Vér folyt a teniszpályán a háborúellenes orosz klasszis meccsén
Szerdán is rendezett egy kis műsort Rubljov a francia fővárosban.
Szettet sem tudott nyerni a tavalyi győztes Rafael Nadal az Ausztrál Nyílt Teniszbajnokság második fordulójában az amerikai Mackenzie McDonald ellen. A meccs második felét csípősérüléssel bicegte végig. Fucsovics Márton remekül kezdi az évet: már a harmadik fordulóban jár.
A címvédő Rafael Nadal igen kemény sorsolást kapott az idei Ausztrál Openen. Az első fordulóban az egyik legkomplettebb, bár még nem teljesen kiépült tenisszel rendelkező fiatallal, a brit Jack Draperrel találkozott. És szoros meccsre is kényszerült egészen addig, amíg a szettet is nyerő ellenfél izomgörcsök miatt el nem halványult. Ez a győzelem még nem oszlatta el a kételyeket az utolsó három Grand Slamen változatos sérülésektől hátráltatott Nadal állapotát illetően, mindenesetre biztató jel volt, hogy egy tizenöt évvel fiatalabb, huszonegy éves, sérülésmentes Drapernél jobban szolgált az erőnléte.
A második fordulóban egy elég hasonló ellenfél következett. Az amerikai Mackenzie McDonald a tenisz minden elemében iskolázott, technikailag kifogástalanul felkészített játékos. Azonban ez még semmire sem biztosíték: az idén huszonnyolc éves McDonald soha nem nyert semmilyen kis tornát sem az élteniszben, és a világranglista legjobb ötven játékosa között is csak rövid hetekig jegyezték.
A magyar idő szerint szerda kora reggeli találkozón kijött McDonaldból a tenisz, ami egy életen át szunnyadt benne. Másfél szetten keresztül tollaslabdázók lépésgyorsaságával cikázott a pályán, tisztán találta el a labdát minden helyzetben, és bátran bízott a tempóérzékében, hogy Nadal pörgetéseit az alapvonalhoz közel, szinte dropból üsse meg, mielőtt még magasra pattannának.
A második szett derekán Nadalt ápolni kellett a derekánál. Mint lényegében minden testrészével, ezzel is volt már korábban gondja, de a tavalyi év második felében jelentkező három-négy súlyos problémához képest ez egy új terület. Gyakorlatilag futásra képtelenül, bicegve játszotta le a fennmaradó másfél játszmát. Bár képtelenségnek tűnt, hogy bármire jusson a meccsen, a harmadik szettben nem csak, hogy nyert öt gémet, még vezetett is 5-4-re.
Én vagyok a címvédő; nem illendő feladnom.”
– nyilatkozta a meccs után. „A sportban addig küzdünk, amíg vége nincs a meccsnek. Tűnjék bármilyen messzinek is a győzelem...” – folytatta.
Pontosan ez az a hozzáállás, amivel egy éve minden idők legvalószínűtlenebb fordítását bemutatva nyerte meg a döntőt Danyil Medvegyev ellen ugyanitt. Akkor kicsorbult minden fegyvere, az erőnléte végén járt, az ellenfél minden elképzelése ült. Hiába kellett volna a játék logikája szerint elvesztenie a meccset, felül tudta írni ezt a sportember-eszmény erejével.
Aminél viszont emberi eszmény nem lehet erősebb, az a biológiai valóság. Nadal a teste körüli kérdésekben sem tágít azoktól a mantráktól, amik világ legnagyobb sportolói közé emelték. (Talán pont ezért érződik a megtestesült sportembernek.) Tavaly Wimbledonban szakadt hasfallal játszotta végig, és nyerte meg a negyeddöntőjét, de a következő meccstől már vissza kellett lépnie, tehát mindhiába fordított – és a döntésre áttételesen ráment a következő fél éve.
Félő, hogy a mai meccs is komoly barázdákat szánt a pályafutásában. Szinte nagybátyjává fogadott edzője, a korábbi világelső Carlos Moya és édesapja üveges tekintettel nézték végig mai a kálváriáját; felesége, a pár hónapos friss édesanya végigkönnyezte.
Csak hazudnék, ha azt modanám, a folyamatos sérülések nem törtek össze lelkileg.”
– zárta a nyilatkozatait.
Ha a mai volt a végleges búcsúja a Rod Laver Aréna közönségétől, ahhoz is kellően tiszteletteljes volt. Itt játszotta le minden idők leghosszabb Grand Slam-döntőjét Djokovic ellen; a síró Federert bajnokként átölelve itt hívta elő a sportág egyik legfontosabb képét; és a tavalyi döntőben a sportolói hitvallását egyetlen meccsbe öntve itt adta át az utókornak.
Fucsovics Márton az első fordulóban egy elsősorban salakon erős ellenféllel küzdött meg közel öt órás csatában, döntő szettes meccsen. A meccs után pólóját ledobva ünnepelt; a képek bejárták a teniszvilágot. A tavalyi évben világelsőségig jutó, mindig humoránál lévő, ösztövér Medvegyev megkockáztatta, hogy valamivel gyengébb izomzattal rendelkezik.
Fucsovics a mai napon az előző fordulóban a világ labdával legügyesebb játékosát búcsúztató dél-afrikai Lloyd Harrisszel játszott. Végig ő teniszett jobban, még a harmadik szett elvesztése sem tűnt igazán fenyegetőnek a győzelmére nézve. A negyedik játszma elején hat bréklabdát hárítva tarotta meg az egyik adogatójátékát, amivel megtörte Harrist, és végül három óra alatt jutott a harmadik fordulóba. A tavalyi szezon legnagyobb meccsei közül kettőt lejátszó, igaz mindkettőt elvesztő olasz Jannik Sinnerrel találkozik majd.
Bondár Anna az első két szoros, egy-egy labdán múló szettből csak egyet tudott megnyerni a korábbi Roland Garros-bajnok lett Jelena Ostapenko ellen, a harmadik játszmában azonban fenntarthatatlanul sok hibát ütött, így 7(5)-6, 5-7, 6-0 arányban kiesett. Értékes győzelmet aratott az első fordulóban Bondár a román Ana Bogdan ellen, és a mai második szettben nyerő ütésekkel és mosolyogva tudta kezelni Ostapenko bevett, szórakoztató pofákat vágó stílusát – nem lehet elégedetlen tehát ezzel a Grand Slam tornájával, még ha nagy skalphoz is volt közel a mai napon.
Nyitókép: A visszafogottabb grimaszok egyike a csipőjével szenvedő Nadaltól.
Fotó: Stringer / Anadolu Agency via AFP