Bíró Attila: Herótunk van a negyedik helyezésektől!

Ha vízilabda és olimpia – ez a párosítás Magyarországnak állandóan aranyéremesélyt jelent. Ez igaz az utóbbi három évtizedben világbajnoki (1994, 2005) és Európa-bajnoki címeket (1991, 1994, 2001, 2016) is begyűjtő női szakágra is. Bíró Attila együttese azonban hiába szerzett a 2020-as budapesti Eb-n bronzérmet, csupán a trieszti olimpiai selejtező élethalálharc meccse, az olaszok elleni csata megnyerése után kvalifikálta magát az olimpiára. A szakemberrel közvetlenül a SEAT Kupán, a Kanadával megvívott két találkozót követően beszélgettünk.

Megfelelően szolgálta a felkészülést a SEAT Kupa, a Kanada elleni páros mérkőzés? Mit tudott hasznosítani a csapat a 9-9-ből és a 13-7-es győzelemből? Mindenesetre e siker után azt mondta: nem reális a hatgólos különbség a két együttes között.
Abszolút hasznos volt ez a dupla találkozó, mert néha kell egy időben jövő, kijózanító pofon. Hiszen ez a két találkozó tökéletesen igazolta: korántsem vagyunk csúcsformában. 

Meglepően kritikusnak tűnik…
Bár korábban kikaptunk tőlük, hazai pályán illett volna kétszer simán győznünk ellenük. Ezúttal az volt a cél, hogy rossz játékkal nyerjünk. Nos, a rossz játék már megvolt – a kettős siker elmaradt. De ez nem is baj, komoly fejfájást okozna, ha most lettünk volna csúcsformában. 

Nyilván Tokióra kell kihegyezni a csapatot – miként alakul a program az első ötkarikás mérkőzésig?
Pár nap pihenőt kapnak a lányok, azután vasárnaptól folytatjuk a közös munkát jövő hét péntekig, amikor már elutazunk Tokióba, és az olimpia kezdetéig egy akklimatizációs edzőtáborban veszünk részt. A rajtig elsősorban a játékunk gyorsításán dolgozunk, valamint olyan taktikai elemeket gyakorolunk majd, amelyeket még elő sem vettünk, hiszen nem titok, ezzel is

Jelzésértékű, hogy a 2020-as budapesti Eb-n bronzérmet szerző csapaton nem változtatott, hiszen ugyanazok a lányok utaznak Tokióba, akik kiharcolták az olimpiai részvételt. Teljesen jogos, de nem tart attól, hogy túlságosan „beleszeretett” jelenlegi csapatába?
Abszolút nincs erről szó. Való igaz, hogy a korábbi csapathoz képest 2020-ban csupán kapusposzton változtattam, de ez egy szükséges, kardinális csere volt, ráadásul Magyari Alda abszolút igazolta a tehetségét. Az elmúlt években rendszeresen 18 fős kerettel kezdtük meg a felkészülést a különböző versenyekre, de az új játékosok semmilyen szinte nem győztek meg. Ezt nagyon sajnálom, mert akik ismernek, tudják, elég könnyen változtatok, ha a helyzet úgy kívánja.

Miként gondol vissza a trieszti olimpiai selejtezőre? Ezt már csak azért is kérdezem, mert tulajdonképpen egyetlen mérkőzésen, a házigazda olaszok elleni élethalál meccsen dőlt el, hogy sikerült megszereznünk a tokiói repülőjegyet.
Mindenképpen nagy örömmel, mert olyan magas fokú mentális erőről tettünk tanúbizonyságot, hogy semmi sem tudott megingatni, kizökkenteni minket. Pedig az olaszok mindennel megpróbálkoztak, hogy elbizonytalanítsanak minket, de én még azt sem hagytam, hogy a mérkőzés előtt PCR-tesztet hajtsanak végre a játékosokon, mert még kitalálták volna, hogy valaki nem játszhat közülünk. Mindenki tudta: sokkal nagyobb volt a tét, mint egy olimpián, hiszen

Nem csak az olimpiai selejtező előtt, nem csak Triesztben, hanem már 2020 tavaszán, a Császár uszodában is szoktatta a lányokat a buborékállapothoz, hiszen három hétre bezárta őket. Akkor ezek szerint a nem mindennapi körülményekkel nem lesz gond Tokióban.
Annyira felkészültünk, hogy a SEAT Kupa előtt, a margitszigeti Thermal Szállóban is így éltünk. De nem kell sajnálni a lányokat, mert ez azért nem egy apácazárda, sokkal inkább egy luxusbörtön. Előtte a Világligára való felkészülés során is így éltünk, mint ahogy a kéthetes kaliforniai edzőtáborban is. Úgy hogy bármennyire is alaposak, maximálisan fegyelmezettek lesznek a japán szervezők, ebből a szempontból is állunk az olimpia kihívásai elé! Ráadásul nem csak az ismert pszichológus, dr. Csernus Imre segíti évek óta a munkánkat, hanem egy személyiségfejlesztő cég is, akikkel szintén nagyon pozitív eredményeket érünk el. 

Egy korábbi nyilatkozatában kijelentette: a világelső amerikaiak – akikkel egy csoportban szerepelünk Tokióban – ha valamikor, most elkaphatók. Mire alapozza mindezt? 
Sokat nem javultak az esélyeink, de a 2019-es világbajnokság óta nem játszottak tétmérkőzést, mi pedig csak fejlődtünk valamicskét. Ők tehát nagyon jók, abban bízom, hogy az elmúlt időszakban közelebb kerültünk hozzájuk. S bár a kaliforniai edzőtáborozás során öt-hat gólokkal kaptunk ki tőlük, ez ugyanúgy nem volt reális, hogy mi hat góllal vertük Kanadát.

Ha már az olimpiai csoportunkat említettük, kérem, jellemezze a többi vetélytársat, Oroszországot, Japánt és Kínát is.
Az oroszok évek óta az egyik legnagyobb ellenlábasunk, de többnyire pozitív a mérleg ellenük. Az ellenük vívott meccs abszolút háromesélyes lesz, minden bizonnyal velük vívjuk majd a legnagyobb harcot a csoport második helyéért. A hazai pálya előnyét élvező, kellemetlen stílusú Japánt kötelező lesz megverni, Kína pedig azért sötét ló kissé, mert két, három év alatt fizikailag nagyon sokat fejlődnek, nem is tudjuk, hogy most kikből áll a keretük, de mindig képesek kihozni magukból a maximumot. Észben és technikában előttük járunk, okos játékkal verhetőek.

Az okos, taktikus játék egyik kulcsfigurája a csapatkapitány, Keszthelyi Rita lesz, akiről az olimpiai selejtező után azt nyilatkozta: szuperszonikus teljesítményt nyújtott. El tudja majd viselni a támadónk azt a terhet, hogy újra világklasszis játékot várunk tőle? 
Az olimpiai selejtezőn is újfent bebizonyította ezt. S bár a felkészülési mérkőzéseken – a többiekhez hasonlóan – ő is gyakran ólomlábakon járt, de bízom benne, hogy a harmadik olimpiáján újra a régi lesz, és lelkileg is sokat segít majd a csapattársaknak. Hiszen ő nem csak testben, mentálisan is nagyon erős – ahogy ez egy klasszishoz illik. 

Önről köztudott, hogy szabadidejében borászkodik, és minden világversenyre visz a saját nedűiből. Megérdeklődte már, hogy Tokióba mennyi bort vihet ki?
Ahogy tudom, az olimpiai faluba három üveggel vihetek, ezt majd kénytelenek leszünk szépen beosztani, de felszabadultan és örömmel csak akkor koccintunk majd, ha legalább dobogós helyen végzünk. Nem csak azért eltökélt célunk, hogy az első három között végezzünk, mert ezzel a szakág első ötkarikás érmét szereznénk meg, hanem azért is, mert az utolsó három olimpián, amire kijutott női válogatott, egyaránt a negyedikek lettünk. Úgyis fogalmazhatnék, herótunk van már a negyedik helyezésektől! 

Nyitókép: MTI/Czagány Balázs