Az orosz-ukrán háború fogalomtáraOroszország elnöke, az ország első számú vezetője, aki 1999 óta folyamatosan tölti be az elnöki vagy miniszterelnöki pozíciókat. Legitimitását nem csak az autokratikus hatalom kényszerével, hanem azzal is érte el, hogy az orosz nagyság visszaállítását tűzte ki célul – akár fegyveres eszközökkel.
Sűrű éven van túl Magyarország. Miközben a magyar kormány egymás után érte el a külpolitikai sikereket, belföldön új kihívót kapott. Összefoglaltuk, mi történt 2024 politikai pástján.
Robert Fico videóüzentében leszögezte, „Ukrajna hatalmas árat fog fizetni ezért a nyugati kalandért: területeket fog veszíteni és külföldi csapatok érkeznek majd az országba”.
Már a viszontválasz lehetőségét vizsgálják a kialakult helyzet miatt.
Az ukrán identitás felszámolása lehet az egyik legfontosabb cél.
A kurszki csata csak darál és darál.
Világosan fogalmazott az orosz elnök.
Ki vezet valójában a közvéleménykutatások alapján? Milyen hibákat követ el a Tisza Párt vezetője? Mit szólnak Menczer Tamás és Magyar Péter csörtéjéhez? Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője értékelte az év politikai eseményeit.
Petro Porosenko szerint akkor kellett volna békét kötni az oroszokkal, amikor Ukrajna a legerősebb volt, amikor Herszon és Harkiv régióiból is visszaverték az orosz katonákat.
A balesetet 29 ember élte túl, részben súlyos sérülésekkel, a halálos áldozatok száma pedig 38.
Semmilyen forgatókönyv sem zárható még ki.
