Isten az alkotmányban?

2010. június 10. 15:28

A semlegesség nem jelentheti azt, hogy az állam lemond saját törvénykezéseinek az alapjairól, és ezek megnevezéséról. Elhagyásuk ellehetetleníti vagy önkényessé teszi a törvénykezést.

2010. június 10. 15:28
Magyar Narancs: Mi szól amellett, hogy Isten nevét belefoglaljuk egy törvénybe?

Mezei Balázs: A modern törvényszövegekben sehol nem szerepel Isten neve – talán a Saríát hagyjuk ki ebből –, amiről itt szó van az az úgynevezett preambulum, vagyis a bevezető, ami az indokokat, célokat, elvi alapokat szögezi le, mondhatni teoretikus bevezetés egy törvényhez. Kiemelt törvényekhez szokta ilyet alkotni. A Nemzeti Összetartozás törvénye egyértelműen ceremoniális, az összetartozást hangsúlyozó törvény, amelynek szerepe más, mint a gazdasági, kulturális vagy politikai élet menetét szabályozó törvényeknek. Itt az általa meghatározott nemzeti lét, a jog által átfogott közösség alapvonalait kifejező alapállításairól van szó, ahol helyénvaló, akárcsak az alkotmány preambulumában, a törvénykezés alapját képező elvek vagy végső forrásának megnevezése. Afelől nincsen vita, hogy a jogi egységeknek vannak elvi alapjai, arról sincs vita, hogy ezt meg lehet fogalmazni külön egy bevezető preambuláris részben. Ott válnak el a vélemények, hogy ez a rész kell-e nekünk vagy sem. Ha az európai alkotmányokat nézzük, ott a preambulummal rendelkezők vannak valamelyest többségben, Isten nevét nyolc alkotmány említi meg, de van nagyon sok, amely történelmi előzményeket fejt ki, például a szlovákoknál az áll benne, hogy ők a nagy Morva Birodalomra, valamint Cirill és Metód tevékenységére vezetik vissza az államukat. Csak kettő olyan alkotmány van Európában, amely kifejezetten laikus kitételt tartalmaz a preambulumban, az államot nem vallásiként, nem egyháziként határozza meg: ez a francia és az olasz alkotmány. Isten nevének megemlítése jogtörténetileg két dolgot jelenthet: lehet nominatio dei és invocatio dei, azaz Isten megnevezése vagy hívása. Utóbbira jelenleg Írországban és Görögországban van példa. A görög alkotmányt a szent, egylényegű és láthatatlan Szentháromság nevében vezetik be, míg a német alkotmány azt hangsúlyozza, hogy tudatában vagyunk Isten előtti felelősségünknek. (...)

MN: De nem áll fenn annak a veszélye, hogy Istenre hivatkozással az állam feladja a semlegességét?

MB: A semlegesség nem jelentheti azt, hogy az állam lemond saját törvénykezéseinek az alapjairól, és ezek megnevezéséról. Elhagyásuk ellehetetleníti vagy önkényessé teszi a törvénykezést. Joseph Weilert jogtudós, aki belefolyt az európai alkotmány kapcsán ebbe a vitába, úgy véli, annak a visszautasítása, hogy valamilyen módon Istenre utaljunk, egy hamis elven nyugszik, amely összekeveri a szekularizációt a semlegességgel és az elfogulatlansággal. Amikor azt mondjuk, hogy az államnak semlegesnek kell lennie, az nem azt jelenti, hogy szekulárisan kell megnyilvánulnia. Hogyha azonban Istent teljességgel negligálja az alaptörvény, az egy szekuláris állásfoglalás. Magyarországon nyolcvan százalék fölött van, azoknak a száma, akik valamilyen módon vallásosnak tekintik magukat. Isten kihagyása az ő vallásosságukat sértheti. Attól, hogy valaki nem jár templomba, az még nem jelenti azt, hogy nem hiszi az istenséget valamilyen módon. Egy olyan alkotmányt csinálni, amely a semlegességre hivatkozva kirekeszti ezeknek a nézeteknek a sokféleségét, az egy képmutató magatartás.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
@ndtomas
2010. június 12. 01:45
Egyesek azt állítják, hogy Isten emberi kormányzatok és intézmények közvetítésével tevékenykedik. Maga Jézus ellenben megmondta: „Az én királyságom nem része e világnak” (János 18:36). Dániel próféta látomást kapott arról, hogyan következnek egymás után a történelemben a világhatalmak egészen napjainkig; név szerint megemlítve ezeket. A látomás csúcspontján az utolsó emberi királyok idejéről - napjainkról - ezt írja: „És azoknak a királyoknak a napjaiban az egek Istene felállít egy királyságot, amely soha nem fog elpusztulni. Ez a királyság nem száll át más népre. Szétzúzza és megsemmisíti mindazokat a királyságokat, maga pedig megáll időtlen időkig. . .” (Dániel 2:44) Tehát egy nap az összes emberi kormányzat örökre megsemmisül. Amint Dániel próféciája mutatja, Isten Királysága hamarosan az egész föld felett fog uralkodni. Nemcsak hogy valóságos ez a királyság, de ez lesz az egyetlen kormányzat, amelyik fennmarad. Kit neveznek akkor istenüknek a nemzetek az alkotmányaikban? Pál apostol, Jézus egyik korai követője, ezt írja erről ( kiemelés tőlem): „Ha pedig leplezett is a jó hír, melyet hirdetünk, azok között leplezett, akik elvesznek, akik között ENNEK A VILÁGRENDSZERNEK AZ ISTENE megvakította a nem hívők elméjét, hogy ne ragyogjon át a Krisztusról, az Isten képmásáról szóló dicsőséges jó hír megvilágosító fénye.” (2Korintusz 4:3-4) Tehát létezik egy konkurens isten is. A János 14:30-ban „a világ uralkodójá”-nak azonosítja Jézus ezt a személyt, aki egyszer felajánlotta neki, hogy megkaphatja az összes emberi királyságot tőle, ha Jézus cserébe őt imádja Atyja, a Mindenható Isten helyett. Jézus természetesen visszautasította ezt, de nem vitatta, hogy a felajánlott államok nem az ajánlattevő birtokában lennének. A meghiúsult alkut leíró evangéliumokból tudjuk, hogy a felajánló nem más, mint az ellensége, vagyis Sátán. Ezzel Pálnak az „ennek a világrendszernek az istene” kifejezése is értelmet nyer „a történelem Istene” megfogalmazásban, a magyar alkotmány szövegezésében. Ez megmagyarázza Dániel látomását, és más bibliai szövegeket is a jövőről, hogy miért fog Jézus hamarosan minden emberi kormányzatot megsemmisíteni, és miért lesz a föld egyedüli Uralkodója (Zsoltárok 2:2–9; Jelenések 19:11–21). Ezért imádkoznak az emberek, amikor azt kérik a miatyánkban, hogy „jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod . . . a földön is” (Máté 6:10, Károli-fordítás).
szeekely
2010. június 11. 10:33
Ez az "Isten a tortenelem ura" dolog miatt egyszer meg szegyenkezni fogunk. Lassan le kene szokni rola, hogy valami csak azert maga a tokely, mert a 2/3 megszavazta. En a 2/3-ra szavaztam! De nem a 2/3-dal. ;)))))
szeekely
2010. június 11. 09:47
"Isten a tortenelem ura" -- ez a kitetel szembemegy a Miatyank kezdetu imaval, az Ur Imajaval. Hogyan? Amikor azt imadkozzuk, hogy "Jojjon el a Te orszagod, legyen meg a Te akaratod, mikeppen mennyben, azonkeppen itt a foldon is" akkor nem egyszeruen jokivansagainkat soroljuk, hanem teologiai alapallitasokat is megfogalmazunk. Az egyik ilyen alapallitas az, hogy az Atya -- Jezus mindenhato Atyja -- a mennyorszag ura. A mennyorszag pedig az a hely, ahol Isten akarata maradektalanul ervenyesul. A masik alapallitas pedig az, hogy a foldon ez nincsen igy, a foldon csak imaban kerjuk isten akaratanak ervenyesuleset. Miert? Mert a teremtesben Istentol szabad akaratot kapvan szabad akaratunk elteriti Isten akaratanak foldi ervenyesuleset. Ebben az osszefuggesben a kerdes az, hogy a megfogalmazok az egi vagy a foldi tortenelem urakent gondoltak el Istent. Ugyanis az udvtortenet eleve Isten fonnhatosagat jelenti, vagyis az 'egi tortenelem' vonatkozasaban az allitas folosleges. A 'foldi tortenelem', a mi tortenelmunk vonatkozasaban pedig az allitas alig ertelmezheto: -- tortenelmunk zajlik Isten akarat szerint? -- akaratunk hajlik Isten akaratahoz? -- a tortenelmi folyamat vegkifejlete Isten akarata? vagy -- az embernek Isten jelenletet elismero es folismero akarata altal jutunk az adott tortenelmehez? Megannyi kerdes, valaszok nelkul. Semmiesetre sem deklaracio kerdese, hogy Isten kinek es minek az Ura. Tortenelmi sorscsapasok idejen ugyan kinek jutna eszebe Istent lerantani a tortenelmi esetlegessegnek a gyarlo emberi szintjere? A valasztott megfogalmazas egy eroltetett, arrogans istenkepet takar, olyat, amilyet a kereszteny teologia nem ismer. Ez az istenkep egy eroszakos, arrogans vallasi folfogast tamogat, annak legitimitasat terjeszti. Olyan -- egyes kozel-keleti orszagokbol important -- arroganciat, amelynek a magyar torvenyhozasba beszuremkedo nyilt propagandaja teljesseggel folosleges. Nem veletlen, hogy ez az istenkep -- lamcsak -- meg a Magyar Narancs szamara is elfogadhato. Tehat a valasz az, hogy igen, Isten neve valoban belefoglalhato az Alkotmanyba -- es a ceremonialis jellegu torvenyekbe is -- de ez a belefoglalas legyen helytallo, minosegi, teologiailag is ertelmezheto munka, amely nem all ellentetben a kereszteny tanokkal, Jezus Krisztus tanitasaval.
dadi56
2010. június 11. 07:50
Izráel fia, megint megtagadtál? Egyébként az nem káros, ha legalább a tízparancsolat betartását alap normaként kéri számon az alkotmány.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!