Volt némi halvány remény 2024-ben egy minimális, 0,3 százalékos gazdasági bővülésre. De még ezt az előrejelzést is le kellett rontani. A Scholz-kormány egyre nagyobb kutyaszorítóba kerül.
A szerző a Makronóm újságírója.
A német kormány teljesen feladta a reményt, hogy az idén bármilyen gazdasági növekedést fel tudjon mutatni. Korábban egy önmagában is kínosan alacsony 0,3 százalékos GDP-bővülést prognosztizáltak, a Bloomberg értesülései szerint azonban Robert Habeck gazdasági miniszter napokon belül bejelenti az előrejelzés módosítását – legjobb esetben nulla százalék körülire.
A kormány számára ez a teljes vereség beismerése – egyben rendkívül kellemetlen előjel az egyébként is a népszerűségi lista legalján heverő koalíciós pártoknak, akik a jövő évi választásokra készülnek. Az eredmény egy újabb elvesztegetett évet jelent az összeomlás előtt álló német ipar tekintetében, a befektetői bizalom villámgyors hanyatlásáról már nem is beszélve.
Az ipari válsághelyzetet tovább súlyosbította a Volkswagen látványos lejtmenete és a fenyegetődzése a németországi üzemek leállításával kapcsolatban. A legnagyobb befektetői pofont a kormány pedig az Inteltől kapta, amely közlése szerint évekkel halasztja el a történelminek nevezett, 30 milliárdos új chipgyárának építését, nemcsak a német gazdaságra mérve csapást, de pillanatok alatt romba döntve az európai félvezetőipar felfuttatásáról szőtt álmokat is.
Az önleminősítés arra utal, hogy a német gazdaság folytatja a mélyrepülést, ami a lehető legrosszabb hír az európai ipari szegmensnek. A gyengülés folyamatossá vált, az idő múlásával a hanyatlás pedig már strukturális, hosszú távú problémákra, semmint ciklikusságra utal.
A prognózisváltoztatás a Scholz-kormány gazdasági teljesítményének is mérőszáma egyben: a kancellár 2021-es hivatalba lépése óta nem volt két olyan egymást követő negyedév, ahol GDP-növekedést lehetett volna mérni. A szavazók eddig az európai parlamenti és a regionális választásokon büntették a kabinetet, jövőre azonban országos választások jönnek, amelynek eredménye a regnáló, összetákolt kormánykoalíció pártjainak számára még akkor is megsemmisítő lehet, ha szinte bizonyos, hogy soha többé nem fognak összeállni a jelenlegi formában.
A kormány ráadásul még a stagnálást sem meri már határozottan kijelenteni: lehet, hogy év végéig még annál is rosszabb, negatívba csúszó csökkenés következik be az ipari és termelési adatok függvényében. A gyengébb növekedési kilátások ráadásul súlyos hatással lennének az adóbevételekre is, ami az ezer sebből vérző, óriási lyukakkal tarkított és folyton korrekcióra szoruló 2025-ös költségvetést is katasztrofálisan érintené.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Egy taxis a minap azt mondta nekem, hogy neki mindegy, ki nyeri a 2026-os választást, csak változás legyen. Úgy tűnt, hogy szerinte Magyarország kormányának kiválasztása olyan, mintha tombolajegy volna, ahol minden szelvény nyer. Csakhogy ez a stratégia sok országban recessziót, inflációt vagy államcsődöt hozott. Sebestyén Géza írása.
„Ez nem bukás. Ez előrelépés” – szögezte le a közgazdász.
Aggasztóak a kilátások.
Hiába lassul az infláció, egyes termékek és szolgáltatások ára továbbra is az egekben jár.
Húsz helyszínen sztrájkolnak majd a szakszervezetek.
Újabb nagyívű terveket vázolt fel Friedrich Merz.
A történteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hagyta szó nélkül, szerinte nem véletlen akció volt.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
