Miért dönt egyre több sportoló úgy, hogy a pálya mellett más formában is szolgálni kívánja a hazáját? Miként egyeztethető össze a versenysport és a tartalékos szolgálat? Mit nyújt a Honvédség élsportolóinknak? Erről kérdeztük a Sportszázad három tagját.
Nyitó- és belső képek: Érdi Róbert/HM Zrínyi Nonprofit Kft.
A Magyar Honvédség Sportszázadai kettős életpályát biztosítanak katonáik számára, hiszen a versenysport mellett lehetőségük van arra, hogy tartalékosként megalapozzák a sport utáni életüket. A Bálna Honvédelmi Központban a Sportszázad három tagjával, Tamási Zsombor kajakossal, Kiss Balázs tornásszal és Répási Petra atlétával beszélgettem, akik valamennyien szakaszvezetőként szolgálnak.
***
Kiss Balázs elmondása szerint azért jelentkezett, mert mindig is érdekelte a Honvédség. „Már a Sportszázad első toborzási időszakában is szerettem volna jelentkezni, de akkor még túl fiatal voltam. Idén viszont lehetőségem nyílt arra, hogy a sportot és a honvédelmi szolgálatot összeegyeztethessem, és élni tudjak a Honvédség nyújtotta lehetőségekkel.
Fő feladatunk, hogy a sportban és a katonai feladatok során is helytálljunk és eredményesek legyünk,
úgy gondolom, hogy a Sportszázad ehhez kiváló hátteret és támogatást biztosít” – hangsúlyozta.
A szakaszvezető azt is elmondta, hogy napi négy óra szolgálatot kell teljesíteniük az edzések mellett. Az alapkiképzés a fizikai felkészítés mellett leginkább a katonai szocializációról és szakmai ismeretek elsajátításáról szól, „például alaki, harcászati és tereptan ismereteket sajátítottunk el, megtanultuk a kommunikáció szabályait” – sorolta Kiss.
Kiss Balázs bátorítja a fiatalokat, hogy minél többen csatlakozzanak a katonai szolgálathoz. Véleménye szerint minden fiatal számára jó lehetőséget tud nyújtani akár munka, akár az egyetemi tanulmányok mellett maga a katonaság, a területvédelmi tartalékos rendszerbe való csatlakozás.
Répási Petra azért jelentkezett a Sportszázadba, mert szerette volna magát kipróbálni egy másik területen is. „Válogatott sportolóként felelősségünk képviselni a hazánkat, és területvédelmi tartalékosként egy másik területen is meg tudjuk tenni mindezt: magyar színekben versenyzünk, és a Honvédség kötelékében is meg tudjuk védeni a hazánkat” – szögezte le.
A szakaszvezető hangsúlyozta, „alapvetően minden nőben van egy védelmi mechanizmus. Ez főleg akkor kerül előtérbe, ha anyává válunk. Számomra mindig is fontos volt, hogy
megvédjem a szeretteimet, a család nálam központi helyen áll.
Úgy gondolom, hogy a nőtársaim nevében is kijelenthetem, hogy mindannyian azért küzdünk, hogy biztonságban tudjuk a szeretteinket” – hangsúlyozta a szakaszvezető.
A sportoló azt is elárulta, hogy számára az alapkiképzés mentális része jelentette a legnagyobb kihívást. „Van egy megszokott környezetünk, atlétaként egy adott pályán futok, semmilyen kontaktban nincs részem a versenyzés alatt. A szolgálat során pedig meg kellett tanulnom csapatban is dolgozni, és megjelent a bajtársiasság is. Próbáltuk egymást mentálisan is segíteni, mert
közös célunk volt, hogy ahogy a sportban, úgy a katonaéletben is maximálisan megfeleljünk”
– idézte fel Répási Petra.
Ezt is ajánljuk a témában
„Szeretem, megvédem!” mottóval indított toborzókampányt a hét területvédelmi ezredhez a Magyar Honvédség. A kampány arcát, Havasi Gergő kajakost – tartalékos szakaszvezetői rendfokozatban maga is tagja a Magyar Honvédség 2. Sportszázadának – kérdeztük erről a szolgálatról. Interjúnk.
Tamási Zsombor számára a Sportszázad első jelentkezési kampánya is „szemet szúrt” már, mivel elég sok kajakozó és kenus is tagja a századnak. Így nem volt kérdés, hogy mikor a Sportszázad második pályázati felhívása megjelent, kapott a lehetőségen és jelentkezett. „Édesapám és az anyai nagypapám katonák voltak, így a családból is hoztam egyfajta vonzódást e pálya iránt” – jegyezte meg.
Tamási úgy véli, hogy
a fiatal korosztály tagjai akár az iskola mellett is elvégezhetik az alapkiképzést.
Egy egyetemen tanuló diáknak pedig az anyagi juttatások és a különféle ösztöndíjak is vonzók lehetnek. Sőt, a területvédelmi tartalékos kiképzésen való részvétel még plusz pontokat is jelenthet a felsőoktatási felvételin – fűzte hozzá a szakaszvezető.
A kajakozó végül érdekességként megjegyezte, hogy más országokban is komoly hagyományokkal bírnak a sportszázadok. Szlovákiában vagy Németországban is találkozni hasonló szervezeti egységekkel a katonai erőkön belül. Szlovákiában a kajakosok például választhatnak a honvédelemi vagy a rendőrségi klub között, ahol a sport mellett lehetőségük nyílik egy másik hivatás elsajátítására is.
Krizsán Szabolcs százados, az MH Sportszázad parancsnoka korábban azt nyilatkozta, hogy „a Honvédség egy kiváló kettős életpályamodellt biztosít: ez azt jelenti, hogy már az aktív, sportolói pályafutásuk mellett meg tudják alapozni a katonai pályájukat is. Ha úgy alakul, hogy befejezik az élsportolói pályafutásukat, biztosítunk nekik beosztást a Magyar Honvédségben” – ismertette.
„Elsősorban honvédelmi neveléssel és toborzással kapcsolatos feladatokban fognak részt venni, valamint az állandó állomány fizikai állapotának fejlesztésében” – tette hozzá a százados, aki megjegyezte, hogy
a Honvédség már mintegy 150, kadétprogramban részt vevő iskolában is jelen van, mivel fontos céljuk és feladatuk, hogy inspirálják az ifjúságot.
Augusztus 11-én, vasárnap véget értek a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok Párizsban.
10500 sportoló, 206 ország, 32 sportág szereplésével zajlott le a világ legnagyobb sporteseménye, melyen 178 sportoló, 20 sportágban képviselte Magyarországot, összesen 19 érmet szerezve hazánknak.
Az Magyar Honvédség Sportszázadaiból 23 katonasportoló képviselte hazánkat és Honvédséget az olimpián, akik számos pontszerző helyezést és 4 érmet szereztek.
Siklósi Gergely őrmester olimpiai bajnok a férfi párbajtőrcsapattal, Varga Ádám tizedes olimpiai ezüstérmes K-1 1000 méteren, míg Pupp Noémi szakaszvezető és Fojt Sára tizedes fejenként két-két bronzérmet nyertek K-4 500 méteren, valamint K-2 500 méteren.
Eredményükhöz a Magyar Honvédség is gratulált.
A vonatkozó bejegyzést alább tekintheti meg:
Kiss Balázs tornász, EB bronzérmes, többszörös magyar bajnok és világkupa pontszerző.
Répási Anita atléta. Junior Európa-bajnokságon ért el negyedik helyezést 100 méteres gátfutásban. 15-szörös magyar bajnok. Június 30-án pedig egy újabb bronzérmet szerzett egy rendkívül erős mezőnyben. Hosszútávon a 2028-as olimpiára való kijutás szerepel a távlati tervei között, hiszen a Magyar Honvédség Sportszázadaiból 23 katonasportoló is kvótát szerzett és kivívta a jogot, hogy képviselhesse Magyarországot a párizsi olimpián.
Tamási Zsombor kajakozó 2023-ban kétszeres U23-as világbajnok K4 500 méteren és K2 mixen, illetve K2-mix párosban. 2024-ben Pozsonyban az U23-as világbajnokságon pedig első helyet szerzett K4 500 méteren, míg K2 500 méteren pedig negyedikek lettek.
„A Magyar Honvédség nem tréfa! Nem lehet inzultálni! Szükség van rá!” – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Akik már korábban csatlakoztak „tartalmas és élménydús kiképzésről”, illetve „életre szóló kalandról” beszélnek.
Dávidházy Bence törzsőrmester arról beszélt nekünk, milyen egy ilyen hetventonnás high-tech monstrumot vezetni.
Egyetlen ország és egyetlen nemzet sem hanyagolhatja el legfontosabb kötelességét: a haza védelmét!
A zászlófelvonás és tisztavatás után érdemes volt az égre nézni a Duna felett.
A Brain Bar alapítójával az idén tizedik születésnapját ünneplő jövőfesztiválról, egyetemi szemléletformálásról, új kötetéről és a katonaság regeneráló erejéről beszélgettünk.
Vészesen fogy Karácsony Gergely ideje, október elejéig meg kell kötnie azokat az alkukat, amelyek a főváros élén tartják. Az eddigiek alapján az látszik, hogy nem érdekelt az egyezkedési folyamat átláthatóságában, így továbbra is csak találgatni lehet, hogyan fogja működtetni Budapestet.
Bencsik Gáborral beszélgettünk arról, hogy ő kinek és mit köszönhet, hogyan lett szépreményű talajbiológusból előbb újság-, majd regényíró, és miért biztos benne, hogy a konzervatív oldal jár közelebb az igazsághoz.
