Mialatt pedig a fogós kérdésre adandó válasz megszületik, az említett törvényjavaslatból láthatóan egymással teljes összhangban készül az állami és az érintett munkáltatói oldal a legkiszolgáltatottabbak, az alkalmi munkások gondjait az asztalról lesöpörni. Ugyanis még a Munkaügyi Központ adatai szerint is legalább másfél milliósra becsült réteg már-már javulónak tűnő helyzetén látszik ismét rontani a tervezet szerint rövidesen bevezetendő napi 500, illetve 1000 forintra csökkentett közteher.
Annak tudniillik, hogy a ma már minimálisan is ötezer forintra rugó napszám után az általános szabályok szerinti háromezer forint helyett csak ezer, vagy pláne ötszáz forint a közteher, a káros hatásait kizárólag és egyedül a teljesen kiszolgáltatott alkalmi munkavállalók fogják látni.
„Ingyen vacsora" ugyanis a szocializmus bukása óta tudhatóan a világon nem létezik, vagyis aki után töredék közterhet fizetnek, annak majdani juttatása, vele együtt szociális biztonsága is az (önmagában sem túl magas) általánosnak is csupán a töredéke lesz.”