A 30 éves fennállását ünneplő EXIM Magyarország nemcsak pénzügyi intézmény, hanem a hazai gazdaság elengedhetetlen hajtómotorja, amely ösztönzi a vállalkozások növekedését és terjeszkedését a hazai- és nemzetközi piacokon. Kiemelt szereplőként támogatja mind a kis- és középvállalkozásokat, mind pedig a nagyvállalatokat, szoros együttműködésben a magyar kormánnyal az exportösztönzési törekvések eléréséért. Tekintettel az egyre növekvő nemzetközi versenyre, az EXIM elkötelezett abban, hogy segítse a hazai vállalkozásokat a versenyképesség megőrzésében és a globális piacon való sikeres szereplésben.
1994 márciusában fogadta el az Országgyűlés a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról (MEHIB) szóló törvényjavaslatot: így jött létre a hazai exportösztönzésben kulcsszerepet vállaló állami banki és biztosítói intézménypáros, amely 2012 óta működik EXIM név alatt. A kezdetben külpiaci terjeszkedésre, nemzetközi kereskedelemre és külföldi beruházásokra specializálódott pénzügyi intézmény évek óta sikeres belföldi hitelprogramokat is működtet. Fennállása elmúlt három évtizedében több ezer magyar vállalkozásnak nyújtott finanszírozást vagy biztosítást terveik megvalósításához. Az EXIM a vállalkozások fejlődésének megkerülhetetlen szereplőjévé vált, valamint hozzájárult a kkv szektor exportban betöltött súlyának növekedéséhez is. A szervezet tíz évvel ezelőtt alig több mint 200 ügyféllel rendelkezett, 2024-re ez a szám a 6500-at is meghaladja.
Fókuszban a nemzeti bajnok vállalkozások megteremtése
Az EXIM Magyarország stratégiájában az exporttevékenység ösztönzése hangsúlyos szerepet tölt be, ezért elkötelezett abban, hogy segítse a hazai cégeket a külföldi piacokon való jelenlétük kialakításában és versenyképességük fokozásában. Az EXIM az elmúlt tíz évben jelentősen szélesítette termékpalettáját, amellyel lefedi az exporttevékenység teljes vertikumát. Portfóliójában a hitelezési, garanciavállalási és biztosítási termékek teljeskörűen elérhetőek, amelyek hozzájárulnak a vállalkozások működéséhez az alapanyagok beszerzésétől a termelésen át egészen az értékesítési folyamatig. Mindezek mellett az EXIM az exporttevékenységet megelőző beszállítói folyamatok, valamint az exportcélú befektetések, beruházások finanszírozását és biztosítását is képes kiszolgálni. A pénzügyi intézmény legtöbb terméke támogatja a kkv-k versenyképességének javítását, az exporton belüli részarányuknak a növekedését, az EU-n kívüli piacokon történő megjelenést, továbbá a globális értékláncokba történő mélyebb beágyazottságot is elősegíti.
A gazdaság fejlesztésének kulcsfontosságú eleme az exportőrök célzott fejlesztése, hiszen a teljes magyar GDP 81%-a termékek és szolgáltatások kiviteléből származik, az export döntő többségét a nagyvállalatok teremtik meg, ugyanakkor a munkavállalók kétharmada a kkv-k foglalkoztatásában áll, ezért mindkét szegmens exporttámogatása nélkülözhetetlen gazdaságpolitikai feladat. A magyar Kormány külgazdasági stratégiája és a Nemzeti Exportstratégia 2023 is prioritásként kezeli a hazai exporttevékenység kormányzati támogatását, amely keretein belül az elmúlt 10 évben jelentős mértékben tette lehetővé a külpiaci jelenlét és -terjeszkedés finanszírozását hozzájárulva a hazai gazdaság erősödéséhez.
Az EXIM kiemelt figyelmet fordít a partnerkapcsolatok kialakítására és fenntartására mind hazai, mind nemzetközi téren. Szoros szakmai együttműködés zajlik nyugat-európai és tengerentúli exporthitel-ügynökségekkel, továbbá a Magyar Bankszövetséggel és más iparági szervezetekkel folytatott állandó párbeszéd révén értékes visszajelzéseket kap, amelyek segítik a termékek és szolgáltatások folyamatos fejlesztését. Az EXIM emellett aktív résztvevője számos nemzetközi szervezetnek, mint például a Berni Unió és az Európai Unió szakbizottságai. Ennek köszönhetően rendszeresen nyomon követi és elemzi a nemzetközi gyakorlatokat és tendenciákat, amelyek fontos iránymutatást nyújtanak a hazai exportösztönzési stratégiák kialakításához és fejlesztéséhez.
A belföldi gazdaság ösztönzése is fontos célkitűzés
Az elmúlt évtizedben az exportösztönző tevékenység mellett az EXIM Magyarország stratégiájában belföldi hitelprogramok működtetése is a fókuszba került. Az intézménypáros speciális anticiklikus szerepet tölt be a hazai gazdaságban, hiszen, ha az kihívásokkal szembesül, akkor az EXIM-nél jelenlévő forrásokra és szakértelemre még nagyobb szükség mutatkozik.
2023 elején a magyar vállalatok támogatása érdekében indult el a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram kezdetben 700 milliárd forintos összeggel, majd a nagy érdeklődésre való tekintettel a Kormány 1000 milliárd forintra növelte a keretet, amelyet rekordidő alatt kötöttek le a programban résztvevő vállalatok. A program célja a 2022-ben kialakult energiaválság és a kereskedelmi ellátási láncokban kialakult zavarok negatív hatásainak a tompítása volt a hazai kkv-k és nagyvállalatok körében. 2024 elején az EXIM Magyarország újranyitotta a kérelmek befogadását, ezúttal 200 milliárd forintos keret vált elérhetővé a magyar vállalkozások számára, amelyet ismét rövid idő alatt kimerítettek, a hitelprogram lezárult. A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram ezáltal nagymértékben elősegíti a hazai vállalatok versenyképességének megőrzését és új lendületet adhat a gazdaságnak.
(X)
Fotó: EXIM
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
Így igyekeznek fellépni az Európai Bizottság ellen, amely többek között arra készül, hogy elvegye a területalapú támogatásokat a gazdáktól.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
