A KSH szerint az élelmiszer-kereskedelem éves szinten 7,5 százalékkal nőtt, a boltok forgalmának növekedését a reálbérek emelkedése támogatja. A gazdasági bővülés szempontjából ugyanakkor az lesz a fő kérdés, hogy a fogyasztás felfutása milyen mértékben csapódik le a hazai vállalatoknál és milyen mértékben importkeresletként.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom éves alapon 4,1, míg havi bázison 0,8 százalékkal nőtt, vagyis négyhavi stagnálás után tudott ismét emelkedni. A kiskereskedelmi forgalmat augusztusban is az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes forgalom húzta, itt 7,5 százalékos volumenbővülést regisztrált a KSH éves és 2,8 százalékost havi bázison. Az élelmiszer-forgalom esetében a fő hajtóerő továbbra is a reálbérek dinamikus emelkedése, ami javítja a háztartások jövedelmi helyzetét.
A nem élelmiszer jellegű termékek forgalma ezzel szemben csak lassabb ütemben, 2,9 százalékkal bővült a megelőző év azonos időszakához képest, miközben havi alapon kismértékben, 0,3 százalékkal mérséklődött is. Ebben a szegmensben visszafogja a forgalmat az óvatossági motívum, amely nyomán a háztartások a nem létfontosságú bevásárlásaikat elhalasztják, emellett itt jelenik meg a külföldi vásárlások megugrása is.
Az MNB adatai szerint a második negyedévben a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított külföldi internetes vásárlások, postai és telefonos megrendelések értéke a megelőző évhez képest 22 százalékkal, több mint 105 milliárd forinttal emelkedett. Ez pedig jelzi, hogy a különböző webshopok a kényelmük, valamint az árfekvésük miatt egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a fogyasztók körében, ami viszont visszafogja a kiskereskedelem hazai bővülését, elsősorban a nem élelmiszer-forgalom területén.
Mérsékelte a kiskereskedelem növekedését az üzemanyag-forgalom is, itt éves és havi alapon 1,2, illetve 0,7 százalékos csökkenést regisztrált a KSH annak ellenére, hogy mindkét időtávon estek az üzemanyagárak.
A kiskereskedelmi forgalom éves alapon a következő hónapokban is érdemi növekedést mutathat, amit a tavalyi alacsonyabb bázis is segít. A kérdés inkább az, hogy az augusztus havi bővülés az elkövetkező időszakban is fennmarad-e, illetve bekövetkezik-e fordulat a külföldi online vásárlások terén. A fogyasztás ezzel együtt is változatlanul a gazdaság fő motorja maradhat, amelyet a reálbérek emelkedése hajthat, a gazdasági növekedés szempontjából ugyanakkor a kulcskérdés az lesz, hogy ez milyen mértékben csapódik le a hazai vállalatoknál és milyen mértékben importkeresletként.
Ezt is ajánljuk:
Címlapfotó: Pixabay
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
A vendégek száma 15,1, a vendégéjszakáké 8,5 százalékkal növekedett éves alapon októberben. Az ágazatot a külföldi turisták húzták, de nőtt a belföldi forgalom is. Ezek az adatok a jövőre vonatkozóan is bizakodásra adnak okot.
„A kormány célja világos, a gazdasági semlegességnek köszönhetően jövőre 3 és 6 % között lesz a gazdasági növekedés Magyarországon” – tette hozzá Bánki Erik.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
Az ukránok dollármilliárdokat költöttek valamire, ami nem fegyver – elsősorban Németország örülhet.
Megpróbál világpolitikai tényezőnek látszani, de ez nem sikerül.
A Magyar Ökölvívó Szakszövetség szerdától szombatig a budapesti Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnokban rendezi az országos ökölvívó-bajnokságot.
