Újabb magyar siker Párizsban, Pap Bianka bronzérmes
2024. szeptember 05. 18:16
A magyar sportoló a 400 méteres gyorsúszás döntőjében végzett a harmadik helyen a paralimpián. Ezzel megszerezte a magyar csapat hatodik érmét a játékokon.
2024. szeptember 05. 18:16
3 p
2
1
26
Mentés
Nyitókép: MPB/Szalmás Péter
Csütörtök este két magyarért is szoríthattunk a 400 méteres gyorsúszásban, az S10-es kategória döntőjében a párizsi paralimpián. Az ebben a számban három éve, Tokióban ezüstérmes, 2022-ben világbajnok Pap Bianka 4:40.84 perccel megnyerte a második futamot, összességében pedig a harmadik legjobb időt úszta, míg Hotz Csenge a saját mezőnyében negyedik lett 4:53.18-cal, amellyel nyolcadikként befért a fináléba.
A döntőben Pap sokáig versenyben volt az ezüstéremért, ám aztán kicsit visszaesett, de a harmadik helye nem forgott egy pillanatig sem veszélyben, s végül bronzérmet nyert 4:35.63-as idővel.
A győztes a kanadai Aurélie Rivard (4:29.20) lett, a második az amerika Alexandra Truwit (4:31.39). Az idei paralimpiai játékokon ez volt a magyar csapat hatodik érme.
A paralimpiai újonc Hotz Csenge számára már az is ajándék volt, hogy bejutott a döntőbe. A még csak 16 éves paraúszó a nyolcadik idővel lett döntős, ahol remek teljesítményt nyújtott, egy helyet javított, és végül hetedik lett (4:53.31).
Az esti programban még egy magyar úszó érdekelt: a múlt csütörtökön 400 gyorson aranyérmet szerző Konkoly Zsófia ezúttal 200 vegyesen (SM9-es kategória) harcol a döntőben, ahova a legjobb idővel került be.
A Magyar Paralimpiai Bizottság pénteki közgyűlésén egyhangú szavazással választották újra elnökké a sportvezetőt, így immár harmadik ciklusát kezdheti a szervezet élén. Lapunknak elárulta, mit tanult a fogyatékkal élőktől, illetve mit jelent a parasportnak, hogy az egyik edzője lett Milák Krisóf kiválasztottja.
Az öttusázók távozóban lévő szövetségi kapitánya állítja, nem ő nem akarta kivinni a nyári játékokra a későbbi aranyérmest. El is meséli, mi állt a háttérben, és milyen új sportág felé kacsintgat...
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.