Nemcsak Ukrajnát, de a szomszédos országok jövőjét is befolyásolhatja a háború kimenetele
Az orosz–ukrán háború kapcsán Magyarországot számos, egymással összefüggő biztonsági kockázat fenyegeti. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet elemzése szerint Ukrajna potenciális bukott állammá válása, a dezintegrált ukrán hadsereg tagjainak destabilizáló hatása, a fegyverek terjedése a feketepiacon, a szervezett bűnözés és a szélsőséges csoportok térnyerése, valamint a fokozott migrációs nyomás jelentős biztonsági kihívást jelent a Kárpát-medencére, komolyan veszélyeztetve Magyarország szuverenitását és stabilitását.
Az orosz–ukrán háború lezárása után a Kárpát-medencét, és azon belül Magyarországot is, számos, egymással összefüggő biztonsági kockázat fenyegeti. A konfliktus nem csupán katonai, hanem komplex, geopolitikai és gazdasági válság is egyben, melynek következményei hosszú távon is érezhetőek lesznek. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet elemzése szerint a legfontosabb veszélyforrások közé tartozik Ukrajna potenciális bukott állammá válása, a hazatérő katonák integrációjával kapcsolatos problémák, a fegyverek és lőszerek feketepiacra kerülése, a szervezett bűnözés és a szélsőséges csoportok térnyerése, valamint a fokozott migrációs nyomás. Ezek a tényezők egymást erősítve potenciálisan destabilizálhatják a régiót, komoly kihívásokat vetve fel Magyarország biztonságpolitikája számára.
A biztonságpolitikai szakirodalomban „bukott államnak” (failed state) nevezett államok képtelenek hatékonyan gyakorolni szuverenitásukat, és nem képesek biztosítani az alapvető állami funkciókat. Ez magában foglalja a rendfenntartást, a közszolgáltatások működtetését, az igazságszolgáltatást, a gazdaság működtetését és a határok ellenőrzését. Afrikában és a Közel-Keleten is számos olyan hely van, ami szomorú példát állít az emberiség elé. Szomália, Szudán és Afganisztán példái jól illusztrálják azt a széleskörű káoszt, emberi szenvedést és instabilitást, amely egy bukott állam létrejöttével jár. Ukrajna jelenlegi helyzete aggasztó párhuzamokat mutat ezekkel a példákkal. A háború okozta pusztítás, a gazdasági összeomlás veszélye és a tartós nyugati támogatás bizonytalansága miatt Ukrajna könnyen bukott állammá válhat.
A háborúból hazatérő ukrán katonák integrációja rendkívül fontos, ugyanakkor még annál is nehéz feladat lesz. Sokuk munkanélküliséggel, különböző súlyos traumákkal és pszichológiai problémákkal, például poszttraumás stressz szindrómával küzdhet. A nem megfelelő reintegráció – a megfelelő támogató programok hiányában – a bűnözés, a radikalizmus és a szélsőséges csoportok soraiba való belépéshez vezethet, ami további instabilitást okozhat Ukrajnában, és potenciálisan átterjedhet a szomszédos országokra is. Líbia és Kongó példái is mutatják, hogy a háborúból hazatérő, integrálatlan katonák jelentős szerepet játszhatnak a polgárháborúkban és a regionális instabilitásban. Sok leszerelő ukrán katona kerülhet kilátástalan helyzetbe, így illegális megélhetés után néz majd. A munkanélküliség növekedése megerősíti a szervezett bűnözést és a szélsőséges szervezeteket, a háborúból visszatérő katonák pedig könnyű pénzkereseti lehetőségeket láthatnak ezekben a szervezetekben. Ezen volt katonák esetében kiemelt kockázata van annak is, hogy a hadseregben – a hazai és nyugati kiképzések során – megszerzett ismereteiket zsoldosként, katonai tanácsadóként, kiképzőként kamatoztatják a világ instabilabb övezeteiben. Ráadásul ezen katonák különlegesen vonzóvá válnak a NATOkiképzések és eljárások ismerete, illetve a modern NATO-eszközök kezelésének képessége révén. Afrikában és a Közel-Keleten az elmúlt évtizedekben számos példát láthattunk arra, hogyan taszíthat káoszba komplett régiókat egy háború utáni krízis.
Ehhez hasonló folyamatokat láthattunk a Szovjetunió szétesése után. A volt katonák közül rengetegen dönthetnek úgy, hogy elhagyják körében nőhet a kivándorlás is, ami tovább rontja a demográfiai és a gazdasági kilátásokat. További kockázat, hogy a katonák a megélhetésükhöz értékesíthetik a háború alatt kapott, szerzett kézifegyvereket, amelyek így megjelennek a régiós, vagy a globális feketepiacon, mint ahogy Líbia esetében láthattuk.
A háborúban felhasznált fegyverek és lőszerek jelentős része tehát valószínűleg a feketepiacra kerül. A nehézfegyverek Afrikába és a Közel-Keletre való eljutása tovább destabilizálná ezeket a régiókat, amelyek ahhoz vezethetnek, hogy ismét százezrek indulnak útnak Európa felé, újabb migrációs hullámokat generálva. A kézifegyverek terjedése abból a szempontból is komoly veszélyeket rejt magában, hogy a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a szélsőséges csoportok kezébe kerülhetnek, jelentősen növelve a regionális instabilitást és a biztonsági kockázatokat. Jó példa erre a jugoszláv háború utáni időszak, hiszen mai napig több ezer ember otthonában ott vannak azok a fegyverek, amelyeket a balkáni háborúban használtak. Ugyanilyen veszélyt jelentenek a civilekre a fel nem robbant aknák. Ezek felderítése és hatástalanítása nagyon költséges és hosszas folyamat, így ha sikerülne is valamekkora összeget erre fordítani, egyáltalán nincs garancia arra, hogy rövidtávon nem oltja ki civilek életét. Ez tovább nehezítheti a humanitárius helyzet kezelését.
Ukrajnában már a háború előtt is jelentős volt a szervezett bűnözés befolyása. A háború utáni káoszban ez a befolyás várhatóan tovább erősödik majd. Ezek a csoportok részt vehetnek a fegyverkereskedelemben, az embercsempészetben és más illegális tevékenységekben, ami tovább destabilizálhatja a teljes régiót. A szélsőséges csoportok is kihasználhatják a kialakuló káoszt a térnyerésre, további biztonsági kockázatokat generálva. Megjegyzendő még, hogy bizonyos titkosszolgálatok a feketepiacra kikerülő kézifegyvereket fedett destabilizációs műveletekhez is alkalmazhatják, aminek további destabilizáló hatása lehet regionálisan és globálisan is. A Kijevet érő súlyos háborús csapások pedig mérsékelhetik annak az esélyét, hogy Ukrajna hatékony rendőri és hírszerzési együttműködést tudjon folytatni az e szervezetekkel szembeni fellépéshez. . Korábban láthattunk, ahogy Haitin a volt katonák jelentős számban áramlottak be a szervezett bűnözésbe és a milíciákba, ami hozzájárult a nagyfokú instabilitás kialakulásához.
Már az orosz–ukrán háború megelőzően is különösen sok atrocitás érte a kárpátaljai magyarokat, a fegyveres konfliktust követően ez a jelenség csak tovább fokozódhat. A háborúból visszatérők lelki problémái, a vereség és a veszteség érzése frusztrációt okozhat a társadalomban, amit a nemzeti kisebbségeken, főképp a magyarokon tölthetnek ki az emberek. A magyarellenes megnyilvánulások, az ukrán nacionalista csoportok és a szélsőséges ideológiák terjedése további feszültséget és konfliktusokat okozhat.
Az orosz-ukrán háború utáni biztonsági kockázatok kezeléséhez Magyarországnak proaktív biztonságpolitikai stratégiát kell kidolgoznia. Ez magában foglalja a határvédelem megerősítését, a regionális együttműködést a szomszédos országokkal, az EU-val és a NATO-val, valamint a potenciális menekültválságra való felkészülést. A kárpátaljai magyarok védelme és jogainak biztosítása kiemelt fontosságú. A megelőző intézkedések megtétele és a regionális együttműködés erősítése elengedhetetlen a Kárpát-medence biztonságának és stabilitásának megőrzéséhez. A humanitárius segítségnyújtás Ukrajnának, a biztonsági együttműködés erősítése és a felkészülés a lehetséges migrációs hullámokra egyaránt lényeges elemei a magyar biztonságpolitikai stratégiának.
(X)
Skrabski Fruzsina dokumentumfilmes szerint jó az, ha a médiumokat az olvasó tartja fenn, mert így kisebb a függés cégektől, pártoktól. Máthé Zsuzsa újságíró szerint ez az eredmény nem meglepő, mert az ellenzék keménymagja nagy erővel kéri a médiumok a támogatását.
A Tisza Párt belső ügyeire rálátó forrás a Magyar Nemzetnek többek között rámutatott, hogy az 1500 fősre hirdetett aktivista gyűlésen is alig pár százan vettek részt.
A Telexen keresztül reagált az újságírók érdekképviseletére létrehozott szövetség, miután Kocsis Máté kritizálta őket. Mi is írtunk nekik levelet, a Mandinernek nem válaszoltak.
A 2014-es Euromajdan és az orosz agresszió új helyzetet teremtett.
A Tisza Párt elgondolása a klasszikus baloldali recept: majd mi elköltjük a pénzeteket. Udvariasabb megfogalmazásban: újraelosztás formájában visszaosztjuk. Petri Lukács Ádám írása.
Elképesztő összegeket költött és költ jelenleg is az Európai Unió. Mindezt hétköznapi szemmel nézve teljesen felesleges, vagy épp megmagyarázhatatlan területekre világszerte a nyilvánosságra hozott uniós NGO-lista alapján. A Mandiner sorozatban mutatja be a furcsa támogatásokat.
Nem mindennapi jelenetek.
