A szövetségi kapitány elmondta, hogy addig marad, amíg követik őt.
Nyitókép: Földházi Árpád
A 444-nek adott interjút Marco Rossi, a magyar labdarúgó-válogatott sikeredzője, aki többek között Orbán Viktorról is beszélt: „Amikor először találkoztunk, valamikor 2012-2013 környékén lehetett a Sóstói-stadionban. Liftre vártunk, és bevallom, elsőre csak azt érzékeltem, biztos fontos ember lehet, mert testőrök őrizték. Aztán a liftben összeismerkedtünk, és dicsérte a Honvédot, amiért soha nem engedjük az ellenfelet játszani. Azonnal felismertem, hogy követi és érti a játékot. Honvéd-edzőként többször összefutottunk, és pár percet mindig beszéltünk a fociról. De csak a fociról. Aztán kapitányként persze sűrűbben.
Soha nem adott nekem tanácsot vagy kért számon szakmailag”
– emlékezett vissza.
Csányi Sándor elnökről elmondta: „Nagyon jó kapcsolatunk van: egy empatikus és rokonszenves ember. Köztünk minden tiszta. Aláírtunk egy szerződést, ami érvényben van 2025 decemberéig, vagyis a világbajnoki selejtezők végéig, és ezt tiszteletben is akarom tartani.”
Rossi leszögezte, hogy eddig soha senki nem próbált beleszólni a munkájába a politikusok oldaláról.
A közelgő Eb-vel kapcoslatban hangsúlyozta:
„A csoportból való továbbjutás álom lenne. Németország ellen játszunk, amely egy jobb csapat. Svájcra ugyanez igaz.
És ott vannak a skótok, akik ellen roppant nehéz játszani. Ez nem egy könnyű csoport.”
A magyar foci strukturális problémáiról beszélve elmondta, hogy a hiányosságok a szakmai oldalon érzékelhetőek. „Nincs elegendő versenyképes tudás a rendszerben,
különös tekintettel a legérzékenyebb, 8 és 16 év közötti korcsoportok felkészítésére. Ez 6-7 különböző korcsoportot jelent, amiknek mind különböző igényeik vannak, és ezekre a különbözőségekre nagy hangsúlyt kell fektetni” – mondta.
Hozzátette: „minden az utánpótlásban kezdődik. Én azt látom, hogy
van szándék a fejlődésre, de bizonyos know how még mindig hiányzik.
Az igaz, hogy az állami pénz több a magyar labdarúgásban, mint máshol Európában, de az UEFA rangsor első tíz bajnokságában vannak olyan csapatok, melyek értéke magasabb a teljes NB1-es mezőny összértékénél. És a fizetések nem közelítik meg az olasz, angol vagy a török fizetéseket.”
Rossi szerint „ami leginkább megkülönbözteti az olasz futballistákat a magyaroktól, az a mentalitásuk.
Az olaszok jobban hozzá vannak szokva, hogy utolsó pillanatig küzdjenek céljaikért,
akkor is, ha csak minimális esély van a sikerre. Az itt töltött tizenegy év alatt sok olyan játékossal találkoztam, aki az első akadály után inkább feladta a küzdelmet. Ezt
a mentalitást a Honvédnál és most a válogatottnál is megpróbáltuk megváltoztatni. Azt hiszem, ma ez a válogatottnál már látszik is.
Akkor is küzdünk, akkor sem adjuk fel, és akkor sem félünk, ha jobb az ellenfél, vagy ha épp hátrányban vagyunk. Hiszünk magunkban.”
Tavaly ősszel visszavonult a közélettől, de a jobboldal súlyos választási veresége most visszatérésre késztette Szentesi Zöldi Lászlót, aki ennek ellenére vallja: az ember nem a politikáért él.
Zárug Péter Farkas és Török Gábor mutatta be kedden legújabb kötetét. A szerzők állítják, ha meg akarjuk érteni a 2010–2026 közötti időszak magyar politikáját, ahhoz meg kell értenünk Orbán korának sajátos szerkezetét.
Sok mindent nem értenek.
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Bebetonozott meggyőződés a baloldalon, hogy Orbán és a Fidesz körei uralják a magyar médiapiac 80 százalékát. De vajon honnan származik ez nemzetközileg is sokat hivatkozott adat a médiáról, és milyen problémák vannak vele?
Egy rutinos kerettag pedig a búcsúmérkőzésére készülhet.
Ráadásul már kizárólagos jogosultságról van szó, vagyis az RTL-é lesz mind a lineáris televíziós, mind a streaminges közvetítés joga.
Magyar Péter a miniszteri kinevezések előtt leszögezte, hogy a köztársasági elnök nem kívánatos a felvételeken, Tarr Zoltán pedig miniszteri meghallgatásán belengette, hogy átalakítják a közmédiát. A történtek miatt megkerestük az MTI-t.
