Dr. Szabó Tünde, korábbi olimpiai ezüstérmes úszóval, az EMMI sportért felelős államtitkárával készült interjúnkkal zárjuk a tokiói olimpiát felvezető sorozatunkat a Mandiner Sporton. A magyar spotvezető a megnyitó ünnepség idején már Tokióban tartózkodik. Kitérünk arra, hogy a zártakapus versenyek mennyire tehetik tönkre a játékok hangulatát, sérülhet-e a fair play a folyamatos, kinti covid-tesztelések alatt, és kik lehetnek a magyar csapat legkiemelkedőbb egyéniségei.
Bizonyára minden nyári olimpia felszínre hozza a személyes, egykori versenyzői emlékeit a csodás hangulatú barcelonai olimpiáról, vagyis pontosan tudja mit jelent egy nézőkkel zsúfolt úszóarénában versenyezni és érmesként célba csapni. Most üresen kongó lelátók, folyamatos tesztek, szigorú egészségügyi szabályok nehezítik majd a versenyzők életét minden nap, szóval mennyire lesz a mostani 17 nap a szó klasszikus értelmében vett olimpia egyáltalán?
Ha a versenyzők szemszögéből nézzük, akkor százszázalékos olimpia lesz, ebben biztos vagyok. Az, hogy nem lehetnek nézők a versenyeken, ez bizonyosan rombolja majd a hangulat teljességét. Mivel azonban egy versenyző számára már az egész felkészülés, az olimpiára kvalifikáló versenyek sora, és főleg a versenyek tétje ugyanazt az izgalmat hozta eddig is, mint korábban, így számukra ez olyan lesz, mint bármelyik olimpia.
úgyhogy a sorban a harminckettedik egyáltalán nem feledésre ítélt olimpia lesz majd. Én úgy érzékelem most, hogy itt az az érzés fog végül felülkerekedni a szervezés oldaláról, hogy „mégis megoldották” ezt a roppant bonyolult helyzetet, úgyhogy ez most egy lehetőség, amivel élni kell tudni.
Gondoljunk csak bele: a sportolóknak hihetetlenül nehéz volt ekkora bizonytalanságban felkészülni, és nem halványulhatott a fókuszuk, akármilyen – olykor – kétségbeejtő hírek is érkeztek Japánból. Egy sportoló éltében egy halasztott év egy teljes újrakezdést jelent, úgyhogy
Ha már szóba került ez a plusz egy év, mekkora szervezési nehézségekkel járt a halasztás?
Nyilván a Magyar Olimpiai Bizottság feladata volt az utazás és az azzal kapcsolatos összes halasztott időpont újrafoglalása és újratervezése, nekünk az Államtitkárságon pedig az volt a dolgunk, hogy megpróbáljunk megadni minden olyan, a felkészüléshez szükséges támogatást és biztosítsunk minden feltételt, ami enyhíthette a vírushelyzet miatt felborult menetrendet és felkészülési ütemezést. Folyamatosan konzultáltunk egész évben a sportágakkal, az egyesületekkel, sőt magukkal a sportolókkal is, hogy tényleges, személyre szabott segítséget nyújthassunk, ahogy azt igényelték. A roppant sikeres,
úgyhogy mi is eszerint igyekeztünk segíteni az olimpiai csapat felkészülését. Azzal, hogy ennyien kijutottak, 173-an, már most is azt kommunikáltuk a világ felé, hogy nekünk roppant fontos a sport, és mindaz a társadalmi erő és hozzáadott érték, amit csak a sport képes megteremteni még a legnehezebb időkben is.
De vajon képes lesz-e mindenki a legjobbját nyújtani, amikor ennyi zavaró tényező nehezíti majd a versenyt, és az is idetartozik, hogy számos versenyző „eltűnt” a nagyvilág szeme elől az elmúlt évben?
Abban nagy szerencséje volt a mieinknek, hogy számos hazai rendezésű sportvilágeseményt rendezhettünk Budapesten az elmúlt hónapokban, vagyis nagyon sok magyar olimpikon, például az úszók, dzsúdósok, birkózók, atléták ténylegesen megtapasztalhatták milyen is a buborékban versenyzés, és ez mekkora plusz erőpróbát jelent. Az elzártság, a buborékon belüli távolságtartás, az alkalmazkodás képessége persze nem egyforma mindenkinél, de a mieink közül sokan nagyon edzettek már mentálisan ebben az értelemben is.
majd látni fogjuk, hogy ott is születnek világraszóló eredmények, mert ezek a sportolók olyan profik, hogy ki fogják tudni zárni ezeket a tényezőket, részben mert már ismerősek lesznek nekik.
A világcsúcsok természetesen mindig megadják egy olimpia sportszakmai rangját, de vajon mennyire születnek reális eredmények egy olimpián egy olyan év után, amikor a WADA, vagyis a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség ellenőrei sem nagyon utazhattak a világjárvány lezárásai miatt?
Azt megnyugtatásként mindenképpen el tudom mondani, hogy a magyar doppingellenőrök folyamatosan tesztelték a magyar csapat tagjait, olyannyira, hogy
és a WADA maga is hozott erre vonatkozó határozatokat, amelyeket minden egyes ország nemzeti doppingellenes ügynökségének be kellett tartania. Ne felejtsük, ma már tíz évre visszamenőleg ellenőrizhető minden minta, úgyhogy ezzel kell számolnia minden sportolónak.
Nézzük ennek a kérdésnek egy másik, sokak által aggasztónak vélt vetületét, ami a NOB által kiadott szabálykönyv szerinti tesztelést, ellenőrizhetőséget, GPS-alapú helyzetmeghatározást illeti. Már most is találtak a megnyitó előtt covid-pozitív személyeket az olimpiai faluban, és aggasztó lehet, hogy esetleg esélyes versenyzőket léptetnek vissza, vagy zárnak ki a szervezők a versenyből, mert valami okoseszköz esetleg azt „kommunikálta”, hogy fertőzött személy közelében járhatott. Jogos ez az aggodalom?
Én azt feltételezem, hogy az olimpia azért egy olyan komoly világesemény, aminek az integritása nem sérülhet ilyen értelemben. Az olimpiai fair play szellemiségébe ez nem férhet bele, arról nem is beszélve, hogy
Azóta pedig a MOB döntése alapján csak beoltott versenyző utazhatott ki Tokióba, vagyis nekünk ezügyben sincs igazán aggódnivalónk, de természetesen a figyelem nem lankadhat odakinn a szabályok betartását illetően, hiszen a japánok nagyon precíz emberek.
Mindezen példátlan körülmények ellenére lehet-e reális terveket, elvárásokat megfogalmazni a mieink szereplését illetően?
Tervek mindig kellenek, de a magyar versenyzők elvárásai saját magukkal szemben valószínűleg a legmagasabb mércét jelentik. Lesznek most is felfedezettjei a magyar olimpiai csapatnak, de a nagy bajnokainkra, már csak a rutinjuk alapján is, nagyban építhetünk.
de a sportolók miatt nem szeretnék terhet tenni rájuk azzal, hogy az aranyérmek számára is utalok. Óriási egyéniségei vannak a magyar csapatnak, csak hogy néhányakat említsek közülük, természetesen Hosszú Katinka, Milák Kristóf, a búcsúzó Cseh Laci, Kozák Danuta, Csipes Tamara, Szilágyi Áron, és persze a férfi, vagy női vízilabda csapat tagjai között is vannak igazi ikonok.
De azért ne felejtsük el az újoncokat és azokat sem, akinek lehet, hogy úgy alakul a pályafutásuk, hogy ez lesz életük első és utolsó olimpiája, vagyis az az OLIMPIA, így csupa nagy betűvel, amelyre egész versenyzői karrierjük során készültek. Nekik is és minden magyar résztvevőnek azt kívánom, hogy az összes nehéz körülmény ellenére ebből az olimpiai szereplésből is hozzák ki maximumot és elégedetten térhessenek haza Tokióból.
A nyitóképen: Dr. Szabó Tünde Sportért felelős államtikár látható. Fotó: EMMI Sportállamtitkárság
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Csisztu Zsuzsa sportújságíró, többszörös tornászbajnok és olimpikon életére különösen nagy hatással volt Keleti Ágnes. A legemlékezetesebb pillanatokról beszélgettünk.
Az M4 Sport műsorában Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke és Csisztu Zsuzsa alelnök ismertette, kik kerültek az első három közé az egyes kategóriákban a 67. M4 Sport – Az Év Sportolója Gálán.
A férfisport az férfisport, a női sport pedig a nőké – mondja az úszósportot is fenyegető transzgenderjelenségekről Egerszegi Krisztina. Az ötszörös olimpiai bajnokot 2022 júniusában kérdeztük anyaságról, nagyköveti szerepvállalásáról, de elmondta lapunknak azt is, mit gondol a szomszédban dúló háborúról. Interjúnk.
Az új adó állomáshangja, az egyik legszebben beszélő magyar rádiós, Novotny Zoltán lesz.
Knézy Jenő, Hajdú B. István és Csisztu Zsuzsa is a logó előtt ülve mondta a sporthíreket.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
