Trump július 7-én újabb vámokkal fenyegette meg Délkelet-Ázsia országait, amelyek egyik fő célja, hogy bezárják a kínai vállalatok azon alternatív megkerülő útvonalait, amelyeken keresztül kijátszhatták a kínai exportra kivetett tarifákat. Most viszont vámfal emelkedik a térségben, amely globálisan is éreztetheti a hatását.
Ismét felkorbácsolta a vámháború hullámait Donald Trump július 7-i lépése, amikor 14 országot figyelmeztetett – köztük kisebb gazdaságokat és nagyobb kereskedelmi partnereket egyaránt –, hogy augusztus 1-jétől új, magasabb vámokat vetne ki rájuk.
A korábban bejelentett tarifák ugyanazon a napon életbe léptek, Japán és Dél-Korea az áprilisban bejelentettnél magasabb, 25 százalékkal kénytelen szembenézni, Dél-Afrika, Indonézia és Thaiföld esetében maradt a korábbi 30, 32, illetve 36 százalék, a többi kilenc állam pedig a tavaszinál alacsonyabb illetékkel számolhat. Szöult és Tokiót azonban az amerikai elnök figyelmeztette, hogy ha emelik az amerikai termékekre kivetett vámokat, akkor ugyanannyival emelkedik a rájuk kirótt 25 százalék is.
Az új illetéket a korábbi ágazati vámoktól – például az autókra vagy az acélra és alumíniumra kivetettektől – függetlenül lépnek életbe. Trump szerint ezek véglegesek, augusztusig azonban a Fehér Ház ajtaja bárki előtt nyitva áll, aki szeretne lefaragni valamennyit belőlük, és nyitott az amerikai követelések meghallgatásra. Ezt a korábbi amerikai kereskedelmi képviselő Wendy Cutler is megerősítette: szerinte „habár a hírek csalódást keltők, ez nem jelenti azt, hogy mindennek vége”.
Tunéziát, Malajziát és Kazahsztánt július 7-től 25, Bosznia-Hercegovinát 30, Indonéziát pedig 32 százalékos vámok sújtják, miközben Szerbia és Banglades 35, Kambodzsa 36, Laosz és Mianmar pedig 40 százalékos tarifát kapott. Trump megosztotta, hogy Indiával közel a megállapodás. Utóbbi három ország még mindig magas a vámszint, de az áprilisihoz képest alacsonyabb.
Trump hazardírozó kereskedelempolitikájának újabb húzása azzal fenyeget, hogy egy vámfalat emel Délkelet-Ázsia termelési központjai köré, ami az árak növekedéséhez vezethet, valamint nehezíti az amerikai fogyasztók és az ipar helyzetét is.
Számos délkelet-ázsiai ország prosperált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború alatt, mivel alternatív gyártási és exportközpontokat kínált az amerikai vámok alól kibújni igyekvő kínai vállalatoknak. A „Kína plusz egy” stratégia kihasználása azonban nagy áruforgalmi többletet eredményezett az USA-val folytatott árukereskedelemben, ami gyanússá vált Washingtonban.
A délkelet-ázsiai államokra kivetett új tarifákkal Trump szeretné megakadályozni, hogy ezek az országok továbbra is a kínai gyártók menekülő útvonalaként működjenek.
Habár májusban éves alapon 43 százalékkal csökkent a Kínából az Egyesült Államokba irányuló kivitel értéke, a világ második legnagyobb gazdasága 4,8 százalékkal többet exportált ugyanezen időszak alatt. A vámháború miatt kieső mennyiséget ugyanis ellensúlyozta az, hogy a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) irányába tartó szállítások 15 százalékkal nőttek – miközben az Európai Unióba tartók 12 százalékkal. „Már láttunk ilyet az első amerikai–kínai kereskedelmi háború alatt. Meglehetősen gyors váltás következett be: a kínai termékek amerikai importja visszaesett, azonban Vietnám és Mexikó esetében megnőtt” – mutatott rá a Capital Economics vezető közgazdásza, Mark Williams.
Az intézet kutatásai szerint 3,4 milliárd dollár értékű kínai exportot irányítottak át Vietnámba májusban, ami 30 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Indonézia esetében a növekedés körülbelül 800 millió dollár volt, ami 25 százalékos bővülés éves alapon.
Hanoival július 2-án született megállapodás, amelynek értelmében a korábbi 46 százalékról 20-ra csökkennek az ország exportjára vonatkozó alaptarifák. Továbbá Trump közösségi médiában közzétett tájékoztatása szerint az amerikai áruk „teljes hozzáférést” kapnak Vietnám piacához, mindenféle vámoktól mentesen. Ugyanakkor a megállapodás kétszintű: a vietnámi kikötőkben átrakodott, és ezután az USA-ba szállított cikkekre 40 százalékos vám vonatkozik.
Trump most Kambodzsát, Indonéziát, Laoszt, Malajziát és Thaiföldet fenyegette meg azzal, hogy augusztus 1-től 25 és 40 százalék közötti vámokat vet ki az Amerikába irányuló exportra, amennyiben nem ülnek tárgyalóasztalhoz.
A cikk folytatása a makronom.eu oldalon olvasható.
Címlapfotó: MTI/AP/Evan Vucci
Horváth Gábornak nem tetszik a kormány önállósága, függetlensége. Neki az lenne jó, ha a Brüsszel-párti Magyar Péter nyerné a választást, hogy rossz életkörülményeket hozzon az országra. Horváth K. József írása.
Új szabályok lépnek életbe.
A nemzetgazdasági miniszter szerint az amerikai beruházások megvalósításához elengedhetetlen a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás visszaállítása.
Donald Trump és Orbán Viktor találkozója új fejezetet nyithat a nemzetközi diplomáciában. A Stratéga e heti vendége Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Trump-Orbán csúcstalálkozó új korszakot nyithat a két ország közötti kapcsolatokban. Míg Brüsszel továbbra is a háború pártján áll, a magyarok Washingtonban a békét képviselik.
Miközben a jövő Kína és az Egyesült Államok történelmi léptékű, globális versengéséről fog szólni, a két szuperhatalom vezetője most egy asztalhoz ült és megegyezéseket hozott tető alá.
Megalázó módon, azonnali hatályú felmondással távolították el az általa alapított és huszonhárom esztendeig üzemeltetett Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának éléről Jarábik Gabriellát. Veczán Zoltán írása.
Hazánk mentesül az orosz kőolajra és földgázra vonatkozó szankciók alól, sikerült megvédeni a rezsicsökkentést.
