Az Új-Zéland elleni 19-8 után újabb edzőmeccsen győzött a női vízilabda-válogatott. Ennél már csak nehezebb mérkőzések jönnek!
Ha nem is lett 64-0-s világcsúcs, mint nem is olyan régen, a kvangdzsui világbajnokságon Dél-Korea ellen, újabb habkönnyű mérkőzést nyert meg női vízilabda-válogatottunk a katari vizes vb-n.
Azt már a mérkőzés előtt sem sokan értették, hogy Szingapúr miként juthatott ki a világbajnokságra (az Ázsia Játékokat megnyerő Japán anyagi okok miatt nem vállalta a szereplést, így kerülhetett a rivaldafénybe Jü Lej együttese), ám a mérkőzés után újra feltehettük a kérdést:
abban a sportágban, ahol csupán nyolc csapat jelenti a valódi minőséget, és alkotja a világ élvonalát, valóban szükség van-e a területi elven kvalifikációt szerző csapatok részvételére? Vagy inkább az lenne a megoldás, mint például jégkorongban, hogy az erősorrend alapján divíziókra osztanák szét a teljes mezőnyt?
Akár azt is mondhatnánk, hogy szusszanásnyi időnk sem volt mindezen elmélkedni, hiszen percenként estek a magyar gólok: az első negyedet 11-0-ra hozták Keszthelyi Ritáék, és látva a mérkőzést, az ember már sajnálni kezdte a szingapúriakat.
A második negyedben annyi változás történt, hogy csupán hétszer találtunk a hálóba, és Koh révén az ellenfél is kapura lőtt, sőt óriási üdvrivalgás fogadta (természetesen az ázsiaiak kispadján), hogy ötmétereshez is jutottak a szingapúriak, de a legjobb játékosuk, Yap ezt is mellé lőtte...
A harmadik negyedben ismét tizenegyszer jártunk túl az ellenfél mindkét kapusának az eszén, öröm volt nézni, hogy egyetlen játékosunk sem becsülte le az ellenfelet, hanem mindenki komolyan vette a találkozót. Ezzel együtt hidegzuhany volt, hogy Yap Yingxuan révén – ha már büntetőből nem sikerült – kétszer is betalált Szingapúr, ám ennél nagyobb trauma ne érje ezen a vébén a lányainkat...
A negyedik negyed már valóban az örömvízilabdáról szólt, a szingapúriak fokozatosan elfáradtak, a mieinknél pedig olyan fiatalok is bizonyíthatták a tehetségüket, mint az öt gólig jutó Kuna Szonja. A lényeg, hogy egy kellemes edzésen vannak túl Rybanska Natasáék, akikre csütörtökön már jóval nehezebb feladat vár: az Ausztrália elleni csoportrangadó következik!
A mérkőzés után Mihók Attila szövetségi kapitány a következőképpen értékelt:
– Ahogy arra számítottunk,
Szingapúr ellen jellemzően a mi akaratunk érvényesült, ám ahogy „megbolondultunk”, az ellenfél egyből gólokat szerzett.
Ausztrália ellen hasonló felfogásban kell játszanunk: a védekezésünknek végre össze kell állnia, és az elmúlt mérkőzések azt bizonyítják, hogy a támadójátékunkkal különösebben nincsen gondunk. A lényeg: most már el kell kezdenünk vízilabdázni!
Nyitókép, fotó: MTI/Kovács Tamás
Kicsiny terület etnikai többféleséggel és természeti erőforrások nélkül, kitéve a geopolitika viharainak – ebből lett a 20. század egyik leglátványosabb sikertörténete. Mit tanulhat(na) Magyarország a szingapúri Lee Kuan Yew remekművéből?
A nehéz sorsú brazil futballista eddig nem ismert oldalát mutatta meg.
Kényszerű szünet miatt a teljes őszi szezont kihagyta. Most kiderült, miért, és milyen állapotban van.
Nevetséges érvekkel támadják a magyar kutatási hálózat átalakítását, amely Nyugat-Európa és Ázsia legjobb modelljeiből merít. Kohán Mátyás írása.
Donald Trump győzelmére készülhetnek a felek.
Bíró Attila szerint az egyik legnagyobb hiba az volt, hogy közvetlen riválisaink közül Hollandiát és Ausztráliát sem sikerült legyőznünk. Ha az egyik siker összejön, simán a négy közé kerülhettek volna Keszthelyi Ritáék, akik Tokióban bronzérmesek voltak. De akadt más hiányosság is.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
Nagyszabású show kerekedett a történelmi bemutatóból. Az F1-autók idei dizájnját egyszerre mutatták be a csapatok Londonban, a világbajnokot kifütyülte a 25 ezres közönség.
