„Egy várkapitány vakol, vív és rendet tart”

Mi volt a legmeghatóbb pillanat abban az öt évben, amióta vár­kapitány, és a Nemzeti Hauszmann­-programért felel?
A legmeghatóbb a történelmi személyiségek és az egykori mester­emberek leszármazottainak szeretete és támogatása – ezt szavakkal nehéz leírni.

A legmeghatározóbb?
Az, hogy rövid időn belül sikerült felépítenem a Várkapitányságot; a szervezet hatékonyan vezényel hatalmas építési munkákat, emellett magas szinten szervez kulturális programokat, és menedzseli a turizmust.

És a legfontosabb pillanat?
A Szent István-terem megnyitása. Megmutattuk, hogy képesek vagyunk egy történelmi térnek az eredetivel mindenben megegyező sikeres rekonstrukciójára, mindez hatalmas önbizalmat adott az egész Nemzeti Hauszmann-programhoz. 2021. augusztus 20-a óta már nemcsak ígéretünk, hanem bizonyítékunk is van arra, hogy helyes úton járunk.

Hogyan alakult a látogatottság az eltelt két évben?

Büszkék vagyunk rá, hogy folyamatosan telt ház van, több mint kétszázezer látogató volt eddig. A koronavírus-járvány és a háborús válság előtti időszakban évente négymillióan érkeztek a Várba, de a legtöbben megálltak a Mátyás-templom környékén. A látogatók most már dél felé húzódnak, egyre többen felfedezik az újjávarázsolt, csodás épületeket. A nagy hírű Time magazin nem is olyan régen ajánlotta a világ figyelmébe az újjáépített Főőrséget, Karakas pasa tornyát és a Szent István-­termet, s van olyan rangos turisztikai oldal, ahol már most Versailles elé helyezik a Várat. Idetartozik az is, hogy két másik hazai vár társaságában megkaptuk Az Év Családbarát Emlékhelye díjat. Értékelték, hogy új ivókutakat, mosdókat és pelenkázókat létesítettünk, és rendszeresek az ingyenes családi programok.

Miről szól pontosan a Nemzeti Hauszmann-program?
Jövőteremtő értékmentésről, megújulásról, történelmi igazságtételről és persze a budavári palotanegyedbe látogatókat szolgáló fejlesztésekről. Az a célunk, hogy a Vár ismét úgy legyen Budapest szerves része, ahogy fénykorában, hiszen ezzel tudjuk visszaadni Magyar­ország polgárainak mindazt, amit 
a 20. századi pusztítások és felelőtlen rombolások elvettek tőlük. Jó érzés látni, hogy az elmúlt években mennyien újrafelfedezték és birtokba vették ezt a gyönyörű városrészt, és jó érzés tudni azt is, hogy a jövő nemzedékei már méltó megjelenésében ismerhetik meg az örökségüket.

Mintha az elkészült épületek számával arányosan halkulnának a Nemzeti Hauszmann-programot bíráló hangok…
Néhány építész a hatvanas-hetvenes években elfogadott elvek alapján próbálta megkérdőjelezni az épületeink létjogosultságát. A vita mára minden szegmensében eldőlt. Társadalmi értelemben is. Folyamatosan mérjük a program támogatottságát. A megkérdezettek háromnegyede nem tudja elképzelni, hogy ebben a történelmi környezetben kortárs épületek szülessenek, és a meghatározó többség igen elismerően nyilatkozik a megvalósult épületekről.

Miért érezték fontosnak, hogy József főherceg palotája, amelyet a kommunista időkben a felújítás helyett föl­robbantottak, ismét ott álljon a várban?
A program részeként azokat az épületeket állítjuk helyre vagy építjük fel újra, amelyek 1905-ig elkészültek a kor zseniális építészeinek irányítása mellett.

Vegyük sorra, mi az, ami már megvalósult, és mely épületek átadására kell még várni.
Kiemelem a legfontosabbakat: újjáépítettük a Szent István­-termet, a Főőrséget, a Lovardát, megújult a Csikós udvar, a Mátyás-kút, a Halászó gyerekek kútja, sétányokat és kerteket is újjávarázsoltunk. Az épületrekonstrukció mellett hangsúlyos, hogy élénk kulturális életet is teremtsünk. A Várkert Bazár már most népszerű kulturális helyszín minőségi koncertekkel, színházi előadásokkal, nemrég nyitottunk benne egy kortárs kiállítóteret Ybl6 néven. 
A Karmelita kolostorban tartott rendszeres koncertek is roppant népszerűek, ahogyan a vezetett tematikus sétáink is. Idén is rendeztünk karácsonyi vásárt és egy adventi szabad­téri kiállítást a Csikós udvarban, a Lovardában szintén rendszeresen érdekes programok várják az érdeklődőket. 
A főhercegi palotával kiválóan haladunk, ugyancsak a tervek szerint zajlik a Honvéd Főparancsnokság újjászületése, és jó ütemben készül az egykori Vöröskereszt Egylet épülete a Dísz téren. József főherceg egykori palotájában kap méltó helyet az Alkotmánybíróság, a Vöröskereszt-székházban irodákat hozunk létre, a Honvéd Főparancsnokság épületében lesz a budavári palotanegyed látogató­központja, és benne lel otthonra a megújuló Had­történeti Intézet és Múzeum is. Az épület kupolájában pedig csodás kilátót alakítunk ki.

Feltűnő, hogy több mint 126 ezer követője van a Hauszmann-program Facebook-­oldalának. Kulturális oldalnál nem szokványos szám.
Követőszámban ez az ország vezető közpolitikai programja, és ha hozzáveszem a Buda­vári Palotanegyed oldal és a Várkert Bazár követőszámát, akkor azt mondhatom, hogy naponta több mint 250 ezer ember érdeklődik a friss tartalmaink iránt. Ez nem meglepő, hiszen a Vár olyan szimbolikus jelentőségű történelmi városrész, amely megannyi kulturális és turisztikai értéke mellett nemzeti identitásunk része is.

Mit érdemes tudni a rekonstrukciók során végzett régészeti feltárásokról?
A régészeti feltárás nálunk mindennapos és kötelező is. A legértékesebb leleteket a tudományos feldolgozás után A Hauszmann-sztori című tárlatunkon állítjuk ki. A történelmi feltárások igazolják, hogy a Vár úgy volt egykoron országközpont, hogy egyszerre adott otthont az egyháznak, a kultúrának, a polgároknak és a végrehajtó hatalomnak.

A Citadella és a visegrádi vár szintén ön által irányított felújítása hogyan áll?
A Citadella megújítása a tervek szerint halad. Csaknem 6300 négyzetméter falrekonstrukcióval vagyunk készen, és a belső munkálatok is folynak. Ne felejtsük el, a Gellért-hegy tetején már felállítottuk az ország legnagyobb zászlórúdját, amelynek szimbolikus jelentősége van.

Mégpedig?
A törökök dzsámit építettek egykoron a Gellért-hegy tetejére, a Habsburgok a magyarok megfélemlítésére a Citadellát, a szovjetek pedig elhelyezték a Szabadság-szobrot. Eljött az ideje, hogy ezzel a zászlórúddal kifejezzük a hegyen a magyar függetlenséget. Ezeréves történelmünkről pedig a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató kiállítás mesél majd az ide érkezőknek a Citadella ágyútornyában. A Cita­dellát is visszaadjuk az embereknek, hatalmas közparkot alakítunk ki étteremmel, és három helyen megnyitjuk az épületet. Visegrádon 2035-re, a királytalálkozó hétszázadik évfordulójára kell elkészülnünk. Ne feledjük, teljes rekonstrukcióról beszélünk, azaz a fellegvár, a völgyzáró fal, a Vízibástya, az alsó vár és a királyi palota összehangolt történelmi megújulásáról.

Vissza a budai Várba. Meddig tart a Hauszmann-program?
A munkánk csúcspontja a Budavári Palota teljes műemléki rekonstrukciója lesz. Már zajlik az északi szárny, az A épület helyreállítása, 2026-ra készülünk el vele, utána következik a báltermi szárny, 2028-ra a tervek szerint neki tudunk állni a kupola rekonstrukciójának is. Legkésőbb 2034-re pedig úgy fog kinézni a Budavári Palota, mint ahogy a századfordulón Hauszmann Alajosék megálmodták és megalkották. Felemelő lesz.

A program sikeréhez képest ritkán nyilatkozik. Miért?
A program ötlete sokkal korábbi, mint a Várkapitányság létrejötte. Mindenki emlékszik az első lépésre, a Sándor-­palota felújítására az első Orbán-kormány idejéből. A második Orbán-kormány idején a miniszterelnök inspirációjára folytatódott a program a Várkert Bazár felújításával, én pedig 2018-ban kaptam azt a megtisztelő feladatot, hogy vigyem tovább és teljesítsem ki a Hauszmann-programot. Az kétségtelen, hogy lélekemelő nap mint nap olyan munkát vezényelni, amelynek remélhetőleg ezer év múlva is lenyomata lesz, de egy várkapitány vakol, vív és rendet tart, a színpad másoké.

A Nemzeti Hauszmann-program szempontjából hogyan tekint a jövőre esedékes önkormányzati választásra?
Mi a munkánk elején világossá tettük, hogy bármilyen az önkormányzat összetétele, mi mindig együttműködő partnerei leszünk a kerületnek. Az önkormányzat vezetésének kérésére sosem mondtunk nemet, mégsem tudtunk vele kialakítani érdemi stratégiai együttműködést az utóbbi öt évben. Szomorúan látjuk, hogy jövőtervezés helyett jó ideje belső harcok kötik le az erőket. Az igazi partnerséghez világos jövőképre van szükség. Mi rendelkezünk ezzel, ezért őszintén remélem, hogy végre olyan vezetése lesz a kerületnek, amely az öncélú problémagyártás helyett az itt élő polgárok ügyeit szolgálja valódi megoldásokkal.

Nyitókép: Ficsor Márton