Silent Zone – a magyar regény, ami először angolul, az Amazonon lett siker
Ezúttal előbb lett angol és amerikai siker a magyar sztori, mielőtt itthon olvashattuk volna. Sőt, már a megfilmesítés jogait is megvették.
Tíz világbajnoki aranyat, öt ezüstöt és öt bronzérmet szereztek a mieink a portugáliai Kick-box világbajnokságon. Hogyan lettünk a műfaj megteremtését Bruce Lee-hez kötő sportágban, a kick-boxban egyáltalán nagyhatalom és mi kellene ahhoz, hogy 2032-ben Brisbane-ben az olimpián tarolhassunk? Íme a részletek.
Kiválóan zárták a portugáliai Albufeirában megrendezett kick-box világbajnokságot a magyarok.
Összességében tíz felnőtt aranyérmet nyert a magyar válogatott a minden idők legtöbb nemzetét – 70 ország csaknem 1400 versenyzőjét – felsorakoztató világbajnokságon.
Csapatunk emellett öt ezüst és öt bronzérmet is begyűjtött, de már a vb elején győztesek voltunk, hiszen komoly sportdiplomáciai sikereket értünk el, amelyről Király Istvánt kérdezte a Mandiner.
„Valóban hatalmas siker, hogy Nemzetközi Kick-box Szövetség a WAKO közgyűlése a tisztújítás során újabb négy évre megerősített a pozíciómban mint a világszövetség alelnökét.
Emellett az európai elnöki pozícióm továbbra is megmaradt” – nyilatkozta az egyik legsikeresebb hazai klub, a csepeli Halker-Király-Team Kick-box Akadémia vezetője.
„További nagy siker, hogy
a tízszeres világ-, és Európa-bajnokunk, Mórádi Zsolt, aki most jelenleg New Yorkban diplomáciai kiküldetésben dolgozik, mint attasé, maradt a sportág vezetésében, és a versenyzői bizottság elnökeként őt is megerősítették a pozíciójában”
– folytatta Király István.
„Büszke vagyok a válogatott tagjaira!” – ezt már Galambos Péter, a Magyar Kick-box Szövetség elnöke nyilatkozta, akinek elmondása szerint a páratlanul nagy versenyzői létszámnak köszönhetően kőkemény küzdelmek zajlottak a tatamikon és a ringekben, és mindenki beleadott apait-anyait, hogy dobogós helyen végezzen.
„Bíztam a válogatottban, de a tíz arany-, öt ezüst- és öt bronzérem a felnőtteknél minden várakozásunkat felülmúlta”
– értékelte a válogatott kimagaslóan eredményes szereplését Galambos Péter. Ezzel az éremtáblázaton harmadik lett hazánk úgy, hogy az első kettő nemzetnek sem volt több aranyérme, csupán ezüst-, és bronzérmekből gyűjtöttek valamivel többet.
De hogy jutottunk ide, hogy kick-boxban világnagyhatalom lett Magyarország, és mit tud ezt az összharcművészeti műfaj, amitől robbanásszerű a népszerűsége világszerte? Király István szerint jól nyomon követhető, miért szaporodnak gomba módra a műhelyek, ahol kick-box versenyzőpalánták akarják elsajátítani a műfaj alapjait: „Három ring és három tatamis szabály köré összpontosulnak a szakágak. Mi egy összharcművészeti műfaj vagyunk, amely lehetőséget ad hét szakágban arra, hogy aki harcolni akar, az a ringben állja a pofonokat és a rúgásokat, aki ennél finomabb küzdelemre vágyik, az a light-szakágakban, vagy point-fightingban találja meg magát és persze ott vannak a formagyakorlatok azoknak, akik a precíz, kidolgozott és fegyelmezett mozdulatokban a legjobbak.
A sportág alapjait, mi úgy tartjuk, hogy maga Bruce Lee fektette le azzal, hogy elvette a Taek-wondo-ból a lábtechnikát, az ökölvívásból a kéztechnikát, a Kyo-ból a keménységet.
Régen all-style karaténak hívtak minket, de a kick-box jobban lefedi a tevékenységet."
A keménység természetesen a műfaj sajátossága, de nem mindegy, milyen áron kell fegyelmet tanulnia a fiataloknak.
„A lábfejvédőtől, a sípcsontvédőig, a szuszpenzortól a mell- és könyökvédőn át a kéz-, és az arcvédőig a harcos szakágakban semmilyen sérülés nem érheti a versenyzőt, mert minden testrésze védelmet kap, és ez hatalmas erény és nagy biztonságérzet a szülőknek, amikor lehozzák hozzánk a gyerekeket. Nálunk maszkot is használnak a kicsik: sem az orr, sem az arccsont nem sérülhet meg, vagyis
ellentétben a többi küzdősporttal, nálunk egyáltalán nincs sérülés. Megtanulják a gyerekek az adok-kapok világát, csak épp nincs nyoma, és ezt értékelik”
– folytatja a sportág erényeinek felsorolását a világszövetség alelnöke.
„Azt azonban sosem szabad elfelejtenünk, hogy a „BUDO” szellemiséget teljesen magunkévá tesszük, vagyis,
amikor egy kick-boxos bejön a terembe, meghajol először a terem felé, tisztelegve a sport, a légkör, a csapat előtt, majd meghajol az edzője, mestere felé. Ezután letérdel az ajtóban és csak akkor jön be, amikor beengedi a mester.
Nálunk nem csak sportolókat, hanem nagyszerű embereket nevelnek a mesterek, a személyiség formálása, a tiszteletadás szinte minden formája a napi „szótárunk” része. A mester-tanítvány közötti elmélyült kapcsolatot itt megkapják a gyerekek és azért nagyon hálásak a szülők” – részletezi a hátteret Király István.
A kick-box – csak, hogy helyre tegyük – nem egy rétegsport. Jelenleg 134 aktív országa van a világszövetségnek, a versenyzői létszám közelít az ötmillióhoz.
Csak összehasonlításul: szeretett nemzeti sportágunknak, az öttusának 133 aktív tagországa van, és világviszonylatban kevesebb mint tízezer versenyzője lehet, ha a laser-run-osokat nem számítjuk ide.
Egy utánpótlás és egy felnőtt világversenyen ötezer versenyzővel kell kalkulálnunk”
– osztja meg velünk a döbbenetes adatokat Király István.
Na, de hogy lesz, vagy lehet-e a mennyiségből minőség, vélhetően sok sportági résztvevőt ez érdekel a legjobban.
„Nem lehet más célunk, minthogy nem csupán létszámban, élményben, közösségi média követőkben haladjunk ilyen kiemelkedő tempóban előre, hanem hogy bevessük az összes létező diplomáciai nyomatékunkat, lobbierőnket, mert 2032-re ott kell legyünk a brisbane-i nyári olimpia programján.
A kick-box, furcsán hangzik, de igazi Hungarikum. Ha most programon lennénk, akkor a párizsi olimpián joggal várhatnánk 3-4 magyar aranyérmet.
Most Brisbane a cél, és az, hogy ezeket a magyar aranyérmeket onnan haza is hozzuk majd.”
***
A nyitóképen: A Kick-box világszövetség, a WAKO logoja és plakátja az idei portugáliai világbajnokságon, ahol a mieink tíz arany, öt ezüst-, és öt bronzéremmel zártak. Fotó: WAKO