Az év legbosszantóbb vereségét szenvedte el Fucsovics Márton

Ahogy kezdte a hét elején Fucsovics Márton a barcelonai ATP 500-as versenyt, és amilyen sorsolást kapott a hét második felére, nyugodtan lehetett arra gondolni, hogy ez lesz az a torna, amire a karriercsúcsot jelentő tavalyi wimbledoni negyeddöntője óta vár(unk). Az elődöntőig

Az első körben egy nála gyengébb, bár kétségkívül trükkös játékost búcsúztatott, Jordan Thompsont, aki ausztrál lévén tájidegen jelenség salakon. Fucsovics győzelme nem forgott veszélyben; azt, hogy az első szettet csak szorosabban nyerte, messze felülírta, hogy megütötte talán a torna pontját a második legelején.

A következő körben már az eredmény is sima volt: a salakspecialista és élete legjobb formájához közel játszó Federico Delbonisnak három játékot adott mindössze ki Marci. Ennyire tizenhárom éves karrierje során négyszer verték meg korábban az argentint salakon – abból kétszer a borítás örökös és a sport jelen állás szerinti legnagyobb királya, Rafael Nadal.

Noha Marci a csodálatosan sikerült Wimbledon óta (vagy helyesebben: a Djokovic elleni negyeddöntője után jelentkező sérülés óta) nem nyert egymás után három meccset, az első két kör alapján mégis simán kilátásba került további két győzelem – mivel olyan kiemelt ellenfelek jöttek, akik Marcival ellentétben nem salakon nőttek fel.

A legjobb tizenhat között a torna negyedik kiemeltje, Cameron Norrie. Akinek az általános harcmodorával – a hibakerüléssel, a semmit nem vállalással – ugyan salakon meg lehet élni, csak egyrészt nem érdemes, így a mezőny igyekszik kigyomlálni az ilyet; másrészt Norrienak az ütőstílusa és a mozgáskultúrája sem salakbarát.

A brit egyébként a legvisszatérőbb példa arra, hogy meddig el lehet jutni valakinek, akinél Fucsovics Marci alig vitathatóan különb játékos: Norrie jelenleg tízben van a világranglistán, tavaly pedig mesterversenyt nyert, ami közvetlenül a Grand Slamek alatti polcot jelenti.

Ez a teniszben a „szinte bármeddig” jutás.

Marci mérgére azonnal ráment az első szett. Az elmúlt fél év alapján, amikor Fucsovicsnak egyre könnyeben elege lesz a balsorsból, ha tépi, félő volt, hogy csakhamar a meccs is. 

Ám ebben a tekintetben szezonfordítónak bizonyulhat a mai második szett. Fucsovics kínkeservvel hozta a szerváit, míg egyszer csak esélye adódott lebrékelni Norriet, amivel élt. Kiszerválni megint nem tudta a szettet, de abban is gyors javulás állt be, hogy ez nem vezetett egyenesen a szett elvesztéséhez, sőt, egy szoros tiebrékben kiegyenlített. Bosszúságot lenyelve nyerni: közelinek tűnt egy víg esztendő kezdete.

Norrienál azonban kevesen szipolyozzák ki hatékonyabban az érzelmet a játékból. A döntő szettet hevülten kezdő Fucsovics nem jutott bréklabdához többet a meccsen, és a legrosszabbkor, a legvégén elveszítette az adogatását, így a brit van ott a következő körben. És játszik majd azzal az ausztrál De Minaurral, aki alig-alig szokott meccset nyerni salakon; a negyeddöntőbe is az ellenfél sérülése miatt jutott el, azok után, hogy az első körben a más borításokon összemelózott ranglistája miatt nem kellett játszania.

Fucsovics Marci a héten mutatott játékába és a mai második szettben tanúsított tartásába feltétlen kapaszkodhat majd. De nagy lehetőséget szalasztott el. Egy kézzelfoghatóan hosszú menetelés is segíthette volna abban, hogy a összerántsa magát a tavalyi első féléve szintjére. Egy olyan játékost kellett volna megverni, aki úgy talán nem is tud játszani, mint Fucsovics akkor. Csakhogy kettejük közül nem Marci az, aki lehetőséget sosem szalaszt el.

Nyitókép: Fucsovics Márton a brit Cameron Norrie ellen a barcelonai ATP 500-as tenisztorna nyolcaddöntőjében 2022. április 22-én. Fotó: MTI/EPA/EFE/Alejandro García