Az MI mint hatalmi eszköz: Amerika technológiai elitje soha nem volt ilyen gazdag

Amerika leggazdagabb techvezérei tavaly több mint 550 milliárd dollárral növelték összesített nettó vagyonukat, miközben a tíz legnagyobb név együttes vagyona az év eleji 1,9 ezermilliárd dollárról nagyjából 2,5-re nőtt.  

A háttérben az a globális költekezési hullám áll, amelynek során kormányok, vállalatok és befektetők százmilliárdokat öntenek mesterségesintelligencia-chipekbe, adatközpontokba és MI-alapú termékekbe. Ez az ökoszisztéma közvetlenül hizlalja azok vagyonát, akik a technológiai infrastruktúra kulcspozícióit birtokolják – ám már most megjelentek az aggályok egy túlfűtött, MI által táplált befektetési buborékkal kapcsolatban, amelynek kidurranásakor a dotkomlufihoz hasonló vállalatbedőlési dominóeffektus várható.  

A ranglista élén továbbra is Elon Musk áll, aki 2025-ben közel 50 százalékkal növelte a nettó vagyonát, elérve a 645 milliárd dollárt (tavaly ilyenkor 400 milliárdnál járt). A dominanciája részben annak köszönhető, hogy a Tesla részvényeseivel kötött sokak által vitatott gigantikus – nagyjából ezermilliárd dollárra értékelt – javadalmazási megállapodás tovább erősítette a piaci pozícióját, a SpaceX értéke pedig 800 milliárd dollárra ugrott. Ugyanakkor a techguru vagyona még mindig nem annyira a meglévő stabilitásra, mint inkább az extrém várakozásokra és a jövőbe vetett hitre épül. 

Az MI-boom másik emblematikus nyertese Jensen Huang, az Nvidia alapítója és vezérigazgatója, akinek cége a fejlett MI-chipek globális piacának kulcsszereplőjeként a világ legnagyobb tőzsdei vállalatává nőtt, döbbenetes, több mint 4 ezermilliárd dolláros piaci kapitalizációval. Huang nettó vagyona 156 milliárd dollárra emelkedett, amivel a nyolcadik leggazdagabb amerikai technológiai vezető lett. Beszédes ugyanakkor, hogy több mint 1 milliárd dollár értékben adott el Nvidia-részvényeket az év során – ez klasszikus jele annak, amikor az alapító már elkezdi realizálni az addig papíron felhalmozott nyereséget. 

Zuckerberg kapkod 

Hasonló mintát látunk Jeff Bezosnál és Michael Dellnél is, akik milliárdos nagyságrendben váltak meg részvényeiktől. Ez a magatartás csendes ellentétben áll a piaci narratívával: miközben a befektetők a hosszú távú MI-forradalomban hisznek, az érintett milliárdosok egy része láthatóan már most biztosra akar menni. 

A rangsor átrendeződését jól mutatja Mark Zuckerberg visszacsúszása, amit a Meta részvényárfolyamának esése okozott. A befektetők egyre idegesebbek a vállalat hatalmas MI-infrastrukturális kiadásai és a vezető MI-kutatóknak kínált, sokszor extrém fizetési csomagok miatt, ami arra utal, hogy a piac kezd különbséget tenni „ígéretes” és „túl drága” stratégiák között. Larry Ellison Oracle-vezér esete ebből a szempontból külön tanulságos: a cég nettó vagyona az egekbe szökött egy 300 milliárd dolláros OpenAI-adatközpont-megállapodás bejelentése után, majd a részvényárfolyam 40 százalékot esett, amikor a befektetők elgondolkodtak, és elkezdtek aggódni a finanszírozhatóság miatt. Ez tankönyvi példája annak, hogyan válthatja fel a kezdeti eufóriát gyorsan a józan kalkulációra alapozott megközelítés. 

A Google társalapítói, Larry Page és Szergej Brin ezzel szemben stabil nyertesek: a vagyonuk jelentősen nőtt, hiszen a cég saját MI-modelljei és chipjei nyilvánvaló technológiai előrelépéseket mutatnak fel.  

A lista egyetlen kivétele Bill Gates, aki tovább csökkentette a Microsoft-részesedését, hogy filantróp tevékenységeit finanszírozza – vagyis az egyetlen szereplő, akinél a vagyoncsökkenés tudatos stratégiai döntés, nem pedig piaci kudarc következménye. 

*** 

Kapcsolódó:  

    
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.    

 Nyitókép: SAUL LOEB / POOL / AFP