A háborúból hazatérő ukrán katonák integrációja rendkívül fontos, ugyanakkor még annál is nehéz feladat lesz. Sokuk munkanélküliséggel, különböző súlyos traumákkal és pszichológiai problémákkal, például poszttraumás stressz szindrómával küzdhet. A nem megfelelő reintegráció – a megfelelő támogató programok hiányában – a bűnözés, a radikalizmus és a szélsőséges csoportok soraiba való belépéshez vezethet, ami további instabilitást okozhat Ukrajnában, és potenciálisan átterjedhet a szomszédos országokra is. Líbia és Kongó példái is mutatják, hogy a háborúból hazatérő, integrálatlan katonák jelentős szerepet játszhatnak a polgárháborúkban és a regionális instabilitásban. Sok leszerelő ukrán katona kerülhet kilátástalan helyzetbe, így illegális megélhetés után néz majd. A munkanélküliség növekedése megerősíti a szervezett bűnözést és a szélsőséges szervezeteket, a háborúból visszatérő katonák pedig könnyű pénzkereseti lehetőségeket láthatnak ezekben a szervezetekben. Ezen volt katonák esetében kiemelt kockázata van annak is, hogy a hadseregben – a hazai és nyugati kiképzések során – megszerzett ismereteiket zsoldosként, katonai tanácsadóként, kiképzőként kamatoztatják a világ instabilabb övezeteiben. Ráadásul ezen katonák különlegesen vonzóvá válnak a NATOkiképzések és eljárások ismerete, illetve a modern NATO-eszközök kezelésének képessége révén. Afrikában és a Közel-Keleten az elmúlt évtizedekben számos példát láthattunk arra, hogyan taszíthat káoszba komplett régiókat egy háború utáni krízis.
Ehhez hasonló folyamatokat láthattunk a Szovjetunió szétesése után. A volt katonák közül rengetegen dönthetnek úgy, hogy elhagyják körében nőhet a kivándorlás is, ami tovább rontja a demográfiai és a gazdasági kilátásokat. További kockázat, hogy a katonák a megélhetésükhöz értékesíthetik a háború alatt kapott, szerzett kézifegyvereket, amelyek így megjelennek a régiós, vagy a globális feketepiacon, mint ahogy Líbia esetében láthattuk.
Feketepiaci lehetőségek
A háborúban felhasznált fegyverek és lőszerek jelentős része tehát valószínűleg a feketepiacra kerül. A nehézfegyverek Afrikába és a Közel-Keletre való eljutása tovább destabilizálná ezeket a régiókat, amelyek ahhoz vezethetnek, hogy ismét százezrek indulnak útnak Európa felé, újabb migrációs hullámokat generálva. A kézifegyverek terjedése abból a szempontból is komoly veszélyeket rejt magában, hogy a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a szélsőséges csoportok kezébe kerülhetnek, jelentősen növelve a regionális instabilitást és a biztonsági kockázatokat. Jó példa erre a jugoszláv háború utáni időszak, hiszen mai napig több ezer ember otthonában ott vannak azok a fegyverek, amelyeket a balkáni háborúban használtak. Ugyanilyen veszélyt jelentenek a civilekre a fel nem robbant aknák. Ezek felderítése és hatástalanítása nagyon költséges és hosszas folyamat, így ha sikerülne is valamekkora összeget erre fordítani, egyáltalán nincs garancia arra, hogy rövidtávon nem oltja ki civilek életét. Ez tovább nehezítheti a humanitárius helyzet kezelését.
Szervezett bűnözés