Bokáig a demokráciában

Mióta ilyen hiszékeny a pénzvilág Béla? Inkább hisztérikus (ahogy mondtad). Mi választók mindenesetre nálad kevésbé vagyunk hisztisek. Úgy látom, IMF-fel együtt a meleg neked is megártott.

Kedves Barabás barátom. E probléma tömegben úgy állsz, mint a bibliai Barabás, Pilátus előtt Jézus mellett, amikor a gonosz felhergelt zsidó tömeg téged akar szabadnak, anno Húsvét ünnepén. Ahogy te most, anno ő se értette a lényeget, de nagyon örült, mert valami jó dolog történt vele, látszólag. Mindenki a devizások miatt obégat, érdekes módon a ti oldalatokon, miközben szó se esik arról, hogy pont ez a nagyon aggódó szoclib szakértő kormány tette jogszabályban adott jogává a bankoknak, hogy egyoldalú szerződés módosításokat tehessen, a költségei korlátlan áthárítása mellett. Azonkívül azt is meg kéne magyarázni, hogy ha egy bank hosszú lejáratú hiteleket finanszíroz rövid lejáratú refinanszírozási hitelekből, akkor a hitelfelvevőnek mi köze van a refinanszírozásban résztvevők spekulációs veszteségéhez. Ha én felveszek 100 €-t, akkor annak részletfizetésekor esedékes váltási áron kéne fizetnem a részleteit, forintban. Esetleg, mi az oka annak, hogy a Ft-omat miért nem válthatom át szabadon €-ra, hogy fizetni tudjak? Miért növekszik a tőketartozásom is, miközben a hitelemet devizában kaptam? Miért varja a nyakamba a bank a refinanszírozás spekulációs veszteségét? Megmondom. A hazai lánykabankoknak nincs annyi pénzük, hogy ezt a bazi nagy deviza hiteltömeget finanszírozzák. Anyuci viszont kövér és van neki. Ő azonban ezt nem tőkeként adja, hanem EURIBOR alapon, jelentős kockázati felárra, amit maga állapít meg. Így aztán a teljes spekulációs "veszteséget" benyelik. A leány, ha nem húzhatná be az adóst, akkor ezt veszteségként kellene, hogy könyvelje, ám hála a szoclib gazdaságirányításnak, mi mindannyian megszívtuk, a bank meg röhög a markába. Ha ezt a folyamatot gátolni lehet, vagy legalábbis a spekulációs folyamatokra korrekt adót lehet kivetni, akkor a bankék is rögvest észre térnek. Mi nagy szarban vagyunk, ezért nincs idő mérlegelni számolgatni, ezért a bankadó a mérleg főösszegére koncentrál, de jövőre, minden bizonnyal mi is azt a vonalat választjuk, amikor ezeket a spekulációs vonalakat fogjuk támadni, amint az EU más országai is készülnek. Hogy a bank mit hárít át, az meg tisztán jogszabály kérdése. Az a kérdés meg, hogy nem fog finanszírozni, az meg tök röhej. Ha nem finanszíroz, akkor mit fog csinálni? miből fog megélni? Ő is csak egy kereskedő. Méghozzá egy fedezetlen papírhalommal kereskedő szélhámos. Felhívnám a ballib médiakutyák figyelmét, hogy a gondolkodás nem fáj. Olvasni ma már a vakok is tudnak. Tegyék ezt és ne jajgassanak.

"A nemzet kormánya sokba került a devizahiteleseknek. Remélem komolyan gondolták az objektív politikai felelősségvállalást, majd megadom a számlaszámom." A devizahitelesek is sokba kerülnek az egész magyar nemzetnek. Minden egyes férfi és nő, fiatal és öreg, hiteles és nem hiteles, a CHF és EUR áttételek miatt kapott egy nagy zsák téglát. A hitelek a valódi megtakarításokat értéktelenné teszik(pl. az üsszekuporgatott önrész egy része vagy egésze a önrész és a hitelösszeg mértékétől függően is simán megy a banknak, csak nem azonnal vasalják be, hanem apránként). A munka becsületét is, mivel olyasmit is megvehetek, ami a jelenlegi munkámból, lehetőségeimből, képességemből, szorgalmamból stb. nem következik. Amikor fizetsz szinte bármiért, a hitelből vállalkozók hitelét fizeted, akik áthárítják a hitelük felárát Rád (tisztelet a kivételnek!). Mindenki, aki devizahitelt vesz fel, végső soron egy másik állam bankját és annak betéteseit támogatja a törlesztőivel. Aki devizahitelt vett fel, önként mondott le személyes előnyökért (alacsonyabb törlesztő, alacsonyabb kamat) cserébe, a nemzetgazdasági értelemben vett önrendelkezés jogáról. Ez is a szabadság egy formája, noha közvetlenül nem tudatosul senkiben (szabadon mozoghat, azt csinál, amit akar stb.). Az íly módon feladott mozgásteret nehéz és fájdalmas visszaszerezni. Ha úgy tetszik, pórázon vagyunk (a gazdasági áttételeknek hála a nem devizahitelesek is...), amin nem rántanak egyet, ha kussolunk és pitizünk. Amint arra mennénk, amerre kedvünk tartja (és még csak nem is mennénk messzire, hiszen mi is a 'család' tagjai vagyunk), a gazda ránt egyet a pórázon. Itt kezdenek eltérni a vélemények, hogy mi a valódi ok: az, hogy porázon vagyunk, vagy az, hogy megpróbáltunk arrébb menni (lásd az 2006-os tüntésekkel kapcsolatos 'rendőrattak' ill. 'nemkellettvolnaodamenni' értelmezések). Nyilván ebből az egyik tüneti kezelés, szó szerint a pillanatnyi fájdalom elkerülése bármi áron, a hosszútávú gyógyulás kárára. Az IMF szerint nem tudtuk hol a helyünk, kaptunk egy maflást és ránk lett szólva: 'Stay down!'. Persze lent maradhatunk, vagy akár le is fekhetünk előre és akkor nem kapunk maflást (ez is egy módja mások szórakoztatásának). Az IMF a hétvégén elénk tette a Henry Ford-féle színpalettát: bármilyen színű lehet a kocsi, feltéve, hogy az fekete. Azért fekete, mert az szárad a *leggyorsabban* (asszem érthető, hogy mit akartam ezzel mondani :D). Az önállóságnak ára van. Jobb ezen még gyermekkorban túlesni, akkor legrosszabb esetben megússzuk egy megmaradó sebhellyel vagy egy-két tejfoggal. Sosem lesz megfelelő az idő a konfliktusokra. Együttérzek azokkal a devizahitelesekkel, akik most nehéz időket élnek át, de a kiszolgáltatottságuknak (és közvetve a miénknek is!) nagyrészben ők maguk az okozói. A Fidesz a 2/3-os felhatalmazást szvsz úgy értelmezte, hogy ezentúl akarunk az utca túloldalára átmenni, ha valaki csúnyán néz ránk. Cél a tisztes helytállás minden felállásban. A mindig leszegett fejjel vigyorgó, bokszzsák csicskagyerek imázs nem vezetett eredményre. Mindig lesznek olyanok, akik menekülnek az élet feladatai elöl, vagy a könnyű utat keresik. Ahogy Brad Pitt a Harcosok Klubjában mondta Edward Norton-nak: "Végigrángatlak a hajadnál fogva, és a végén megköszönöd nekem." Üdv

Öreg ! Mi van azzal a 8,5 millióval, akinek nincs devizahitele? Csak magadra gondolsz és abból csinálsz közügyet?