Az emberi gondolkodás képessége az utóbbi évtizedben látványos hanyatlásnak indult, amit egyre több kutatás igazol. A digitális média térnyerése és a változó információfogyasztási szokásaink állhatnak e megdöbbentő változás hátterében.
A szerző a Makronóm elemzője.
Az emberi intelligencia látszólag egyszerű fogalom, amit az Oxford English Dictionary „a megértés képességeként” határoz meg, de a gyakorlati alkalmazása egyre csökken. A szakértő szerint bár az emberi agy biológiája nem változott az elmúlt évtizedben, az érvelés és a problémamegoldó képesség több teszt alapján is a 2010-es évek elején tetőzött, azóta azonban folyamatosan romlik.
Az OECD által végzett PISA-felmérés, amely a 15 évesek olvasási, matematikai és természettudományos ismereteit méri nemzetközi szinten, azt mutatja, hogy a legtöbb tárgy esetében 2012 körül volt a csúcs. Meglepő módon, egyes esetekben 2012 és 2018 között nagyobb volt a visszaesés, mint a Covid-járvány által sújtott időszakban. Ráadásul a probléma nem korlátozódik a tizenévesekre: a felnőttek körében is hasonló mintázat figyelhető meg, az OECD felnőtt képességeit mérő vizsgálatai szerint minden korcsoportban romló tendencia tapasztalható.
Ez pedig a magyar diákok esetében is megfigyelhető.
Az emberi figyelemről és mentális kapacitásról meglepően kevés hosszú távú, következetes kutatás létezik. Viszont a Monitoring the Future tanulmány 1980 óta minden évben megkérdezi a 18 éveseket, hogy tapasztalnak-e nehézségeket a gondolkodás, a koncentráció vagy a tanulás terén. A válaszokból az derül ki, hogy azon végzős középiskolások aránya, akik nehézségekről számolnak be, stabilnak mutatkozott az 1990-es és a 2000-es években, de 2010-es évek közepén hirtelen emelkedésnek indult.
John Burn-Murdoch, a Financial Times rovatvezetője szerint a fordulatot jelző időpont nemcsak azért figyelemre méltó, mert egybeesik az intelligenciát és a következtetési képességet mérő tesztek eredményének romlásával, hanem azért is, mert ugyanekkor változott meg gyökeresen az információhoz való viszonyunk is. A szövegalapú tartalmaktól a vizuális média felé történő elmozdulás zajlik, ennek eredményeképpen egy „posztírástudó” társadalom van kialakulóban, amely szinte folyamatosan képernyő előtt éli a mindennapjait. Ennek megfelelően kevesebbet is olvasunk:
2022-ben az amerikaiak kevesebb mint a fele számolt be arról, hogy az elmúlt évben olvasott könyvet.
Különösen szembetűnő azonban, hogy ez a jelenség a legtöbb országban együtt jár a számolási készség és az egyéb problémamegoldási stratégiák alkalmazásának csökkenő teljesítményével.
A statisztikák szerint a magas jövedelmű országokban a felnőttek körében átlagosan 25, az Egyesült Államokban pedig 35 százalékra emelkedett azok aránya, akik nem képesek matematikai érveléssel felülvizsgálni és értékelni egy állítás érvényességét.
A digitális média társadalmi hatásairól szóló legtöbb vita az okostelefonok és a közösségi média térhódításáról szólnak. A szakértő szerint azonban az összpontosított gondolkodásra való emberi képesség változása valami alapvetőbbel esik egybe: az információhoz való viszonyunk átalakulásával.
A véges weboldalakról áttértünk a végtelen, állandóan frissülő hírfolyamokra és az értesítések folyamatos áradatára. Már nem töltünk annyi időt az interneten való aktív böngészéssel és az általunk ismert emberekkel való interakcióval, ehelyett tartalmak özöne zúdul ránk. Ezáltal már akkor is fogyasztunk, ha nem akarunk, szinte már nem is mi döntünk erről. A kutatások azt mutatják, hogy a digitális technológiák aktív, szándékos használata gyakran ártalmatlan, sőt akár előnyös is lehet. Ezzel szemben az utóbbi években elterjedt
passzív fogyasztási viselkedésformák bizonyítottan hatással vannak mindenre: a verbális információk feldolgozásától kezdve a figyelmen és a munkamemórián át az önszabályozásig.
A jó hír viszont az, hogy az emberi intellektuális kapacitás alapjaiban valószínűleg nem csökkent. Valójában nem az a probléma, hogy az emberek kevésbé lennének képesek a következtetésre vagy a problémamegoldásra, hanem az, hogy a technológiai környezetünk egyre inkább akadályozza e képességek alkalmazását.
A mindennapi szokásaink megváltoztatásával és az információfogyasztás tudatosabb szabályozásával megfordítható lehet ez a negatív trend.
Az igazi kihívás abban rejlik, hogy miközben a társadalom digitális átalakulása folytatódik, megtaláljuk a módját annak, hogy megőrizzük és fejlesszük a kognitív képességeinket.
Bár a digitális eszközök és platformok tervezői elsősorban a felhasználók figyelmének lekötésére törekszenek, a tudatos használat és a digitális egyensúly kialakítása segíthet visszaszerezni az irányítást. Végső soron ez lehet a kulcs ahhoz, hogy a technológia valóban segítse, ne pedig gyengítse az emberi intelligenciát és a problémamegoldó képességet a jövőben.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pexels
Európában még mindig az iszlamista terror jelenti a legnagyobb veszélyt, de megjelent a szélsőbaloldali terroristáknak is egy új generációja, akik kizárólag az interneten keresztül radikalizálódtak.
Az izraeli hírszerzés igazgatóját Ahmadinezsádról és Epsteinről, az MI-ről és az iráni háborúról is kérdeztük. Yossi Cohen azt is elárulta, mi a legnagyobb fenyegetés a mai világra. Interjúnk!
Szerinte a digitális fejlődés könnyen „visszafejlesztheti a szíveket”, miközben a fiatalok elveszíthetik a kritikus gondolkodás képességét.
A mesterséges intelligencia komoly veszélyt jelenthet, ha nem megfelelően használják.
Nem ez az első eset.
Az Egyesült Államok kormánya ezentúl tesztelni fogja az új mesterséges intelligencia eszközöket, mielőtt azok a nyilvánosság elé kerülnének.
A Terminátort a Márvány utca környékén kapták lencsevégre.
Oroszország háborúja egyre közvetlenebbül fenyegeti a keleti határokon fekvő országokat – írta az Európai Bizottság elnöke.
