Elképesztő, 8–4-es etap után úgy vezettünk 16–12-re, hogy az olimpiai bajnok Szerbia három negyedet követően akciógól nélkül állt!
A záró játékrészben szerezte meg az elsőt Szerbia, ennek ellenére tovább növeltük a különbséget, ám 18–13-nál egy támadáson belül két emberünk is kipontozódott. Kezdtünk foghíjassá válni, és ekkor még sok idő, öt és fél perc volt hátra. Szerencsére az óriási oda-vissza rohanásba a szerbek is rendre belehibáztak, így hárommal a vége előtt az egyébként fantasztikus, ötödik gólját megszerző Dusan Mandics világklasszis csavarása is belefért.
Két és fél perccel a vége előtt egy nagyon véleményes gólt megadtak a szerbeknek: ha bent is volt teljes terjedelmével a labda, legfeljebb minimálisan... Ezzel már két gólra zárkózott vissza az olimpiai bajnok a fáradó mieink ellen, majd pillanatokon belül már csak mínusz egy volt – három percen belül kaptunk négyet, és egy újabb kedvezőtlen ítélet után az egyenlítésért mehetett Szerbia. Ezen a ponton egy kulcsfontosságú Varga Zsolt-időkérés következett, egy még fontosabb Vigvári Vendel-fórgóllal: 1:18 volt hátra, amikor megint kettővel mentünk! A következő támadásban a szerbek kapufára vágták a labdát, és bár újabb gólt már nem szereztünk, Milos Csuk becsorgó gólja is belefért.