„Többek szerint azonban csak most, a kétezres évek végére született meg az igazi magyar krimi, Kondor Vilmos sorozatának (Budapest noir, 2008; Bűnös Budapest, 2009; Budapesti kém, 2010) köszönhetően. Kondor buszokon, metróállomásokon, plakátokon a magyar viszonyokhoz mérten erős reklámkampánnyal hirdetett könyvei egyszerre nyerték el a közönség, valamint a közönségsikereken általában fanyalgó kritikusok tetszését. Kondor hard boiled-szerű történetei a második világháború küszöbén és az abban álló Budapesten játszódnak, magyar hősökkel, magyar történelmi környezetben. Egy olyan időszakban, melynek megítélése még ma is vitatott, melyről radikálisan eltérő értelmezések élnek egymás mellett.
Ez a lezáratlanság pedig, amely akadályozza a történelmi traumák nyugvópontra jutását, a krimi szempontjából tökéletes terep, hiszen maga a történelmi háttér is rejtélyes, fenyegető: vagyis izgalmas. Nemcsak a bűntény, hanem maga a lezáratlan huszadik századi történelem is nyomozásra szorul. Nem is beszélve a korszak virágzó magas- és populáris kultúrájáról, amely sokak számára ma egyfajta aranykornak tűnik. Ráadásul ismert az a pszichológiai hatás, hogy párhuzamot sejtünk saját korunk és a száz évvel korábbi időszak között. Ezt az érzést csak erősítik a hasonlóságok: a gazdasági válság, a politikai szélsőségek megerősödése, az új világhatalmak felemelkedése, ezzel együtt a kiszámíthatatlanság érzése a világpolitikában.
Miközben a krimi műfaja a tévében, a moziban és az irodalomban már hosszú ideje hódít, úgy tűnik, Magyarországon mostanra sikerült csak »kitalálni« azt a formulát, mely valóban sikeres magyar krimit teremthet. Míg a CSI-sorozatok korában a jelenkori Magyarország meglehetősen alkalmatlan, provinciális helynek tűnik a valóban izgalmas és nagyszabású bűntényekhez és nyomozásokhoz, addig például a század első felének Budapestje ideális, egyszerre vonzó és fenyegető környezetet nyújt. Hogy a formula működik, mutathatja az is, hogy egyre több kortárs regény és krimi játszódik a 20. század első felében: Kondor kiadója például nemrég egy, a századforduló Ókanizsáján játszódó krimivel (Baráth Katalin: A fekete zongora) jelentkezett.”
