Már a vadonatúj stadion területére lépve ünnepi hangulatban érezhette magát az ember, hiszen például a Legendák sátránál hosszú, kígyózó sor jelezte, mennyien szeretnének a nyolcvanas-kilencvenes évek kispesti csillagaitól, Esterházy Mártontól, Garaba Imrétől, Kovács Kálmántól, Nagy Antaltól, Sallai Sándortól és Pisont Istvántól egy aláírást kérni vagy éppen közös fényképet – újkori nevén selfie-t - készíteni velük.
De majdnem ugyanilyen népszerű volt a klub új kabalája, Leó, a hatalmas oroszlán is, aki főleg a gyerekek fantáziáját mozgatta meg, no, nem feltétlen a hattonnás szobor, hanem az „élő”, hatalmas plüssállat is, amely a mérkőzés előtt, alatt és után is az egyik főszereplő volt.
Az arénában már órákkal a mérkőzés kezdete előtt ünnepi volt a hangulat,
amely a tetőfokára hágott, amikor az NB I legrutinosabb játékvezetője, Solymosi Péter kezdő sípszava előtt az egykoron a Kispestben, majd a Bp. Honvédban Puskás Ferenccel és a névadó Bozsik Józseffel is együtt futballozó, legidősebb kispesti labdarúgó, a 91 éves Bárfy Antal (a klub színeiben 30 bajnokin 14-szer volt eredményes!) a könnyeivel küszködve - Mendelényi Dániel társtulajdonos és Bozsik József fia, az ugyancsak elérzékenyülő Péter társaságában - átvágta a nemzeti színű szalagot, és ezzel hivatalosan is átadták a vadonatúj Bozsik Arénát.
Azt másfél nappal a gálamérkőzés előtt tudtuk meg, hogy két játékosa koronavírusos megbetegedése miatt a Villarreal először lemondta az összes közeljövőbeli edzőmérkőzését (a Budapest Honvédon kívül az ukrán Dinamo Kijevvel és a német Hertha BSC-vel is játszottak volna), de a bravúros szervezőmunkának köszönhetően az Európa Liga 2021. évi győztesének legalább a spanyol harmadosztályban szereplő együttese el tudott utazni Budapestre.
S ha már ünnepi mérkőzés, a kezdőrúgás se legyen akármilyen: a kispesti futball történelmi eseményére ugyanis Budapestre érkezett Puskás Ferenc gyönyörű dédunokája, Ane de Juan Damborena,
aki természetesen Bozsik Péterrel együtt végezte el a mérkőzés kezdőrúgását.
Hozzátesszük: egy olyan labdával, amelyet a Magyar Honvédség hathatós közreműködésével egy ejtőernyős hozta – éppen a kezdőkörben landolva.
S az ünnepi pillanatoknak ezzel még korántsem volt vége: a Budapest Honvédot ugyanis Djordje Kamber csapatkapitány vezette fel, mint ahogy az elmúlt hat évben rengeteg alkalommal. Csak hogy a bosnyák származású futballistának e meccs volt a hivatalos búcsúztatója, nem véletlen, hogy egy 243-as számmal ellátott mezt kapott – ugyanis ennyi bajnokin lépett pályára a Budapest Honvédban.