Bíró Attila – a közvélemény számára kissé ismeretlenül - 2015-ben vette át a nemzeti csapat irányítását. Pedig a Magyar Vízilabda Szövetség akkori elnöke, dr. Kemény Dénes nyugodt lehetett, hogy rátermett szakembert hívott haza az új-zélandi női válogatott éléről, hiszen 2009-től két éven keresztül együtt dolgoztak a magyar férfi válogatott mellett.
Kiderült: az újdonsült szövetségi kapitány és a lányok valóban
hamar megtalálták egymással a közös hangot,
ezt bizonyította az első világverseny, a 2016-ös Európa-bajnokság megnyerése, amely nem csak riói kvótát ért, hanem Keszthelyi Rita révén mi adtuk a gólkirálynőt (23 találattal lett az első), ráadásul Gangl Edinát választották a torna legjobb kapusának. (Természetesen mindketten tagjai a tokiói keretnek is.)
Rióban aztán negyedik lett a csapat, mint ahogy az azt megelőző két olimpián, Londonban és Pekingben is. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy a legutóbbi vb-n Kvangdzsuban is hasonlót produkáltak a lányok, cseppet sem lehet csodálkozni azon, hogy Bíró Attila a közelmúltban, a MandinerSportnak adott nyilatkozatában nemes egyszerűséggel kijelentette:”herótunk van már a negyedik helyezésektől!”
De azért ne rohanjunk ennyire előre, hiszen 2020 januárjában még tudtunk egy telt házas Európa-bajnokságot is rendezni, ahol úgymond,
megtört az átok,
hiszen Hollandia legyőzésével bronzérmesek lettünk.
Nagyszerű eredmény volt, a torna gólkirálynője (meglepetés?) ismét Keszthelyi Rita lett (ezúttal 28 találattal), de a harmadik hely még nem jelentetett automatikusan tokiói kvótát, ezért részt kellett venni a trieszti kvalifikációs tornán is.
A minél eredményesebb szereplés érdekében Bíró Attila háromhetes karantén-edzőtábort is vezényelt, amely (hiába lakik 10 percre a Császár uszodától) természetesen rá is vonatkozott.
Azt már előre tudhattuk: Triesztben sokkal nehezebb dolgunk lesz, mint az olimpián, hiszen ha elbukunk, azt senki sem bocsátja meg, míg ha Tokióban az elődöntőben elvérzünk – erre egyébként nem is gondolunk - azon hamar túlteszi magát mindenki.
Azt is sejthettük: a bemelegítő csoportmeccseket követően csupán a házigazda Olaszország és a régi nagy rivális, Hollandia elleni mérkőzésekre kellett kihegyezni a csapatot. Ez nem csupán maximális fizikai, hanem mentális igénybe vételt is jelentett; a csapat felkészítésében nem csak az ismert pszichológus, dr. Csernus Imre, hanem egy személyiségfejlesztő cég is részt vett. S hogy milyen remek eredménnyel, bizonyítja: Vályi Vandáék éppen a két legfontosabb találkozón, az olaszok és a hollandok ellen játszottak a legjobban, és
csoportelsőként jutottak ki Tokióba.