Az amerikai technológiai elit 2025-ben nagyjából 550 milliárd dollárral lett gazdagabb, miközben a mesterséges intelligencia köré épült befektetői eufória soha nem látott méreteket öltött. Musk bebetonozta a trónját, Jensen Huang rakétasebességgel lőtt ki – de meddig fújható még a lufi?
Amerika leggazdagabb techvezérei tavaly több mint 550 milliárd dollárral növelték összesített nettó vagyonukat, miközben a tíz legnagyobb név együttes vagyona az év eleji 1,9 ezermilliárd dollárról nagyjából 2,5-re nőtt.
A háttérben az a globális költekezési hullám áll, amelynek során kormányok, vállalatok és befektetők százmilliárdokat öntenek mesterségesintelligencia-chipekbe, adatközpontokba és MI-alapú termékekbe. Ez az ökoszisztéma közvetlenül hizlalja azok vagyonát, akik a technológiai infrastruktúra kulcspozícióit birtokolják – ám már most megjelentek az aggályok egy túlfűtött, MI által táplált befektetési buborékkal kapcsolatban, amelynek kidurranásakor a dotkomlufihoz hasonló vállalatbedőlési dominóeffektus várható.
A ranglista élén továbbra is Elon Musk áll, aki 2025-ben közel 50 százalékkal növelte a nettó vagyonát, elérve a 645 milliárd dollárt (tavaly ilyenkor 400 milliárdnál járt). A dominanciája részben annak köszönhető, hogy a Tesla részvényeseivel kötött sokak által vitatott gigantikus – nagyjából ezermilliárd dollárra értékelt – javadalmazási megállapodás tovább erősítette a piaci pozícióját, a SpaceX értéke pedig 800 milliárd dollárra ugrott. Ugyanakkor a techguru vagyona még mindig nem annyira a meglévő stabilitásra, mint inkább az extrém várakozásokra és a jövőbe vetett hitre épül.
Az MI-boom másik emblematikus nyertese Jensen Huang, az Nvidia alapítója és vezérigazgatója, akinek cége a fejlett MI-chipek globális piacának kulcsszereplőjeként a világ legnagyobb tőzsdei vállalatává nőtt, döbbenetes, több mint 4 ezermilliárd dolláros piaci kapitalizációval. Huang nettó vagyona 156 milliárd dollárra emelkedett, amivel a nyolcadik leggazdagabb amerikai technológiai vezető lett. Beszédes ugyanakkor, hogy több mint 1 milliárd dollár értékben adott el Nvidia-részvényeket az év során – ez klasszikus jele annak, amikor az alapító már elkezdi realizálni az addig papíron felhalmozott nyereséget.
Hasonló mintát látunk Jeff Bezosnál és Michael Dellnél is, akik milliárdos nagyságrendben váltak meg részvényeiktől. Ez a magatartás csendes ellentétben áll a piaci narratívával: miközben a befektetők a hosszú távú MI-forradalomban hisznek, az érintett milliárdosok egy része láthatóan már most biztosra akar menni.
A rangsor átrendeződését jól mutatja Mark Zuckerberg visszacsúszása, amit a Meta részvényárfolyamának esése okozott. A befektetők egyre idegesebbek a vállalat hatalmas MI-infrastrukturális kiadásai és a vezető MI-kutatóknak kínált, sokszor extrém fizetési csomagok miatt, ami arra utal, hogy a piac kezd különbséget tenni „ígéretes” és „túl drága” stratégiák között. Larry Ellison Oracle-vezér esete ebből a szempontból külön tanulságos: a cég nettó vagyona az egekbe szökött egy 300 milliárd dolláros OpenAI-adatközpont-megállapodás bejelentése után, majd a részvényárfolyam 40 százalékot esett, amikor a befektetők elgondolkodtak, és elkezdtek aggódni a finanszírozhatóság miatt. Ez tankönyvi példája annak, hogyan válthatja fel a kezdeti eufóriát gyorsan a józan kalkulációra alapozott megközelítés.
A Google társalapítói, Larry Page és Szergej Brin ezzel szemben stabil nyertesek: a vagyonuk jelentősen nőtt, hiszen a cég saját MI-modelljei és chipjei nyilvánvaló technológiai előrelépéseket mutatnak fel.
A lista egyetlen kivétele Bill Gates, aki tovább csökkentette a Microsoft-részesedését, hogy filantróp tevékenységeit finanszírozza – vagyis az egyetlen szereplő, akinél a vagyoncsökkenés tudatos stratégiai döntés, nem pedig piaci kudarc következménye.
***
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: SAUL LOEB / POOL / AFP
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
A SpaceX Crew–11 küldetés négy űrhajósa órákon belül leválik az ISS-ről, miközben a NASA hallgat az érintett egészségi állapotáról.
Irán lakosai 84 órája „vakon vannak”, lényegében polgárháborús állapotok uralkodnak.
A következő öt év kulcsfontosságú lesz: ha nem sikerül időben beavatkozni, az emberiség könnyen egy új „sötét korszak” felé sodródhat.
A Tesla vezére szerint az X körül kirobbant botrány nem a gyermekek védelméről, hanem a cenzúráról szól – a brit hatóságok viszont a platform betiltását fontolgatják.
Egy német képviselő tette ezt, most nem a Pfizer-botrány miatt, hanem azért, mert a Bizottság elnöke nem adott teljes tájékoztatást a fegyveripari szereplőkkel való találkozóiról.
Orbán-ellenes puccsot terveztek.
Az oktatáspolitikai adatok alapján a tankötelezettség korhatárának csökkentése nem rontotta a középfokú képesítések megszerzésének esélyét.
A Tisza Párt elnöke korábban gúnyolódott a kormányfőn, most másolni kezdte.
