Hatalmas elismerésben részesült a Himaláján elhunyt Suhajda Szilárd
Posztumusz díjat kapott a világhírű hegymászó.
Soha magyar ember még nem ért fel világ legmagasabb csúcsára oxigénpalack és teherhordók nélkül, Suhajda Szilárd lehet az első. Még Erőss Zsoltnak sem sikerült az, aminek Suhajda március 23-án nekivág – úgy tűnik – teljesen egyedül. Az öt legmagasabb nyolcezres csúcsból kettőt már teljesített, most a legnagyobb van soron.
Nagy volt a titkolózás a hatalmas vállalkozás körül, ami érthető, hiszen elképzelhetetlenül nagy szervező munkát igényel, hogy egy expedíciós hegymászó – amilyen a civilben tanárember Suhajda Szilárd – egyedül nekivágjon a Föld legmagasabb pontját meghódítani. Ő maga persze többször kifejtettem, hogy sem a csúcstámadás, sem a meghódítás szót nem szereti és nem is passzol egy ilyen vállalkozáshoz.
„Én úgy vélem, hogy itt akkorák a dimenziók, hogy semmilyen támadásról, vagy hódításról nem lehet szó, itt boldog az ember, ha »a hegy megengedi, hogy megmásszam«. Most pedig ez a célom, méghozzá
a világ legmagasabb csúcsára, a Mount Everestre szeretnék feljutni teljesen egyedül, úgy, ahogy eddig is másztam”
– nyilatkozta a Mandinernek Suhajda Szilárd.
Az eddigi körülbelül 13500 Everest csúcsmászásból máig mindösszesen alig két százaléka a mászóknak jutott fel a csúcsra palack nélkül és még ennél is kevesebben vannak, akik magashegyi teherhordók, vagyis serpák nélkül jutottak fel a csúcsra.
A Kyocera–Everest expedíció 2023 a küldetés hivatalos neve, hiszen természetesen egy ekkora vállakozás nem menne partnerek és támogatók nélkül, miközben Suhajda Szilárd eddigi hegymászó karrierjére mégiscsak az a jellemző, ami igen ritka a hegymászók között is, hogy mindent egyedül csinál.
„Számomra a fenntartható, úgynevezett teljesen tiszta mászás a legfontosabb: nincs szemetelés, nincs külső erő bevonása,
én magashegyi teherhordók nélkül és ami valóban egy szűk közösség tagjává tesz, extra oxigén, vagyis palack nélkül vágok neki ennek az expedíciónak is, ahogy mindig,
mert egyedül szeretem meghozni a döntéseimet és egyedül enyém a felelősség is. Természetesen sokan lesznek a hegyen ilyenkor, mert hatalmas kereskedelmi és üzleti vállalkozássá nőtt itt a hegymászás a civilek körében, ami valószínűleg nem is tesz jót egyáltalán a környezetnek.
Az oxigénpalack használata egyébként egyértelműen doppingnak számít ebben a környezetben, de én nem szeretnék ebben a tekintetben ítélkezni, ez mindenkinek a saját döntése.
Én azonban távol másoktól és a feladatomra koncentrálva keresek magamnak majd útvonalat, hogy elérhessem a csúcsot a saját tempómban.”
A Mandiner kérdésére, hogy erre a fajta fizikai kihívásra hogyan lehet felkészülni és ő hogy viseli az oxigénhiányt, Suhajda így válaszolt: „Az már bebizonyosodott az elmúlt években, hogy szerencsés szervezetem van, mert
a hegymászók többségénél is jobban viselem az oxigén-hiányos állapotot, de ennek eléréséhez hatalmas munkát végzek el itt a tengerszinthez közel.
Erdei futások, kondicionáló edzések, úszás és TRX-, minden olyan feladat szerepel a repertoáromban, amely fizikailag felkészít mindarra, amire ott, a magasban úgy sem lehet igazán felkészülni.”
Azt fontos tudnunk a nepáli Himalájában található három hegyre – hiszen
– jellemzően tavaszi expedíciók indulnak, így megmászásuk a monszun beálltát megelőzően, április-májusra időzíthető. Egy nyolcezres expedíció komplex logisztikai feladat és általában két hónapot vesz igénybe: a hegy megközelítése, az alaptábor kialakítása, az akklimatizációs időszak (a ritka levegőhöz történő adaptáció), a magaslati táborok kiépítése, a csúcsmászás és a levonulás (visszatérés a civilizációba), mind időigényes fázisai az adott szezonnak.
„Én nem tartom magamat hősnek, a hegymászók nem hősök, sokkal nagyobb elismerést érdemel a család, vagy a környezet, aki elvisel minket és hozzásegít ahhoz, hogy elérjük a sokszor extrém céljainkat.”
A több mint két hónapos expedíció a Global Union Kft. a Kyocera Magyarországi forgalmazója és Suhajda Szilárd sportolói közösségi oldalán is nyomon követhető lesz, a tervek szerint a csúcsmászásra május második felében kerülhet sor.
Suhajda Szilárd nem csupán tanárember civilben, de férj és szerető édesapa is. Felesége, Legindi Tímea a legfőbb támogatója, aki rengeteget segít a felkészítés során és a szervező munkában, és hátországot teremt, amíg távol van. Kisfia, Soma már elmúlt négyéves és persze sok mindent tud édesapja különleges rekordjairól. „Soma fiam, távollétem idején, amikor én már Nepálban leszek, április 17-én ünnepli majd ötödik születésnapját.
Az egész expedíció egyik legnehezebb feladata számomra és persze a családom számára is távolság elviselése időben és térben. Ennél már csak az elköszönés embert próbálóbb,
és ha jól számolok, akkor a kicsi fiam öt éve alatt ez mér az ötödik expedícióm lesz, szóval ehhez is szoktatnunk kellett magunkat” – mondta el a Mandinernek Suhajda Szilárd.
Értékközpontú hegymászás, az őszinte kommunikáció, az önazonosság, a „tiszta mászás” fontossága, a sportos életmód népszerűsítése és más kultúrák iránti érzékenység – ezek azok az alapelvek, amelyek Suhajda Szilárd expedíciós hegymászó karrierjét jellemzik, és ez a mostani expedíció is ezen értékek mentén épül majd fel.
Szilárd jó ügyek iránti elkötelezettségét mutatja az az együttműködés is, amelynek során Szilárd a „Szív bajnokai alapítvány” támogatójaként a magyarországi szívbeteg gyerekek bátorítását és mozgásgazdagabb életmódját patronáló alapítvány jelképét a Bajnok Macit is magával viszi a hátizsákjában, ezzel is segítve Beck Monika, Magyarország szívnagykövete és csapata munkáját.
Suhajda Szilárd Everest-expedíciójáról a Mandiner is folyamatosan beszámol majd. Látta már mit csinált a korábbi nyolcezres hegycsúcsok tetején Suhajda Szilárd? Érdemes végignézni a vele és a szakértő Pintér Lászlóval készült videót itt:
A nyitóképen: Suhajda Szilárd. Fotó: Facebook/Suhajda Szilárd