A tanú

2010. június 28. 15:06

A hallgatag Biszkuban évtizedek óta őrölt a folyamatos, kérlelhetetlen néma belső beszéd. A felelősség kérdését számtalanszor tette fel magának.

2010. június 28. 15:06

„Rendeztek Biszkunak egy helytörténeti beszélgetést a faluban, s az ártatlan nézők között ott voltak a filmesek barátai, ugyancsak újságírók, akik úgymond megkezdték a szembesítést. Történeti felkészületlenség ide, álnaiv modor oda, ezen a ponton a film figyelemre méltó erényeket mutat. Novák és Skrabski ugyanis egymásra vágja a Biszku által Márokpapiban, illetve a budai lakásában mondottakat, s a két időpontban, eltérő színhelyen szó szerint ugyanazok a fordulatok, érvek hangzottak el. S ez tényleg kísérteties látvány. Nyilvánvalóvá válik, hogy a hallgatag Biszkuban évtizedek óta őrölt a folyamatos, kérlelhetetlen néma belső beszéd. A felelősség kérdését számtalanszor tette fel magának, a pontosan ismételt retorikai fordulatokká csontosodott válaszai világossá teszik, hogy milyen jól kiépített a hárításrendszere, miféle erődön kellett volna magukat átverekedniük a filmeseknek, ha tényleg szembesíteni akarták volna a belügyminisztert egykori tetteivel.

Ugyanis terveikkel ellentétben az önleleplezés és a szembesítés a film legkínosabb jelenete lett. Amikor a film alkotói »Béla bácsi« szemébe mondják, hogy kik is ők valójában, s miért jöttek, a Kádár-kori káder-koloniál pamlagon ülő kilencvenéves ember mindössze egyetlen pillanatra zavarodik meg, s annyit mond: »Ez helytelen volt.« S aztán minden megy tovább. Biszku olyan pontosan és felkészülten hazudik, mint amilyen pontatlanul és felkészületlenül kérdeznek igazat a film alkotói. Mindezt bizony elég szomorúan figyeltem. Nem volt felemelő látvány, hogy a személyes felelősség elől Biszku úgy tér ki, ahogy akar, hogy a szembesítésből megszégyenülés lesz, és tényleg nehéz szívvel írom: nem a modern magyar történelemben valóban roppant súlyos felelősséget a vállán hordó egykori belügyminiszter szégyenült ott meg. S ezen a ponton a posztmodern jópofaság, a »vadásszunk kommunistára«, az egész emlékezettel való komolytalan móka végzetesen komoly lesz. Biszku Béla ugyanis valóban rettenetes dolgokat követett el, ártatlan emberek halálában volt tettestárs, s így megengedhetetlenül léha dolognak vélem, hogy élete minden bizonnyal utolsó nyilvános szereplése egy sikerületlen Kész átverés show keretében zajlott le, anélkül, hogy a nyilvánosság előtt egyetlen pillanatra is el kellett volna gondolkodnia azon, mit tett egykor.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 69 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
zsanett-kúnrum
2010. június 29. 09:08
én nem láttam a dokufilmet de azt azért kétlem hogy Biszkúbélabácsi megszégyenült volna ahhoz valami lelkiismeretféle kéne de mint tudjuk mi magyar balliberálisok különös dologból vagyunk összegyúrva mert a szégyen az intim dolog és nem a külső elvárások hatására jelenik meg
dadi56
2010. június 29. 07:39
Biszkuban, ha őrölt valami, akkor az nem más, mint a Kádár elleni puccs sikertelensége a 80-s évek elején. Moszkvai szövetségesek keresését Marjai a magyar nagykövet megtudta, és figyelmeztette Kádárt, hogy mi van készülőben, ekkor lett nemkivánatos személy a párt vezetésében Biszku Béla, Marjai pedig jutalomként miniszterelnök helyettessé avanzsált.
crm114
2010. június 28. 21:57
"Nyilvánvalóvá válik, hogy a hallgatag Biszkuban évtizedek óta őrölt a folyamatos, kérlelhetetlen néma belső beszéd. A felelősség kérdését számtalanszor tette fel magának, a pontosan ismételt retorikai fordulatokká csontosodott válaszai világossá teszik, hogy milyen jól kiépített a hárításrendszere" Ez találgatás. Nincs rá bizonyíték. Vannak esetek, amikor valószínűsíthető a meghasonlás vagy kételkedés, pl. Malenkov vagy Olti Vilmos esetében. Ennek feltűnő külső jelei vannak, nem vagyunk ebből a szempontból találgatásra utalva. Valószínűleg Biszku nem bánt meg semmit, kétségek nem gyötrik, önbecsapásra nincs szüksége. Sem elhárító mechanizmusokra, egyszerűen helyesnek tartja, amit csinált. Nem egy nagy rejtély ez, fölösleges túlbonyolítani.
Öreg
2010. június 28. 20:43
Azt mondja erre Simon Gábor /ma reggel/ hogy aki ilyen dolgokkal foglalkozik, az háttal áll a menetiránynak. Ennyire terhes az MSZP-nem a mult, hogy nem is kell vele foglalkozni. Épp ezért: kell vele foglalkozni, és attól függetlenül, hogy lesz-é eljárás, lesz-é itélet, a közvélemémy itélkezzen. Nem ugy, mint a rendőrségi hiradások, hogy Z.J ellen vizsgálat folyik, hanem ugy:mit tett Biszku, Apró, Marosán, Fehér, Kádár, Fekete János, Gáspár Sándor, stb. És megbecsülni, hogy egy demokráciában ezért mi lett volna az itélet.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!