Tenyérnyi éden a senki földjén – vendégségben Kovács Gyulánál
Vendégségben Kovács Gyulánál, a Kárpát-medencei Tündérkertek mozgalom szellemi atyjánál.
A kutatók „világvége páncéltermeknek” is nevezik azokat a létesítményeket, amelyek biztosítják a Föld DNS-örökségének fennmaradását egy esetleges világkatasztrófa esetén.
Bár kevesen tudják, de a világon mintegy 1700 különböző magbank, más néven génbank működik, amelyeket a kutatók „világvége páncéltermeknek” is neveznek. Ezeknek a létesítményeknek fő céljuk, hogy a civilizáció összeomlása esetén megvédjék az emberiséget a teljes kihalástól. A génbankokban azonban nem csak növényi magvakat, hanem szinte bármilyen típusú DNS-hordozót, például több fajta ürüléket is őriznek a kutatók.
Ha minden balul sülne el, ezek a kis »Noé bárkák« nyújthatják a helyreállítás tervrajzát”
– olvasható a Guardian cikkében, amelyben az egyik ilyen génbankot, az úgynevezett Millenniumi Magbankot mutatják be részletesen. Az intézet vezetője szerint a létesítmény egy „biztosíték a kihalás ellen”, amely egyben segít megőrizni a bolygó rohamosan csökkenő biológiai sokféleségét.
Ezt is ajánljuk a témában
Vendégségben Kovács Gyulánál, a Kárpát-medencei Tündérkertek mozgalom szellemi atyjánál.
A témával foglalkozó kutatók szerint a jövőre vonatkozó kilátások meglehetősen borúsak: a génbank projektet koordináló Kew-i Királyi Botanikus Kertek egyik jelentése szerint ötből két növényfajt a kihalás fenyegeti. A legfőbb okok kivétel nélkül az emberi gyakorlatban keresendők, mint például az erdőirtás, környezetszennyezés és az ezek nyomán megjelenő éghajlatváltozás. Pedig az emberek élelem, gyógyszerek, ruházat, építőanyagok és a belélegzett oxigén tekintetében is függnek a növényektől.
Tekinthetjük ezt önzetlen dolognak, de valójában a túlélésről is szól. Szükségünk van ezekre a növényekre a túléléshez”
– nyilatkozta a Millenniumi Magbank igazgatója.
A „világvége páncéltermek” koncepciója az 1920-as években kezdődött, amikor Nyikolaj Vavilov orosz botanikus felállított egyet a mai Szentpétervár területén. Ez még ma is létezik, és a második világháború alatt állítólag számos tudósa éhen halt ahelyett, hogy a gyűjteményt megette volna Leningrád 28 hónapos ostroma alatt.
Miközben ezeket a magbankokat szokás „világvége páncéltermeknek” nevezni, fontos megjegyzeni, hogy számos génbankot már használnak kutatási célokra vagy olyan, már előttünk álló, lokálisabb katasztrófák kezelésére, mint a háború vagy a természeti katasztrófák. A Millennium Seed Bank például már több mint egy évtizede használja gyűjteményét a South Downs-i krétafüves területek helyreállítására, és további projektjei vannak Madagaszkáron, Indonéziában és Mexikóban.
Az alábbi videóban egy másik jelentős globális magkészletet őrző atombiztos bunkert mutatnak be, amelyben jól látható, hogy pontosan hogyan is tárolják a a világ legfontosabb növényeinek génjeit, DNS-eit. A bunker a norvég Spitzbergákon működik, amely tökéletes helyszínt biztosít egy génbanknak, hiszen nincsenek földrengések, és a 130 méteres tengerszint feletti magasságban annak a veszélye sem áll fenn, hogy a jég olvadása miatt elmerülne. A 2008-ban épült objektumban 250 millió magot tárolnak speciális zacskókban, amelyek megakadályozzák a nedvesség bejutását.
Nyitókép: Képmetszet / YouTube