Hosszú, forró nyár

Már a hír hallattán is lázba jött az ország: az új Puskás Aréna négy találkozónak is otthont adhat a kontinenstornán. Ekkor még nem volt biztos a magyar csapat részvétele az eseményen, úgyhogy innentől fogva sokszoros erővel szorított mindenki a legjobb 24 közé jutásért. A kvalifikáció rendszerével szerencséje volt a válogatottnak, hiszen a csoportban megszerzett negyedik helye ellenére

Itt verhető ellenfeleket kapott, persze ne feledjük, hogy a kontinens 55 válogatottja közül a legjobb 20 addigra már biztosította a helyét a mezőnyben. A Bulgária elleni idegenbeli diadal elvárás lehetett, és nem jött rosszul, hogy Budapestre nem Románia érkezett a mindent eldöntő találkozóra, hanem Izland.

Az üres stadionban nem lehetett könnyű a játékosok dolga, de ha már kegyes volt a sors(olás) hozzánk, akkor nem lett volna jó a küszöbön elbukni egy gyengébb válogatott ellen. Sikerült is eljutni Budapestről Budapestre..

Az ország minden pontján kitört a futball-láz, és sok helyen szurkolói zónákat hoztak létre. Ezek közül a legnagyobb a budapesti Városligetben volt, ahol egy hónapig őrült hangulatban lehetett mérkőzéseket nézni.

A 11 helyszín közül pedig a Puskás Aréna volt az egyetlen, ahol telt ház lehetett, így nemcsak a rendezés lehetőségétől elesők, de a többi 10 házigazda is irigykedve tekinthetett Magyarországra.

Portugália és Franciaország ellen nemcsak 12., de 13. játékost is jelentettek a szurkolók.

Portugália ellen így is egy félidőn át megilletődötten játszottak a válogatott tagjai, és amikor összeszedték magukat, akkor kapták a gólokat. A tisztességes helytállással született 3-0-ás vereség nehéz helyzetbe hozta a gárdát. 

És hiába következett egy igazi bravúrt jelentő döntetlen a világbajnok, Franciaország ellen, a továbbjutáshoz nyerni kellett (volna) minden idők legsikeresebb válogatottjának, Németországnak az otthonában.

Münchenben nyerni a National11 ellen, amelynek nem szabad kikapni, szinte lehetetlen küldetés. Majdnem sikerült. Ám nemcsak mi, hanem az egész világ pontosan tudja a németek azon erényét, hogy akkor hozzák ki a maximumot magukból, amikor nagyon kell. Egy szétesőben lévő, nehezen motiválhatónak tűnő német válogatottal szemben tisztességesen küzdött Marco Rossi társasága, és emelt fővel búcsúzott. Erre szokás mondani: inkább jutott volna tovább, nehezen vállalható produkcióval. Ám ebben a csoportban erre semmi esély nem volt. Arra meg senki nem tudhatja a választ, hogy mi lett volna ha másik kvartettbe kerül.

A show nélkülünk ment tovább, de egy találkozót még rendezhetett a magyar főváros. A torna egyik legjobb, leghangulatosabb mérkőzését, mely az egyik legnagyobb meglepetést hozta. A holland nemzeti 11-et Csehország leckéztette meg, és küldte szabadságra. És azt se felejtsük, hogy az egész Eb során csak három londoni találkozón lehetett több néző a stadionban, mint Budapesten.

Hollandián kívül a nyolcaddöntőben esett ki a magyar válogatott kvartettjéből továbbjutó három válogatott, továbbá a vb-ezüstérmes Horvátország.

Egy körrel később már nem történtek nagyobb meglepetések, ekkor az esélyesek jutottak az elődöntőbe. Ott meg már nincs szenzáció!

A finálét pedig az előzetesen legjobb formában lévő csapatnak tartott Olaszország nyerte. Igaz, utolsó két találkozóján 120 perc után csak döntetlent tudott elérni, sőt már a legjobb 16 között is csak hosszabbításban tudta legyűrni Ausztriát. Ám a győzelmet nem kell magyarázni...

Olaszország másodszor lett Európa-bajnok. Első diadala alkalmával az elődöntőből 0-0-t követően pénzfeldobás után jutott tovább, majd az 1-1-es 120 perc után a két nappal későbbi megismételt fináléban diadalmaskodott.

A nyitóképen: Olasz játékosok ünnepelnek a trófeával az Európa-bajnokság döntőjében játszott Olaszország-Anglia mérkőzés végén a londoni Wembley stadionban 2021. július 11-én. Olaszország az 1-1-es döntetlennel zárult rendes játékidőt követő hosszabbítás utáni büntetőpárbajban 3-2-re győzött, és 1968 után másodszor lett a kontinens legjobbja.

MTI/EPA Pool/Frank Augstein