A baloldal elméleti kérdéseiről

„Nálunk az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben a szovjet időszakban a legjobb körülményeket tudtuk a magyar társadalomnak biztosítani, de nagy adósságállományunk miatt a kádári politika súlyos válságba került. További történelmi tényező, hogy amíg például Csehországban, vagy Szlovéniában volt jelentős polgári középosztály, addig nálunk a fasiszta, majd pedig a Rákosi-féle diktatúra ezt a társadalmi osztályt lényegében felszámolta. Ezért az ország érdekében az utolsó szocialista kormány készített elő mindent a rendszerváltás végrehajtásához, amely nemcsak nagy előnyökkel, az emberi jogok, visszaszerzésével és a szabad választások lehetőségével, továbbá a nyugati kölcsönökkel, beruházásokkal, az országunk modernizálását jelentette. Ezzel együtt különösen az ország lakosságának szegényebb része elvesztette munkahelyét. Több, mint egymillió munkahely szűnt meg, és félmillió munkanélkülivel számoltunk. Ez azt követelte, hogy a lakosság életszínvonalát jelentősen csökkenteni kellett(...)

Horn Gyula kormánya hajtotta végre ezt az ország érdekében álló, de sok keserűséget jelentő életszínvonal csökkentést, amely a szegényeket még szegényebbé tette. Ezek után a szocialisták népszerűsége erősen visszaesett.

Egy fiatal, liberális és antiklerikális beállítottságú csoport észrevette, hogy a konzervatív eszmék meghirdetésével meg tudja szerezni a hatalmat. Most a szocialistákat büntetik azért, amit az országért tettek.”