Ki Varga Csaba hegymászó, aki külhoni magyarként tör oxigén nélkül a világ csúcsaira?

Építész, extrém hegymászó, büszke külhoni magyar: Varga Csaba e napokban a Pakisztán és Kasmír határán tornyosuló Nanga Parbatnál jár, hogy amint lehetősége nyílik rá,

Suhajda Szilárd minapi tragédiája után különösen érzékeny és egyben izgalmas téma az extrém hegymászás, amiről mindenkinek megvan a maga véleménye. Az élet és a hegymászósport azonban Suhajda halála után sem áll meg, és Varga Csaba elindult újabb nagy expedíciójára Ázsia mélyére.

Mert hogy ez nem az első nagy kalandja a partiumi származású hegymászónak. Varga immár a Föld 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsa közül öt tetején járt már. 2013-ban a Pakisztán és Kína határán fekvő Gasherbrum II-n járt,majd 2014-ben jött a Broad Peak, 2017-ben a Manaszlu, 2019-ben a Gasherbrum I, 2021-ben pedig a Dhaugaliri, ami az eddigi hódításai közül a legmagasabb, 8167 méteres volt.

Ennél alig alacsonyabb, ugyanakkor nagyon híres, sőt, hírhedt csúcs a Nanga Parbat (8125 méter). A Himalája nyugati végeként a hegyóriások sorát záró Nanga Parbat jóval alacsonyabb tájak fölé tornyosul, sokkal inkább kiemelkedik környezetéből, mint a legtöbb himalájai csúcs. Ugyan a legrettegettebb hegynek a K2, a világ második legmagasabb csúcsa számít (mellette pedig az Annapurna), de

A szanszkrit Nanga Parbat egyébként Meztelen Hegyet jelent: legfőbb jellegzetessége a déli fala, a Rupal Face, ami nem kevesebb mint 4600 méterrel, közel 5 kilométerrel magasodik függőlegesen az alatta lévő völgy fölé. A hegyet 1953-ban mászták meg először, az osztrák Herman Buhl jutott akkor a csúcsára. És globális hegymászókultúra és -ipar ide vagy oda, hetven év alatt pár százan próbálták csak megmászni, és az elérhető adatok alapján minden ötödik mászó odaveszett – csak az Annapurna és a K2 produkált ennél nagyobb halálozási arányokat.

Varga Csaba és Suhajda Szilárd 2015-ös K2-expedíciója

Varga Csaba viszont már öt meghódított nyolcezresen van túl – és minden esetben kisegítő oxigén nélkül jutott fel a csúcsokra. Jelenleg ő a legtöbb nyolcezres csúcsra feljutott, élő magyar hegymászó – összehasonlításul: Erőss Zsolt 10 nyolcezrest mászott fel, többségében oxigén nélkül; Suhajda Szilárd pedig 3 nyolcezresre jutott fel oxigénpalack nélkül – és a negyedik, Mount Everest-csúcstámadás közben érte őt a halál.

A most a Nanga Parbaton tartózkodó Varga Csaba minden esetben hangsúlyozza:

A Mandiner 2019-ben készített interjút Varga Csabával. Régi jó ismerősének, rendszeres szerzőnknek, Demkó Attilának nyilatkozva arról beszélt: „Erőss Zsolt ihletett meg, amikor még 2002-ben láttam egy előadását. A kihívásokat mindig szerettem, ez az alap, és egy nyolcezres meghódítása tisztán, azaz palackos oxigén nélkül mindenképpen az. Az pedig nem egy különleges vágy, hogy szeretném a közösségem, a partiumi és erdélyi magyarság megmaradását.”

Varga saját személyes kihívásait és a külhoni magyarság ügyét rendre összekapcsolja megszólalásaiban és expedícióiban. Erről azt nyilatkozta lapunknak:

„Az igazi probléma most az önfeladás, ez az, ami engem nagyon zavar. 1990-ben még több mint hetvenezer magyar volt Nagyváradon, most kevesebb mint ötvenezer van. Ez az etnikai változás már nem annyira a román állam politikájának következménye, mint korábban a nagy román betelepítések idején, ez az önfeladást mutatja. Olyanok is, akik magyar iskolába jártak, a Facebookon csak románul posztolnak, gyerekeiket sokszor román iskolába íratják, pedig nekik sem jelentett hátrányt a magyar iskola. Erre senki sem kényszeríti őket közvetlenül.

Ha már úgy alakult, hogy van némi tehetségem a hegymászáshoz, akkor én ezt próbálom használni. A zászlót mind a három nyolcezresre felvittem, ugyanezt a zászlót a Nagyvárad felirattal. Nem valaki ellen, hanem valakikért. Tudom, hogy sok román ismerősöm ezt nem nézi jó szemmel, de a legtöbbjüket nem zavarja. Nagyon sok vélemény van a román társadalomban. Én az életem kockáztatásával olyan zászlót viszek fel, ami nekem tetszik.”

Varga Csaba videója hegymászás közben, a világ tetején valahol

A nyolcezresek oxigén nélküli megmászásáról Varga Csaba úgy mesél: „Mindenkinél máshol van a halálzóna. Kezdődhet hétezer körül is. Én már hat nyolcezres expedíción vettem részt, emlékszik a szervezetem, én elég jól bírom. A csúcstámadás mindig a legnehezebb. A hideg rettenetes, és általában nagyon korán kell indulni. Hatalmasak ezek a hegyek, általában nagyon hosszú a mászás. Én most olyan szinten vagyok, hogy a kisebb nyolcezreseket meg tudom mászni, külön oxigén és serpák nélkül. Hogy úgy mondjam, tisztán, mert ezt érzem igazi teljesítménynek. De a legnagyobbak, a legnehezebbek még egy szinttel feljebb vannak, most már látom. Ez egy vízválasztó.”

A hegymászókra leselkedő halálveszély kapcsán arról beszél: „A K2-t megmászták vagy kétszázan, és abból meghalt ötven. Ez nagy szám, de én nem gondolok erre, ha mászom. Nem riaszt el.

Varga Csaba most ott áll a Nanga Parbat oldalában, szembenézve a meghódítandó csúccsal. Már a hegyekben járva egy hétig nem adott hírt magáról, de szerencsére szerda folyamán jelentkezett. A Hazajáró tájékoztatása szerint Varga Csaba a második akklimatizációs körét is sikeresen teljesítette.

A legfrissebb ismeretek szerint nagyváradi mászó az első kör utáni néhány napos pihenőt követően június 18-án hajnalban indult az alaptáborból (4200 méter), és a Kinshofer-falon keresztül helyi idő szerint 9:30-kor elérte a 2-es tábort (6050 méter), ahol két éjszakát is eltöltött. Elmondása szerint az időjárás változékony volt. Amikor felért, épp havazott, de később már az erős napsütés okozta meleg is próbára tette.

Június 20-án, kedden 8:30-kor tovább indult és egy technikai szempontból kevésbé nehéz, ám igen hosszú hegyoldal megmászása után 13:30 körül felért a 3-as táborba (6750 méter). Mivel a tábor egy igen meredek oldalon van, másfél órán át ásta magának a sátorhelyet. A Hazajárónak így jellemezte a Nanga Parbatot: „Nagyon szépen látszik innen a csúcs. Hatalmas lejtők, gigászi meredek falak, nagyon mély völgyek.

Az újabb akklimatizációs kör után most néhány napos pihenés következik, aztán ha nyílik az időjárási ablak, jöhet a csúcstámadás a 8125 méter magas Nanga Parbatra.

Varga Csaba beszél hegymászásról és magyarságról

Nyitófotó: Varga Csaba / Mandiner archív