Tasnádi Péter ajkait hagyta el tegnap a kedves mondat.
2010. január 28. 08:12
p
0
0
11
Mentés
„Tasnádinak a tegnapi helyzetben egy dologhoz lett volna joga: morgolódni. Miután a vonatkozó jogszabály nem a felvétel készítésének tényére, hanem a közzétételére vonatkozik, még ahhoz sem lett volna joga, hogy szép szóval kérje meg fotósunkat, törölje az őt megörökítő képet (ezt mellesleg kollégánk nyilvánvalóan megtette volna). Nem, Tasnádi Péternek és rikoltozó nőismerősének mindez nem volt elég. Az ő magánmítoszuk a félelem légköre, így aztán meg kell értenünk, hogy emberi hangon nem kívánnak megszólítani senkit. Vadul kell beszélni, hadonászni és fenyegetőzni kell, testi kényszert alkalmazni, esetleg sósavat öntetni egy nekik nem tetsző rokon arcába, az ő köreikben ez a módi.
Gyomorfordító ez az egész.
Én csak azt nem értem, hogy miközben Tasnádi Péternek ugyebár előrehaladott agykárosodása van, annyi esze mégis maradt, hogy valakivel vagy valakikkel különszobában sefteljen egy árverésen. Miközben minden isteni és emberi értékítélet szerint régen a rács mögött kellene elmélkednie jóról és rosszról, szabadlábon jön-megy, intézkedik, levegőzik, fenyegetőzik.
Valamire azért mégis jó volt a gengszterválogatott öregfiúk szekciójának tegnapi bemutatója. Arra tudniillik, hogy fehéren-feketén megmutatkozzon, miféle országban élünk. Egy tökéletesen impotens, gatyába tojt országban élünk, ahol sem az árverezők, sem a meghívottak pisszenni sem mernek, ha a Tasnádi family erőbemutatót tart a helyszínen. És ahol mi magunk is úgy teszünk, mintha normális lenne, hogy néhány nem túl bonyolult, A Keresztapa-trilógián szocializálódott erőember szab irányt, utat, közízlést.”
Kérdezhetnéd persze, hogy minek beszélek itt önmagamról, amikor te vagy a levél címzettje. Azért, kedves Péter, mert megszólítva érzem magam. Általad érzem megszólítva magam. Győrffy Ákos írása.
Hermész a görögöknél az istenek hírnöke, emellett az irodalom védelmezője is volt. Nem tudom elhessegetni magamtól az érzést, hogy talán ezért volt valami közünk egymáshoz.
2016-ban a dohányboltba ment, onnan pedig a mai napig nem tért vissza. Ez akár egy átlagos családi történet is lehetne, csak éppen az MSZP zuglói képviselőjéről van szó.
Testvéreim az Urban! Ime, itt a probléma - mert az maga a probléma, hogy ilyen emberek léteznek - amelyet pártállástól, ideológiai elkötelezettségtől, inteligencia szittől függetlenül azonosan itélünk meg. Az ilyen beállitottságu, önmagát mindenek főlé helyező, a törvényeket saját céljaiknak alárendelő, a politikai életbe is befurakodni képes /gondoljunk csak az általa rendezett budai szeánszokra, ahol bizony az akkori ellenzék ma már közutálatnak örvendő alakjai folytattak egymással kötetlen beszélgetést az akkori hatalom lenullázása érdekében, és ahol ő felajánlásokat tett a nemzeti sajtó népszerü alakjainak a levadászására/ emberek szabadlábon tartása állandó veszély! A biróságon a hamis tanuk beszervezése, a szakértői vélemények -pszihiáter- megvásárlása mind-mind beletartozik a módszereibe, nem csak a savval való leöntés és tévedésből nyomorékká verése ártatlan embernek . Az ellene emelt vádak alapján az USA birósága 140 és 200 év közötti börtönre itélte volna halmazati büntetésül, itt pedig szabadon mászkál. Ő maga a bizonyitéka, hogy hazánkban a jogszolgáltatás és az igazságszolgáltatás nincs köszönőviszonyban egymással!
Tasnádi Péter (is) a mindenkori magyar bírói hatalom alkalmatlanságának és a törvények semmibe vehetőségének élő bizonyítéka.
Annak, hogy ebben az országban mindent meg lehet csinálni bűntetlenül, ha van pénzed egy jó ügyvédre.
Szó szerint bármit.