A lap szerint Trump békejavaslata az oroszoknak kedvez, holott csak bevallottan jobb Oroszországot és jobb Ukrajnát akar építeni Amerika.
Trump elnök és legfőbb tanácsadói szerdán felszólították Ukrajnát, hogy fogadja el azt az amerikai javaslatot, amely lényegében minden olyan területet Oroszországhoz csatolna, amit az a háború során megszerzett, miközben Ukrajna csak homályos biztonsági garanciákat kapna cserébe – legalábbis a New York Times így tálalta a dolgot.
Az amerikai lap szerint Trump terve egyértelműen kizárná, hogy Ukrajna valaha is csatlakozhasson az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO), amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasított. Zelenszkij már hónapok óta nyílt konfliktusban áll Trumppal, ami két hónappal ezelőtt az Ovális Irodában kezdődött. A javaslat úgy tűnik, azt is tartalmazza, hogy az Egyesült Államok hivatalosan elismerné Oroszország 2014-es krími annektálását.
„Erről nincs miről beszélni” – jelentette ki Zelenszkij. „Ez sérti az alkotmányunkat. Ez a mi területünk, Ukrajna területe.”
Trump a közösségi médiában azzal vágott vissza, hogy az ukrán elnök „gyújtogató”, és ezzel csak „meghosszabbítja a vérontást”.
Trump azt is állította, hogy az orosz elnök, Vlagyimir Putyin, már elfogadta a javaslatot. „Szerintem megegyeztünk Oroszországgal” – mondta újságíróknak a Fehér Házban. A probléma szerinte Zelenszkij.
„Azt hittem, könnyebb lesz Zelenszkijjel tárgyalni” – tette hozzá. „Eddig nehezebb.”
JD Vance alelnök hasonló hangot ütött meg indiai látogatása során.
Kijelentette, hogy az Egyesült Államok „kivonul” a békefolyamatból, ha Ukrajna és Oroszország nem fogadja el az amerikai feltételeket. De a célpont egyértelműen Zelenszkij volt.
„Nagyon világos javaslatot tettünk mind az oroszok, mind az ukránok számára, és itt az ideje, hogy igent mondjanak, vagy az Egyesült Államok elhagyja a folyamatot” – mondta Vance.
Az egyetlen módja annak, hogy valóban véget vessünk a gyilkolásnak, ha mindkét hadsereg leteszi a fegyvert, befagyasztjuk a frontvonalakat, és elkezdünk jobb Oroszországot és jobb Ukrajnát építeni.”
Nem világos a New York Times szerint, hogy ezek az amerikai nyilatkozatok egyfajta nyomásgyakorlást jelentenek-e Zelenszkij felé, hogy területi engedményeket tegyen, vagy inkább ürügyként szolgálnak az amerikai támogatás megszüntetésére.
A lap megjegyzi, az Egyesült Államok gyakorlatilag olyan megállapodást támogat, amely a háború agresszorát kedvezményezi, és Ukrajnát arra kényszerítené, hogy elfogadja a határai erőszakos átírását, valamint lemondjon NATO-csatlakozási reményeiről.
Európai szövetségesek, akik az utóbbi hetekben egyre több katonai és gazdasági támogatást ígértek Zelenszkijnek, azzal vádolták Trumpot, hogy lényegében oldalt váltott a háborúban. Szerintük Trump célja az, hogy elforduljon Ukrajnától, és helyreállítsa a normális amerikai-orosz kapcsolatokat. Trump és tanácsadói már tárgyalásokat kezdtek az orosz szankciók feloldásáról, valamint energia- és ásványi anyagokra vonatkozó üzletek megkötéséről Putyinnal.
Bármi is legyen Trump indítéka, a szerdai események azt jelezhetik a lap szerint, hogy Amerika feladja azt az elkötelezettségét Zelenszkij felé, hogy Ukrajna bevonása nélkül nem folytatnak tárgyalásokat a jövőjéről.
Az Egyesült Államok ugyan nem tette közzé hivatalosan a javaslat szövegét, de európai tisztviselők, akik látták azt, arról számoltak be, hogy az Egyesült Államok elismerné a Krím-félszigetet – amit Putyin 2014-ben jogellenesen annektált – orosz területként. A New York Times megjegyzi, hogy
a félsziget korábban évszázadokig Oroszországhoz tartozott, Hruscsov szovjet vezető közel hetven éve Ukrajnának adta át.
Trump a közösségi médiában azt írta, hogy nem kéri Zelenszkijtől a Krím orosz területként való elismerését – noha az amerikai terv erről szól.
„Senki sem kéri Zelenszkijt, hogy ismerje el a Krímet orosz területként, de ha annyira akarja a Krímet, miért nem harcoltak érte tizenegy évvel ezelőtt, amikor lövés nélkül átadták Oroszországnak?” – írta Trump.
Három évvel ezelőtt Marco Rubio, akkori szenátor – jelenleg Trump külügyminisztere – még társszerzője volt egy olyan törvényjavaslatnak, amely megtiltotta volna az Egyesült Államoknak, hogy bármikor elismerje Oroszország szuverenitási igényét az Ukrajnától elcsatolt területekre.
„Az Egyesült Államok nem ismerheti el Putyin követeléseit, mert ezzel veszélyes precedenst teremtenénk más autoriter rezsimek, például a Kínai Kommunista Párt számára” – mondta akkor, utalva Tajvanra.
Most azonban Rubio Trump megközelítésének védelmezője lett – jegyzi meg a lap – még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy Ukrajnának Putyinnak kell adnia az ország területének 20%-át és teljesítenie kell szinte minden háborús célját.
Trump egyéb lépéseket is tett Putyin kiengesztelésére a lap szerint. Több olyan egységet is megszüntetett vagy hatástalanított a Külügyminisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban, amelyek az orosz háborús bűnök – köztük a civilek kivégzése Bucsa közelében – bizonyítékainak összegyűjtéséért voltak felelősek.
Nem világos a New York Times szerint, mi történik, ha Zelenszkij továbbra is ellenáll.
Trump utalt rá, hogy egyszerűen hátat fordítana a békefolyamatnak – amelyet korábban úgy jellemzett, hogy „24 óra alatt megoldható” – és, ahogy Rubio fogalmazott: „továbblépne”.
Az Egyesült Államok már korlátozta Ukrajnának szánt fegyverszállítmányait, bár néhány szállítmány még most is úton van. Az amerikai hírszerzési információmegosztás is újraindult, miután ideiglenesen leállt, hogy nyomást gyakoroljanak Kijevre a tárgyalóasztalhoz ülés érdekében.
Trump azonban folytatja Zelenszkij becsmérlését a lap szerint – azt a vezetőt, akit korábban mindkét párt törvényhozói Churchillhez hasonlítottak. „Ukrajna helyzete válságos” – írta Trump.
„Választhat: békét akar, vagy még három évig harcol, mielőtt elveszíti az országát.”
Szerda délután Julija Szviridenko ukrán gazdasági miniszter is kijelentette, hogy hazája „soha nem fogja elismerni a Krím megszállását”. Az X közösségi oldalon azt írta: „Ukrajna kész tárgyalni – de nem megadni magát. Nem lesz olyan megállapodás, amely megerősíti Oroszország pozícióját, hogy aztán újult erővel térjen vissza.”
Vance Indiában azt mondta újságíróknak, hogy az amerikai javaslat szerint „a jelenlegi frontvonalak mentén, vagy azokhoz közeli vonalakon” fagyasztanák be a konfliktust.
„A jelenlegi vonalak, vagy valami hasonló lesz az a pont, ahol végül meghúzzuk az új határokat” – tette hozzá. „Természetesen ez azt jelenti, hogy az ukránoknak és az oroszoknak is le kell mondaniuk néhány jelenleg birtokolt területről.”
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerdán üdvözölte Vance nyilatkozatait.
„Az Egyesült Államok folytatja közvetítői erőfeszítéseit, és természetesen üdvözöljük ezeket” – mondta Peszkov. „A párbeszéd folytatódik, de természetesen sok árnyalatot kell még tisztázni a békemegállapodás kapcsán.”
Trump kormányának agresszív nyomása az ügy lezárására komoly csapás az európai vezetők számára, akik hetek óta próbálják megerősíteni Ukrajna helyzetét az amerikaiakkal közös béketárgyalások révén. Az első egyeztetés múlt héten zajlott Párizsban, egy újabb pedig szerdán kezdődött volna Londonban – ám Rubio bejelentette, hogy nem vesz részt.
Rubio döntése meglepte a brit kormányt – egy brit tisztviselő szerint David Lammy külügyminiszter teljesen biztos volt benne, hogy Rubio szerdán Londonban lesz.
Alacsonyabb rangú diplomaták Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból, Ukrajnából és az Egyesült Államokból mégis megtartották a technikai egyeztetést. Rubio és Trump fő orosz tárgyalója, Steve Witkoff távolléte azonban újra felvetette a félelmet, hogy Ukrajnát és Európát kiszorítják, miközben Trump kormányzata látszólag főként Oroszországgal tárgyal.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden bejelentette, hogy Witkoff a hét végén Moszkvába utazik.
Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke szerdán reggel megérkezett Londonba a szűkebb körű egyeztetésre, a védelmi és külügyminiszter társaságában.
„Minden ellenére” – írta az X-en – „továbbra is a békéért dolgozunk.”
Nyitókép: MTI/EPA/Sipa USA pool/Samuel Corum
Nyilvánosságra hozták a támadásról és az áldozat utolsó pillanatairól készült megrázó felvételt. A gyilkosra akár halálbüntetés is várhat.
Az áldozat a támadást követően rémülten nézett fel, és próbálta feldolgozni, mi történt vele. A többi utas nem segített neki.
Az ukrán haderő veszteségei pótolhatatlanok, az orosz fölény pedig egyre nő a fronton. Brüsszel hallgat, Washington kivár, miközben Kijev minden erejével próbálja tartani a vonalat.
A migrációt ma szervezett bűnözők és NGO-k használják fegyverként Európa ellen. Horváth K. József írása.
A nyugalmazott főtiszt szerint bízni kell a diplomáciai rendezésben.
Könnyen lehet, hogy az orosz elnök valódi célpontja Európa.
Nyilvánosságra hozták a támadásról és az áldozat utolsó pillanatairól készült megrázó felvételt. A gyilkosra akár halálbüntetés is várhat.
„Semmi sem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve” – üzente a miniszterelnök Kötcsén. Most kiderült, kiknek szólt az üzenet.
