Térdelők

„Nem tehetnek róla, ahogy azok sem tehettek róla, akiknek itt Magyarországon negyven éven át kellett énekelniük az Internacionálét, be kellett lépniük a KISZ-be, és csöndben kellett maradniuk, amikor a szónok azt mondta, hogy éljen a szovjet-magyar barátság. Tudta a szónok, hogy ez hazugság, sőt azt is tudta, hogy a közönség tagjai is tudják, mégis mondta, mégis csöndben maradtak. Élni kellett, és élni csak valamennyi megalkuvással lehetett. Legalább a csöndben maradással.

Szerintem a britek is itt tartanak már. Akik a futballistákat rászorítják a térdelésre, tudják, hogy a futballisták tudják, hogy ez az egész hazugság, a térdelés nem bátor kiállás, hanem ellenkezőleg, megalkuvás – de hát élni kell. Sőt ők maguk is, az edzők és menedzserek, akik a játékosokat rászorítják a térdelésre, ők is tudják, hogy ez a részükről megalkuvás, a klubtulajdonos is tudja ezt, de hát a szponzorok meg a média, élni kell.”

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP