Egy friss kutatás szerint a felsőoktatásban tanulók számára a diákmunkavégzés nemcsak pénzkereseti lehetőség, hanem fontos lépcsőfok a szakmai fejlődésük és a karrierépítésük során. Ezzel szemben a középiskolásokat a diákmunkában elsődlegesen a gyors pénzszerzés motiválja, különösen a nyári szünetek alatt.
A felsőoktatásban tanulók számára a diákmunkavégzés nem csupán pénzszerzési lehetőség, hanem eszköz a szakmai fejlődésre és a készségeik fejlesztésére. A karrierépítés olyannyira fontos tényező, hogy hosszabb távon, a szorgalmi időszak alatt is hajlandók dolgozni, leginkább részmunkaidőben, heti 20-25 órában. Munkatípusokat tekintve nagy az érdeklődés az adminisztratív, az irodai munkák, illetve az IT- és a mérnöki pozíciók iránt, amelyek magasabb kereseti lehetőséget is jelentenek. „Korábbi kutatásainkból is jól látszik, hogy az egyetemista korúak – főleg a műszaki, természettudományos területeken tanulók – tudatosabbak a pályájukat illetően. Tanulmányaikat is általában szakmai elhivatottság alapján választják, és ahogy ebből a kutatásból is kiderül, a munkavégzésüket is ennek szolgálatába állítják” – mondta el Pintér Lívia, az UNIside Kft. társalapító-ügyvezetője.
Ezzel szemben a középiskolások főként a nyári szünetben dolgoznának többet, és elsődleges motivációjuk a pénzkeresés. Ők akár heti 30-35 órát is vállalnak rövid időre, ha ezzel nagyobb bevételre tehetnek szert. Főként a bolti állások, a vendéglátói és a hoszteszmunkák iránt érdeklődnek, és kevésbé vonzzák őket az adminisztratív jellegű feladatok.
A fizetési igények terén is különbséget fedezhetünk fel: míg
az egyetemisták magasabb bért várnak el, különösen azok, akik szakmai gyakorlatként tekintenek a diákmunkára, addig a középiskolások bérigénye valamivel alacsonyabb. Mindkét csoport számára az átlagosan elvárt minimum órabér nettó 1800 forint körül mozog.
„Számomra mindig is az volt a legfontosabb, hogy minél több ember megélhetését segítsem, és ezalól a diákok sem kivételek. A kutatás is megerősítette azt a tapasztalatomat, hogy a mai fiatalok számára kiemelten fontos a rugalmasság, hiszen a tanulmányaik mellett dolgoznak. A hibrid munkavégzés, amit mi is biztosítunk a belsős diákjaink számára, pontosan ezt a rugalmasságot nyújtja. A home office lehetősége különösen fontos számukra, mivel így könnyebben össze tudják hangolni az órarendjüket és a munkát, megoldva ezzel a fáradtság és az időhiány problémáját is, amelyet a válaszadók a legnagyobb akadályként említenek” – nyilatkozta Pataki Zoltán, az euDiákok egyik alapítója.
Ugyanakkor a kutatásból az is kiderül, hogy az utazási hajlandóságot tekintve mindkét csoport hasonlóan gondolkodik: akár egy órát is utaznának a munkahelyükre. Fontos viszont, hogy a munkáltató kompenzálja az utazással töltött időt, különösen azok számára, akik kisebb településeken élnek, és komolyabb ingázásra kényszerülnek. Ezek a megállapítások a hatékonyságnövelés szempontjából érdekes kérdéseket és különböző megoldási lehetőségeket vethetnek fel a cégek gondolkodásában.
Összességében a vizsgálat rávilágított, hogy a diákok számára
a rugalmasság, a megfelelő fizetés és a munkahelyi közösség a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál.
A tanulók többsége nem érzi hátránynak a munka és a tanulmányok összeegyeztetését, bár időnként a fáradtság és az alacsony bérezés problémát jelenthet számukra. A felmérésből kiderült, hogy bár számos közös elvárás figyelhető meg az egyetemisták és a középiskolások preferenciáiban, a diákmunkát mindkét csoport más-más pluszjelentéssel ruházza fel.
Az elemzés mellett interjúkat és további érdekességeket is tartalmazó Motivation-Z című kiadvány IDE kattintva érhető el, ahol a részletes eredmények is megtekinthetők.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Unsplash
Amikor a baloldal úgy hitte, hogy szinte teljesen birtokolja az egyetemisták szívét és elméjét, Kirk újra és újra megjelent. Az egyetemista korú szavazók élesen jobbra fordultak a 2024-es választásokon.
„Ha én nem lennék, akkor őneki nem lenne politikai karrierje” – fogalmazott a miniszterelnök.
Súlyos csapás lenne a fiatalság számára a Tisza Párt által tervezett adóreform, amely egy brutális megszorítást hozna a magyar dolgozók nyakába. Már az átlagkeresetnél is súlyos százezreket, éves szinten több mint másfél millió forintot bukna minden 25 év alatti fiatal.
„Ennek a videónak minden másodperce megmutatja ezeknek a lelkivilágukat” – vélekedett a beszélgetésről Bohár Dániel, a Megafon munkatársa.
Nézze meg riportunkat a Mandiner YouTube csatornáján!
Csak Franciaország és Lengyelország hívhat le több forrást.
Nem bírják elviselni, hogy a kormány nem engedi eltitkolni a valódi szándékaikat.
