A 2016-os riói olimpián bemutatkozó női hetes rögbi egyik sztárja, az ausztrál Ellia Green élete legjobb döntésének nevezte, hogy ma már transznemű férfiként él és boldog apukája lehet a partnernőjével közös kislányuknak – számolt be róla a sportintern. Ugyanakkor erősen kritizálja a Rögbi Világszövetséget a transzgender sportlók kitiltása miatt és előhúzta a jól ismert „öngyilkossági kártyát”.
A 2016-os riói olimpián bemutatkozó női hetes rögbi egyik sztárja, az ausztrál Ellia Green élete legjobb döntésének nevezte, hogy ma már transznemű férfiként él és boldog apukája lehet a partnernőjével közös kislányuknak. Ugyanakkor erősen kritizálja a Rögbi világszövetséget a transzgender sportlók kitiltása miatt és előhúzta az „öngyilkossági narratívát” – számolt be róla a sportintern.
Ez késztette Greent arra, hogy a nyilvánosság elé lépjen és egy videóban beszéljen személyes nehézségeiről, amelyet a „transzfóbia és homofóbia felszámolásása a sportban” című nemzetközi, Ottawában tartott konferencia közönségének vetítettek le.
Green nehezményezi, hogy a Rugby Világszövetség (World Rugby) kimondta, hogy a transznemű nők nem indulhatnak elit női nemzetközi rögbiben – mások mellet a FINA budapesti kongresszusán meghozott döntését követően számos más ligához, valamint nemzetközi szövetséghez csatlakozva. „Szégyenletes dolog a transzneműek kitiltása a sportból, és bántó is” - vélekedik Green.
A Mandiner külön, a témáról szóló exkluzív videóját és az azt követő sporttudományos beszélgetést itt nézheti meg.
Green, az első olimpikon, aki transz férfiként lépett a világ elé, és egy azok közül, akik nyíltan felszólaltak a World Rugby döntése ellen, hangsúlyozva az ilyen tiltások súlyos hatását a transzneműek körében.
„Úgy gondolom, hogy az öngyilkosságok riasztóan magas aránya és azok a mentális egészségügyi kihívások, amelyek a transznemű és nembináris nemi identitású fiatalok körében érzékelhetőek, még rosszabbak lesznek” – mondta.
Green maga is beszélt saját mentális egészségével kapcsolatos küzdelmeiről és depressziójáról, különösen a visszavonulása után, amikor nem sikerült bekerülnie a 2016-os olimpiai sikert követően Ausztrália 2020-as tokiói olimpiai keretébe.
„Az egyetlen dolog, ami pozitívan hatott rám, az az, hogy ekkor már a nemátalakító műtétemet és az utókezelést terveztem.”
Green ma mar transznemű férfiként és apaként éli az életét.
Green gyerekkora nem volt felhőtlennek mondható: története akkor, születéskori nemének megfelelően kislányként az örökbefogadása után egy bántalmazó kapcsolattal terhelt időszakot hozott. Yolanta és Evan Green fogadta őt örökbe, és háromévesen Ausztráliába költözött a Fidzsi-szigetekről. Itt ismerkedett meg a rögbivel is közelebbről atlétikai pályafutását követően.
Felidézte ugyan egy interjúban a családon belüli erőszak későbbi gyermekkori emlékeit, amikor mostohaanyját, Yolantát egy másik kapcsolatban bántalmazták, s utalt is rá, hogy mindez „sok és hosszan tartó traumát okozott", de nem gondolja úgy, hogy a zaklatott gyermekéveknek köze lehetett volna nemi identitás-kereséséhez.
Ma is úgy véli, hogy azok a fiatalok akik, hasonló helyzetben vannak, sokszor az öngyilkosságba menekülnek, miközben nagyon is úgy tűnik, ahogy erről a Mandiner már korábban közzétett egy elemzést, hogy
Ahogy korábban már írtunk róla, egy svéd tanulmány szerint nem oldódnak meg a mentális zavarok a nemváltó műtét után sem, és ekkor is 19 százalékos az öngyilkossági ráta.
Nem is beszélve azok egyre magasabb arányáról, akik megbánják az egész tranzíciót, jó esetben még a hormonkezelés kezdetekor, rossz esetben később, amikor már nem lehet a dolgokat visszafordítani. Őket a transzmozgalom igyekszik elhallgattatni. Azt pedig Paul McHugh, a Johns Hopkins kórház genderkliniákájának egykori vezetője szerint lehetetlen előre megmondani, hogy ki fogja megbánni, és ki nem. Ugyanis a tartósan nemi identitászavarral küzdők között is bőven akadnak, akik megbánják.
A nyitóképen: Sárga mezben Ellia Green még a nemátalakító műtétje előtt. Fotó: Don MacKinnon / AFP
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Csisztu Zsuzsa sportújságíró, többszörös tornászbajnok és olimpikon életére különösen nagy hatással volt Keleti Ágnes. A legemlékezetesebb pillanatokról beszélgettünk.
Az M4 Sport műsorában Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke és Csisztu Zsuzsa alelnök ismertette, kik kerültek az első három közé az egyes kategóriákban a 67. M4 Sport – Az Év Sportolója Gálán.
A férfisport az férfisport, a női sport pedig a nőké – mondja az úszósportot is fenyegető transzgenderjelenségekről Egerszegi Krisztina. Az ötszörös olimpiai bajnokot 2022 júniusában kérdeztük anyaságról, nagyköveti szerepvállalásáról, de elmondta lapunknak azt is, mit gondol a szomszédban dúló háborúról. Interjúnk.
Az új adó állomáshangja, az egyik legszebben beszélő magyar rádiós, Novotny Zoltán lesz.
Knézy Jenő, Hajdú B. István és Csisztu Zsuzsa is a logó előtt ülve mondta a sporthíreket.
A német zöldpárti politikus ismét elszabadult. Bemutatjuk Daniel Freundot, Magyarország ócsárlóját.
Szerinte a proxyháborúk korábban arról szóltak, hogy titokban maradjon, ki áll a harcoló fél mögött, most azonban az unió nyíltan felvállalja, hogy ő áll az ukránok mögött.
