Szakmai nézőpontok: ilyen az EU versenyképességi válsága, de mi a válaszunk rá?

A Joint Venture Szövetség (JVSZ) október 3-án 13. alkalommal rendezte meg az üzleti élet egyik legfontosabb szakmai eseményét, a JVSZ Makro Konferenciát, amelynek az ELTE Egyetemi Kongresszusi Központja adott otthont.  

Varga Mihály megnyitó videóüzenete  

A megnyitó a JVSZ társelnöke és az esemény fővédnöke, Varga Mihály pénzügyminiszter videóköszöntőjével kezdődött. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az együttműködés alapvető eleme a versenyképességnek. Különösen egy olyan globális gazdasági helyzetben, ahol az amerikai növekedési ütem körülbelül ötszöröse, a kínai pedig tízszerese az európainak. Ezért a magyar EU-elnökség egyik legfontosabb feladata az unió versenyképességének javítása. A miniszter kiemelte: valamennyi elemzőintézet egyetért abban, hogy a kilátásaink kedvezők, a következő években a magyar lesz az egyik leggyorsabban fejlődő gazdaság az unióban. Ezt a teljesítményt olyan pillérek támasztják, mint a versenyképes adórendszer, az erősödő kutatás-fejlesztés, valamint a tartósan magas beruházási ráta. Javítjuk az egyensúlyi mutatókat, magasan tartjuk a foglalkoztatást, az emelkedő reálbérek pedig hosszú távon a fogyasztás bővülését vetítik előre – ismertette.  

MNB: többrétegű, többszörös válsághelyzetet kell kezelni 

Kuti Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank főközgazdásza előadásában átfogóan ismertette a jelenlegi gazdasági helyzetet és a jövőre vonatkozó kilátásokat, amelyek komoly kihívásokat jelentenek. Négy fő területet emelt ki: a demográfiai kihívásokat, a zöldátállás kérdéseit, a kamatkörnyezetet, valamint a multi- vagy polikrízis (többszörös válsághelyzet vagy összetett válság) jelenségét, amely azt jelenti, hogy a Covid–19-járvány kitörése óta egymást érik a krízisek. A pandémiát az ellátási láncok szakadozása követte, majd 2022 februárjában kitört az orosz–ukrán háború, ami után energiaválság és a globális inflációs nyomás látványos erősödése jött. 

A szakértő a mai inflációs hullámokat összehasonlította az 1970-es évek elejét és végét jellemző két olajválsággal. Bár jelenleg sikerült letörni az inflációt, látható, hogy a 70-es években az első hullámot egy második követte. A jegybankok azon dolgoznak, hogy ezt a másodikat elkerüljük, vagy a mértéke kisebb legyen, és ne okozzon újabb sokkot. A főközgazdász szerint a 1979-es második olajválsághoz hasonló komolyabb gazdasági megrázkódtatás nélkül remélhetőleg elkerülhető, hogy megismétlődjön a 70-es évek két hullámban bekövetkező inflációs spirálja.

Nem oldódik a munkaerőpiaci feszültség, de nem lesz könnyű a zöldátállás sem 

A magyar gazdaság kapcsán Kuti az egyik egégetőbb problémának a munkaerő kérdését emelte ki, amely szoros összefüggésben van a demográfiai folyamatokkal. A legnagyobb kihívás, hogy 2030-ig, tehát a következő 5-6 évben a 2010-es helyzethez képest mintegy 270 ezer fővel csökkenhet a potenciálisan foglalkoztatható korúak száma. A jelenlegi 7,3 millióról csaknem 7 millióra eshet vissza ez a létszám, különösen a 25–54 éves korosztályban. Ezt úgy fogalmazta meg, hogy évente egy nagykanizsányi ember, mintegy 45 ezer fő tűnik el a munkaerőpiacról. Ezt a helyzetet kezelni kell, de a külföldi munkavállalók foglalkoztatása csak korlátozottan tudja pótolni a kiesett hazai munkaerőt.  

Az MNB szakértője szerint a másik jelentős kihívás, amelyet a 2020-as évtized végéig kezelni kell, a zöldátállás, amely ugyanakkor nagy hozzáadott értékű beruházási hullámot is elindíthat a magyar gazdaságban. Különösen fontos azonban, hogy 

A digitalizációs trendeket is érdemes erősíteni, mivel ezek is hozzájárulhatnak a gazdaság modernizációjához. 

A korábban említett poli- vagy multikrízis, amely az infláció, a kamatkörnyezet, a külső egyensúly, valamint az államadósság együttes romlását eredményezte, a sérülékenységünk csökkenését okozta. A friss adatokból már látható, hogy ezekben visszatértünk a régiós középmezőnybe, és a sérülékenységünk is jelentősen csökkent. Fontos cél ennek kapcsán a fizetési mérleg stabilitásának fenntartása, amelyhez a zöldfordulat és a beruházások sikeres ösztönzése is elengedhetetlen. A belső fogyasztás növelése és a digitalizáció, különösen a mesterséges intelligencia sikeres implementálása, alkalmazása, szintén nagy hatással lesz a munkaerőpiacra és a versenyképességre. 

Az EU válsága két nagyvállalat hazai vezetőjének szemüvegén keresztül 

A jegybank szakértőjének előadását dr. Fábián Ágnesnek, a JVSZ elnökének és a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatójának, valamint dr. Tálos Péternek, a Foxconn csoport alelnökének moderált beszélgetése követte – a fő téma ez esetben is az Európai Unió gyengülő versenyképessége volt, amelyre Varga Mihály is utalt korábban. 

A beszélgetés során mindkét vállalatvezető bemutatta az általuk képviselt cégek helyzetét és a globális trendeket. A Henkel mint nagy német, azaz európai vállalat, elsősorban vegyipari termékek – főként tisztítószerek és ragasztók – gyártásával foglalkozik, amelyeket a világ szinte minden részén forgalmaz. A Foxconn ezzel szemben jelentős nemzetközi elektronikai márkák számára állít elő hardvereket, Magyarországon pedig főként felhőszolgáltatásokat támogató eszközöket állítanak elő, amelyek iránt szinte folyamatos a kereslet, függetlenül a gazdasági konjunktúrától. Ez részben a digitalizáció erősödésének, részben pedig a mesterséges intelligencia által növekvő felhő-számítástechnikai igényeknek köszönhető. 

Az uniós versenyképesség témája dr. Fábián Ágnes szerint különösen aggasztó. Elmondta, hogy 

A pandémia idején különösen élesen mutatkoztak meg a beszállítói függőségek például a vegyiparban, de az európai gazdaság egyik fő alapja, az olcsó orosz energiaforrások kiesése is súlyos csapást jelentett. Bár az energiaforrásokat lehet pótolni, azok beszerzése rendkívül drága, miközben az Európai Unió túlszabályozza a vállalatokat, különösen Észak-Amerikához képest, ahol ráadásul az energiaválság óta kirívóan olcsóbb a termeléshez szükséges energia is. 

Azt is kiemelte, hogy a fentiek okán az európai vállalatok egyre inkább Észak-Amerikába költöznek, különösen az energiaigényes ágazatokban, így például a vegyiparban. Ez komoly kihívásokat jelent az olyan nagyvállalatok számára, mint a Henkel, amely évente 20 milliárd eurós forgalmat bonyolít. Emellett Európa lemaradásával az európai vásárlóerő is csökken, ami különösen Magyarország számára jelent problémát, ahol az eddig viszonylag erősnek tartott vásárlóerő is hanyatlásnak indult. 

Dr. Tálos Péter a Foxconn részéről elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a világkereskedelem súlypontja az Atlanti-óceántól egyre inkább a Csendes-óceán térsége felé tolódik. Amerika továbbra is fontos szerepet fog betölteni, de Európa egyre inkább kimarad a globális kereskedelem fő áramlataiból. Dr. Fábián Ágnes megerősítette ezt, és aggasztónak nevezte, hogy kontinensünk kikerülhet a globális gazdasági fókuszból. Az elmúlt évek trendjei alapján Európa világkereskedelemből való részesedése néhány százalékkal csökkent, miközben a kínai termékek aránya a kereskedelemben tíz százalék felett emelkedik. 

Dr. Tálos Péter azt is elmondta, hogy a világ ötven legnagyobb technológiai vállalata közül ma már mindössze négy európai, ami szintén tükrözi a kontinens globális versenyképességének csökkenését. A kínai gazdaság belső lassulása és az egyre inkább erősödő ottani járműipar is hozzájárul ahhoz, hogy Európa pozíciója gyengüljön a világpiacon, különösen a járműiparban, ahol a német, a francia és az olasz autógyárak problémákkal küzdenek, különösen az elektromos gépkocsik ellátásában. 

Lóga Máté a hazai kilátásokról és a járműgyártásról 

Ez a téma már átvezet Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért, iparért, pénzügyi forrásokért és makrogazdasági elemzésért felelős államtitkárának előadására, valamint az azt követő vitafórumra. A szakpolitikus elsősorban a néhány napja kiadott Draghi-jelentésről beszélt, amely Európa versenyképességéről szólt, de külön hangsúlyt fektetett a magyar gazdasági trendekre is. A vitafórum során Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója és Egerszegi Ádám, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese arról kérdezték, hogy a következő évben mi lehet a növekedés motorja, milyen programok várhatók a kkv-szegmensben, valamint milyen szerepe lehet ebben a bankszektornak. 
A legfrissebb adatok szerint az utóbbi hónapokban a lakossági hitelfelvételi, költési és beruházási kedv már mutat némi élénkülést, azonban a vállalati hitelfelvételi és beruházási kedv növekedése még várat magára. Lóga Máté szerint cél, hogy 2025-ben a magyar gazdaság bővülése 3 és 6 százalék közötti szintre gyorsuljon. Ehhez elengedhetetlen, hogy a német ipari termelés stabilizálódjon, illetve a beruházások és a fogyasztás is támogassa a belső keresletet. Ebben kulcsszerepe van a kis- és középvállalkozások támogatásának – fejtette ki a szakpolitikus. 

A kis- és középvállalati hitelezési, támogatási programok, mint például a Széchenyi-kártya, mellett más központi kkv-projektek is fontosak. Ezek jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt fókuszában vannak, aminek az egyik jele, hogy szeptember elején Szabados Richárdot, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) korábbi ügyvezető igazgatóját nevezték ki a kkv-szektorért és technológiafejlesztésért felelős államtitkárnak, aki külön figyelmet fordít ezekre a területekre. 

Lóga Máté érdekes belső nézőpontot osztott meg arról a trendről, hogy az Európai Unió hamarosan szavaz arról, hogy a kínai elektromos autókra védővámot vessenek ki az európai járműipar védelmében, illetve arról, hogy az milyen mértékű legyen. Az államtitkár megerősítette, hogy a magyar kormány ellenzi a védővámok kivetését, és inkább egyfajta hidat szeretne képezni az európai és a kínai gyártók között. Példaként említette, hogy Magyarországon jelen vannak a nagy német gyártók, mint az Audi, a Daimler (Mercedes), valamint rövidesen a BMW Debrecenben, továbbá a japán Suzuki, de kínai részről is épülnek akkumulátorgyárak, mint a CATL, illetve az elektromos járművek terén a szegedi BYD.  

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ebben a kérdésben még a nagy európai országok kormányai között sincs egyetértés, így várhatóan heves viták zajlanak majd Brüsszelben az Európai Bizottságban a következő napokban a kínai elektromos autókkal szembeni védővámok ügyében. 

A frissített JVSZ Economy Index kivárást, oldalazást jelez 

A konferencia egyik leglényegesebb bejelentése a JVSZ Economy Index legfrissebb adatai voltak, amelyeket dr. Csorbai Hajnalka, JVSZ elnökségi tagja, az Opten stratégiai igazgatója részletezett. Bemutatta a pozitív összetevőket is, hangsúlyozva, hogy az index egy összetett mutató, amely nem pusztán a nyers gazdasági tényeket tükrözi, mint például a GDP vagy más klasszikus mutatók. A különlegessége, hogy számos tényezőt képes egyszerre kezelni, és fontos szerepet kap a vállalkozói oldal bevonása is. 
Dr. Csorbai Hajnalka elmondta, hogy az index némi optimizmust mutat, ugyanakkor egyelőre nem beszélhetünk fellendülésről. Hasonlata szerint a e mutató oldalazó mozgása egy elhúzódó betegséghez hasonlítható: az elején még kevésbé veszünk tudomást a problémáról, de ahogy előrehalad, egyre nagyobb a nyomás, és a helyzet szabad szemmel is láthatóvá válik. Ez a bizonytalanság jelenleg is érezhető, amelyet a 2022–23-as energiaválság, az azóta sokkal kevésbé jellemző árfolyam-ingadozások, az infláció felpörgése és más gazdasági események is súlyosbítottak. Bár az euró árfolyama rövid távon újra 400 forint fölé került, hosszabb távon az infláció csökkenésével és a jegybanki alapkamat eddig is látott, illetve további, folyamatos mérséklődésével újra megérkezhet a vállalati szektor beruházási kedve, ami növekedést hozhat. 
A JVSZ elnökségi tagja kiemelte, hogy a devizahitelek ismét megerősödtek a kkv-szektorban, különösen azoknál a vállalatoknál, amelyeknek exportbevételeik vannak, hiszen a devizahitel-kamatok jelentősen alacsonyabbak, mint a forinthitelkamatok, és e cégeknek természetes fedezet a devizahitelre például az eurós exportjuk. A vállalati versenyképesség továbbra is kulcsfontosságú, és a cégeknek szembe kell nézniük olyan kihívásokkal, mint a zöldfordulat, az ESG-megfelelés, valamint a munkaerőpiaci és gazdasági bizonytalanságok. 
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a lánctartozások egyre növekvő problémát jelenthetnek, hiszen jelenleg több a céges felszámolás, mint 2010-ben. További kihívás a generációváltás kérdése: körülbelül 2000 olyan, egymilliárd forint feletti árbevételű vállalat van Magyarországon, ahol a cégvezetők 60 év felettiek, és sok esetben nincs megfelelő utódlás. Ez már nemzetgazdasági szintű problémát is jelenthet, hiszen kérdéses, hogy mi lesz ezeknek a társaságoknak a sorsa. 
Dr. Csorbai Hajnalka a jövőbeni feladatok között kiemelte a pénzügyi kockázatmenedzsment fontosságát, amely szoros összefüggésben áll a piaci bizonytalanságokkal. Emellett a bizalomvesztés, a bérinfláció és a hatékonyság növelése is kulcskérdés, amely a beruházások fellendülésével és a fogyasztás növekedésével együtt jelentős szerepet játszik. Az ágazati átrendeződések, például a zöldfordulat, a digitalizáció, valamint a geopolitikai változások, mint a háborúk és az energiaárakmind hatással vannak a piaci mozgásokra. Végül, Emellett utalt dr. Tálos Péterre is, aláhúzva, hogy egy cégvezetőnek ma már nem elegendő csak egy B tervet tartania a fiókban, hanem érdemes C és D terveket is kidolgoznia a sikeres működés fenntartása érdekében. 

Condorde és Gránit Bank, a hazai „butik” pénzügyi vállalatok   

A kisebb, rugalmasabb hazai pénzügyi vállalkozásokra fókuszált az a beszélgetés, amelyben Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója és Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója osztotta meg tapasztalatait. A beszélgetés során arra keresték a választ, hogy az úgynevezett „butik” pénzügyi szolgáltatók – tehát a kisebb méretű, rugalmasabban működő, mondhatni elit pénzügyi vállalkozások – milyen kihívásokkal szembesültek, és hogyan értek el sikereket az elmúlt években, évtizedekben. Kiemelték azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek a kisebb pénzügyi vállalatok sikeresek legyenek a nagyobb piaci szereplőkkel szemben. A rugalmasabb működés, az innovatív megközelítés és a személyre szabott szolgáltatások mind olyan elemek, amelyek előnyhöz juttatják őket a dinamikusan változó pénzügyi piacon.  

Bogsch Erik a Richter sikereiről 

Tágabb kontextusban is érdekes volt a beszélgetés Rónai Egon, az ATV műsorvezetője és Bogsch Erik, a Richter korábbi vezérigazgatója, jelenlegi elnöke között. A cégvezető részletesen mesélt a gyógyszergyár világsikerének útjáról, amely a rendszerváltás előtti időszakig nyúlik vissza. Különösen hangsúlyozta a Richter rendszerváltás környékén tapasztalt súlyos válságát, és azt, hogy mennyire fontos volt, hogy a vállalat fókuszáltan csak arra koncentráljon, amiben a legjobb, ahol a legtöbb hozzáadott értéket tudja kínálni, és ahol globális szinten is a legnagyobb esélye van a sikerre. 
Bogsch elmondta, hogy a cég jól döntött, amikor a nehéz időszakban meghozta a szükséges áldozatokat, többek között leépítések és néhány üzletág eladása révén letisztította a portfólióját. Ezen áldozatok árán, hosszú évek kitartó munkájával sikerült megvetnie a lábát például a nőgyógyászati készítmények piacán, ahol egy amerikai partnerrel közösen értek el hatalmas sikereket. Ennek eredményeként az amerikai partnervállalat már évi 3 milliárd dolláros forgalmat és félmilliárdos nyereségrészesedést fizet e területen. A Richter gyárai, illetve termékei Indiában, Kínában, Latin-Amerikában és más piacokon is jelen vannak. A sikertörténet kulcsa Bogsch szerint a következetes stratégia megvalósításában és a vezetők megfelelő kiválasztásában rejlik. 

Rónai Egon kérdezte Kapitány Istvánt is a Shell vezetésében töltött 37 évről   

A konferenciát egy újabb sztárpáros interjúja zárta. Rónai Egon Kapitány Istvánnal, a Shell napokban leköszönő globális alelnökével készített egy átfogó interjút a színpadon. A szakember az egyik legjelentősebb magyar származású, nemzetközi karriert befutott menedzser, aki kis híján négy évtizedet töltött a Shellnél, egy olyan vállalatnál, amely 85 országban van jelen és több mint félmillió embert foglalkoztat.  

A beszélgetés egyik legérdekesebb pontja az volt, hogy Kapitány szerint vezető menedzserként meg lehet őrizni úgy az önazonosságot, miközben integrálódunk a globális működési rendszerekbe. Kiemelte, hogy a siker titka nem abban rejlik, hogy folyamatosan panaszkodunk a problémák miatt, hanem abban, hogy mindig azt kérdezzük: „Mit tudunk megoldani?” Ennek a hozzáállásnak köszönheti a karrierjét is, mivel mindig a megoldásokra koncentrált, nem pedig arra, hogy mi a rossz. A vezetői szerep lényege szerinte tehát a cselekvés, a tenni akarás igénye és az öntudatos, motivált hozzáállás. Fontos azonban, hogy a büszkeség soha ne váljon nagyképűséggé. A vezetők kiválasztásakor is az előbb említett agilitást kell keresni, és az eredményeket folyamatosan visszamérni. 
Kapitány a beszélgetés során reflektált az üzleti világ bizonytalanságára és a kiszámíthatatlan piaci környezetre is. Hangsúlyozta, hogy még egy olyan óriásvállalat, mint a Shell sem tudja pontosan, mi várható a jövőben. Példaként hozta fel, hogy amikor ő elkezdett dolgozni a Shell nemzetközi részlegén, sokan azt gondolták, hogy 2024-re már egy csepp olaj sem lesz a világon. Azonban nem ez történt, az olaj nem fogyott el, sőt az üzemanyagtöltő állomásokon már elektromos áramot is lehet tölteni. Ez jól mutatja, hogy a világ megváltozott, és egy vállalatnak mindig többféle forgatókönyvvel kell készülnie a jövőre. 
A „szcenárióelemzés” Kapitány szerint egy hatékony módszer a hosszú távú stratégiai tervezésre. A Shellnél például több olyan forgatókönyv is létezik 2035-re és 2040-re, amely szerint a világ különböző szigetszerű országcsoportokra oszlik, vagy épp ellenkezőleg, újra összekapcsolódnak ezek a csoportok. Hosszabb távú, 2050-ig szóló stratégiák is léteznek, amelyek az új generációk megváltozott fogyasztási szokásaira alapozzák a cég jövőjét. 

A Shell mint olajvállalat a fenntarthatóság jegyében valójában energetikai céggé válik, és jelentős hangsúlyt fektet az elektromos autózásra, valamint az ehhez kapcsolódó töltőpontok fejlesztésére. A stratégia kiindulópontja a vásárlói igények figyelembevétele, ugyanakkor folyamatosan együtt kell működnie a politikai döntéshozókkal is, hiszen régiónként és országonként eltérő lehet a zöldátállás üteme és támogatottsága. 

Kapitány István az Egyesült Királyságban szerzett tapasztalatok alapján kiemelte, hogy a brit szakpolitika már hosszú évek óta halogatja az elektromos autók töltéséhez szükséges hálózati infrastruktúra kiépítését, ám az elvi támogatás nem elég: cselekedni kell, építeni kell(ene) az ottani hálózatokat is. Ugyanis nemcsak a töltőállomásokról van szó, hanem az oda vezető kábelekről is, amelyek nélkül 2035-re, amikor várhatóan újonnan nem lehet belső égésű motorral szerelt autókat forgalmazni, komoly problémák lesznek. Nagy-Britanniában és az Európai Unióban egyaránt óriási beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy a töltőállomásokhoz vezető áramhálózatok megfeleljenek a jövőbeni igényeknek. Kapitány szerint azonban a politikai realitások egyelőre nincsenek összhangban ezekkel a vágyálmokkal, ezért elképzelhető, hogy a belső égésű autók kivezetése 2035-re nem valósul meg sem a brit, sem az európai piacokon. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: JVSZ

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.