Hanem arról, hogy ha a vállalkozóknak volt bátorságuk hajóra szállni igen jó üzleteket köthettek a világ még fel nem fedezett részén. Ezt a szemléletet a legmagasabb szintről is támogatták, és Dénes nevű királyuk komoly hadiflottát alapított. Azt már csak a hozzá közel állók tudhatták, hogy ilyen irányú érdeklődése mellett miért kapta a „Földművelő” előnevet. Az biztos, hogy míg mi az életben maradásunkért küzdöttünk a tatárok és a törökök ellen, addig ők szerényen a spanyolokkal felosztották egymás között a világot.
Évszázadokon keresztül Portugália és Magyarország a földrajzi távolság miatt nem nagyon tudott egymásról, aztán ők úgy döntöttek, hogy mivel a világ egy jó része az övék, ideje belekötni távoli európai államokba is. 1916-ban több tucat német és osztrák-magyar kereskedelmi hajót „magukévá tettek” a lisszaboni kikötőben. Ezt követően már legalább a legmagasabb szintű vezetők hallottak egymásról, mert logikus, hogy a megbántott kontinentális országok hadat üzentek neki. Ha már úgy is zajlott az I. világháború.
HARCMEZŐK HELYETT SPORTPÁLYA
Az első világháború befejezése után nyolc évvel a sport keretein belül is összecsapott Magyarország és Portugália. A dátum annyiban fontos, hogy akkorra a két ország területe szinte azonossá vált: Magyarországé már csak néhány száz négyzetkilométerrel nagyobb. Manapság a lakosság is szinte ugyanannyi. Vagyis hasonló a merítési lehetőség a két országban.
A sport terén mégsem léphet az ibériai ország a nyomunkba. Négy aranyérmet szerzett az olimpiák 1896 óta íródó története során. Ezt egy magyar szurkoló enyhe felsőbbrendűséget rejtő, lenéző mosollyal veszi tudomásul, mondván, mi, magyarok egy jobb nyári játékokon ennyit szoktunk nyerni a 3 napra.
FUTBALLBAN KI A JOBB?