„Az elmúlt években a szocialista kormány néhány kiemelt, leginkább baráti-gazdasági csoport érdekeit helyezte előtérbe velünk szembe. Óriási államadósságot halmoztak fel, hogy etetni tudják az érdekeltségeiket, mi pedig fizettünk, mint a katonatiszt, miközben már alig tudtuk etetni a saját gyerekeinket. Ezen felháborodva szavaztunk másra.
Mert az állampolgári többség - állatias ösztönei miatt - leginkább tele hasra és pénztárcára vágyik, amit éppen a hasonló ösztönzésű szocialisták vettek semmibe; büntetésük nem is maradt el. Ám a szocialisták a felhalmozott adóssággal az általánosan szokásos állami szabályozás üvegcséit is széttörték a kamrában. Nincsen bent más, csak a vészhelyzetre tartogatott penészes üvegek. Ezekből fog most sütni-főzni és tálalni nekünk az új kormány valami ehetőt.
Nehéz dolguk van, mert kolbászra éhezünk. És nagyon úgy néz ki, hogy kolbász csak akkor lesz, ha változnak a szabályok. Tetszik nem tetszik, erre szavazott az aktív többség. Ha pedig a többségi akarattal megválasztott kormány feje a népakaratnak megfelelően kolbászt akar gyártani nekünk, akkor nincs kétség afelől, hogy a kormányfő és csapata demokrata. Legfeljebb azon lehet elgondolkozni, hogy akik választottak, tudják-e, hogy mit is jelent igazából a demokrácia?”