Az orosz-ukrán háború fogalomtáraOroszország elnöke, az ország első számú vezetője, aki 1999 óta folyamatosan tölti be az elnöki vagy miniszterelnöki pozíciókat. Legitimitását nem csak az autokratikus hatalom kényszerével, hanem azzal is érte el, hogy az orosz nagyság visszaállítását tűzte ki célul – akár fegyveres eszközökkel.
Az orosz elnök azt is megjegyezte: a nyugati elitek továbbra is megpróbálják megzavarni a Moszkva és Washington között megkezdett párbeszédet.
„A történelem és a valóság azt mutatja, hogy Kína és Oroszország jó szomszédok, amelyeket nem lehet elválasztani egymástól” – mondta a kínai elnök.
Az orosz tárgyalási hajlandóság mögött európai elemzők az orosz gazdaság gyengélkedését látják.
Európa megromlása, eljelentéktelenedése nem volt szükségszerű, rossz döntések évtizedeken át tartó sorozata vezetett ide.
Donald Trump radikálisan átalakította az USA Ukrajna-politikáját, amire Európa nem volt felkészülve. De vajon képes lehet-e az EU önálló stratégiát kialakítani a geopolitikai káoszban?
Ezúttal Isztambul ad helyet a tárgyalásnak.
A Trump-tornádó elképesztő lendülettel írja újra a meglévő világrendet, érvényt szerezve elsősorban az amerikai érdekeknek. Ha az Európai Unió kimarad, lemarad. Sőt, lecsúszik.
Matteo Salvini, a Liga jobboldali olasz kormánypárt vezetője kijelentette, teljes mértékben ellenzi a közös európai hadsereg létrehozását.
Az orosz külügyminiszter szerint Ukrajna még a háború után is potenciális veszélyforrás lehet az oroszokra nézve.
A lett külügyminiszter tudni véli, mik lehetnek ezek a célok.