnek lett volna lehetősége arra, hogy ha szerencséje van, akkor majd magasabb nyugdíjra lesz jogosult a magán nyugdíjpénztárból, de ez azzal járt volna együtt, hogy mivel az ő járulékának jelentős része nem került volna be a szolidaritáson alapuló rendszerbe, az ottani hiányt csak további kölcsönök felvételével tudta volna pótolni a kormány- mindannyiunk adójának és az államháztartási egyensúly felborulásának árán. Ilyen többlet megtakarítás biztosítására az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak kiválóan alkalmasak. Ma Magyarországon az összefogás, a kölcsönös segítőkészség, bizalom, a társadalmi tőke erősítése a legfontosabb a jövőnk érdekében. A magán nyugdíjpénztárak megszüntetése a szolidaritás, a kölcsönös felelősségvállalás irányába tett igen jelentős lépés.” (Új Ember)
A rendőrség lefoglalta Ruszin-Szendi Romulusz vesetájon hullámot vető dzsekijét
Értesült a 444.
Gyilkos lányok
Felfoghatatlan. A svédországi szervezett alvilág bandaháborúiban tinédzser lányokat bérelnek fel gyilkosságokra.
Eldöntöd, hogy szaralak leszel, majd szaralak leszel
Vannak kiemelkedően sikeres projektek az életben.
Ruszin-Szendi Romulusz Magyar Péter tudtával (és beleegyezésével?) ment el egy politikai gyűlésre felfegyverkezve
Mindezt nem én állítom, hanem Magyar Péter maga mondta ki, hogy Ruszin-Szendi oldalán egy lőfegyver volt látható.
XIV. Leó pápa: Nem fog változni az egyház tanítása LMBTQ-ügyben, semlegesség Ukrajna kérdésében, a demokrácia nem mindig jó megoldás (VIDEÓ)
XIV. Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.
Túl messzire ment a svéd miniszterelnök: nem fogja zsebre tenni, amit Orbán Viktortól kapott
Szembesítették a valósággal Ulf Kristerssont.
Összesen 45 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Kettes
2011. január 14. 21:59
A kijelentés, hogy "Mivel a kötelező magánnyugdíj pénztárak megszüntetése egyedül a pénzügyi lobbi érdekeit veszélyezteti" impertinens hazugság. Hatmillió forintot vagy az öregségi nyugdíjjogosultságomat bukhatom, Mari néni. Ennél kevesebbért is öltek már.
"Ilyen többlet megtakarítás biztosítására az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak kiválóan alkalmasak" A jelenlegi magas járulékszintek és egykulcsos adórendszer mellett az önkéntes pénztárak alkalmatlanok a nyugdíjcélú megtakarítások becsatornázására. Ezt mutatják a számok.
A Magyar Pénztárszövetség, aminek Skrabski az elnöke volt, nem az önkéntes nyugdíjpénztárak érdekképviseleti szerve, hanem egy fantomszervezet. Nincsenek tagjai, nincs honlapja, a cégkatalógusokban megadott www.mpszov.hu domain nincs is regisztrálva. A jelenlegi elnöke, Czöndör Gyula az MSZP társadalompolitikai tagozatának állítólagos elnökeként lép fel, bár az mszp.hu szerint nincs tagozatuk. A szervezet egyetlen funkciója, hogy "civil" szervezetként erősítse a Fidesz kommunikációját.
Kopp Mária bár Bismarckra hivatkozik, veretes tőke- és gazdagellenességgel utasítja el a hárompilléres rendszert.
Nem lehetne végre elhajtani már a bús picsába az összes marxista fényevőt?
Válasz erre
2
3
Autofocus
2011. január 14. 21:27
A sorrend, a sorrend megint. Régóta a kevés hiteles közéleti megszólaló közé sorolom Kopp Máriát, ezért is különös hogy ezeket a több éves kutatásokon, számításokon alapuló megállapításokat miért CSAK MOST látom először Miért nem ezzel kezdték Orbánék, még a jóval a mindenféle svéd modelles szoci huhogást - sutymorgást megelőzően.
Először semmi mást nem kellett volna csinálni, csak ilyen tanulmányokat közzé tenni, utána kellett volna bejelenteni a dzsihádot a magánpénztárak ellen.
Sajnos nagyon hiányzik Wermer András bölcsessége, ravaszsága, zsenialitása.
Válasz erre
7
2
nyugalmazott tanár
2011. január 14. 16:40
A lényeg a lényeg:
'Mivel a kötelező magánnyugdíj pénztárak megszüntetése egyedül a pénzügyi lobbi érdekeit veszélyezteti, számukra azonban óriási összegek elvesztésről van szó, az emberek tájékozatlanságát kihasználó példátlan kampányt indítottak és a kormány iránti bizalmat próbálják aláásni.'
Ha valaki öngondoskodásról beszél, amivel a magánpénztárnak álcázott pénzelszívó remdszer érvel, akkor nem pénztárakba, hanem ingatlanba kellene fektetni a kereset bizonyos arányát. Ez, ha jól spekulál a dolgozó, még extraprofitot is hozhat. A pénztár viszont csak elvisz, hiszen egy igen magasan dotált gépezetet kell eltartson.
Az öngondoskodás lényege, hogy olyan befektetésem legyen, ami egy idő után kellő mértékű tartalékot jelent. Akár 30 évre is.
De nem másokról lehúzott bőrrből (a másoktól levont nyugdíjjárulék megszerzésével) akar nyerészkedni, mint a magánnyugdíjpénztáraknak nevezett üzleti vállalkozások tették, évente sokszor 10 milliárdot leszippantva.
Válasz erre
5
2
lehetlakkozni
2011. január 14. 13:51
Na ez a következő sztereotípia! A pénz a bankokhoz vándorol...
na! Mert az a dolga! Ugyanis a bankok a pénz elosztásának eszközei! Ne keverjük a bankok álságos dolgait az igazi feladatukkal. kb ez olyan mint a kést vádolni az elvágott kezemért. Vazzeg a kés azért kés mert éles! A bak meg azért bank, hogy pénzt gyűjtsön és befektessen! Egyébként meg ha nem lesz elég gyerek meg termelő beruházás fújhatjuk a nyögdíjat ha állami ha magán, hacsak a tőkebefektetési rész nem külföldi papírokban van...
Válasz erre
2
6