Karrier vagy zsebpénz? Íme a diákmunkák eltérő motivációi

Kell a pluszpénz, kell a karrier 

A felsőoktatásban tanulók számára a diákmunkavégzés nem csupán pénzszerzési lehetőség, hanem eszköz a szakmai fejlődésre és a készségeik fejlesztésére. A karrierépítés olyannyira fontos tényező, hogy hosszabb távon, a szorgalmi időszak alatt is hajlandók dolgozni, leginkább részmunkaidőben, heti 20-25 órában. Munkatípusokat tekintve nagy az érdeklődés az adminisztratív, az irodai munkák, illetve az IT- és a mérnöki pozíciók iránt, amelyek magasabb kereseti lehetőséget is jelentenek. „Korábbi kutatásainkból is jól látszik, hogy az egyetemista korúak – főleg a műszaki, természettudományos területeken tanulók – tudatosabbak a pályájukat illetően. Tanulmányaikat is általában szakmai elhivatottság alapján választják, és ahogy ebből a kutatásból is kiderül, a munkavégzésüket is ennek szolgálatába állítják” – mondta el Pintér Lívia, az UNIside Kft. társalapító-ügyvezetője. 

Ezzel szemben a középiskolások főként a nyári szünetben dolgoznának többet, és elsődleges motivációjuk a pénzkeresés. Ők akár heti 30-35 órát is vállalnak rövid időre, ha ezzel nagyobb bevételre tehetnek szert. Főként a bolti állások, a vendéglátói és a hoszteszmunkák iránt érdeklődnek, és kevésbé vonzzák őket az adminisztratív jellegű feladatok. 

A fizetési igények terén is különbséget fedezhetünk fel: míg 

Az idő pénz, de legalábbis érdemes kompenzálni 

„Számomra mindig is az volt a legfontosabb, hogy minél több ember megélhetését segítsem, és ezalól a diákok sem kivételek. A kutatás is megerősítette azt a tapasztalatomat, hogy a mai fiatalok számára kiemelten fontos a rugalmasság, hiszen a tanulmányaik mellett dolgoznak. A hibrid munkavégzés, amit mi is biztosítunk a belsős diákjaink számára, pontosan ezt a rugalmasságot nyújtja. A home office lehetősége különösen fontos számukra, mivel így könnyebben össze tudják hangolni az órarendjüket és a munkát, megoldva ezzel a fáradtság és az időhiány problémáját is, amelyet a válaszadók a legnagyobb akadályként említenek” – nyilatkozta Pataki Zoltán, az euDiákok egyik alapítója. 

Ugyanakkor a kutatásból az is kiderül, hogy az utazási hajlandóságot tekintve mindkét csoport hasonlóan gondolkodik: akár egy órát is utaznának a munkahelyükre. Fontos viszont, hogy a munkáltató kompenzálja az utazással töltött időt, különösen azok számára, akik kisebb településeken élnek, és komolyabb ingázásra kényszerülnek. Ezek a megállapítások a hatékonyságnövelés szempontjából érdekes kérdéseket és különböző megoldási lehetőségeket vethetnek fel a cégek gondolkodásában. 

Összességében a vizsgálat rávilágított, hogy a diákok számára 

A tanulók többsége nem érzi hátránynak a munka és a tanulmányok összeegyeztetését, bár időnként a fáradtság és az alacsony bérezés problémát jelenthet számukra. A felmérésből kiderült, hogy bár számos közös elvárás figyelhető meg az egyetemisták és a középiskolások preferenciáiban, a diákmunkát mindkét csoport más-más pluszjelentéssel ruházza fel.  

Az elemzés mellett interjúkat és további érdekességeket is tartalmazó Motivation-Z című kiadvány IDE kattintva érhető el, ahol a részletes eredmények is megtekinthetők.  

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Unsplash

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.