Három innováció, amely forradalmasítja a jövő építészetét

2024. szeptember 30. 22:36

Az épületek a globális szén-dioxid-kibocsátás több mint egyharmadáért felelősek, ezért fontos, hogy mind az építőanyagok, mind a kivitelezés terén történjenek változások.

2024. szeptember 30. 22:36
Fekete Kíra

A szerző a Makronóm újságírója.

A globális energiafogyasztás és szén-dioxid-kibocsátás jelentős része az épületekhez kötődik. A World Green Building Council adatai szerint az épületek a globális energiával kapcsolatos szén-dioxid-emisszió 39 százalékáért felelősek, ebből 28 százalék az üzemeltetésükhöz, míg 11 az építésükhöz és az anyagokhoz kapcsolódik. A Világgazdasági Fórum (WEF) becslései szerint az épületek energiafogyasztását akár 38 százalékkal is lehetne csökkenteni, amely 12 százalékkal mérsékelhetné a globális energiaigényt

Az innovatív építészeti megoldások és építőanyagok kulcsfontosságúak lehetnek a fenntartható fejlődési célok megvalósításában. A WEF három különböző kezdeményezést mutatott be, amely az építészet fenntarthatóságának új korszakát jelentheti. 

Fenntartható, mégis dizájnos 

Dániában megépült a jövő otthonának prototípusa, amelynek háromszor kevesebb a szén-dioxid-kibocsátása, mint egy hagyományos új építésű háznak. A projekt mögött a Velux ablakgyártó áll, amely minden egyes épületelemet optimalizált a költség, a beltéri klíma és a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából. A cég szerint az épület szén-dioxid-negatív lesz az életciklusának jelentős részében, és a teljes szerkezet könnyen szétszedhető, az építőanyagok pedig teljes mértékben újrahasznosíthatók. 

Meglévő épületek korszerűsítése 

A meglévő épületek modernizálása ugyanolyan fontos, mint a fenntarthatók létrehozása. Mivel az épületek élettartama gyakran meghaladja a száz évet, így a régiek korszerűsítése elengedhetetlen.

 A Sydney-i Operaház egy kiváló példa erre: az elmúlt évtizedben teljes mértékben átállt a megújuló energia használatára, 20 százalékkal csökkentette az energia- és vízfogyasztását, valamint az építési hulladékának több mint 90 százalékát újrahasznosította. 

A Transforming Energy Demand 2024 jelentés hangsúlyozza, hogy a meglévő épületek nagy volumenű korszerűsítése kulcsfontosságú lépés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Ennek finanszírozásához és megvalósításához azonban innovatív megközelítésekre van szükség, mint például kamatmentes energiahatékonysági finanszírozási programok, amelyek visszafizetése az energiaszámlákon keresztül történik vagy a szolgáltatásként nyújtott energiahatékonysági modellek – állítja a WEF. 

Innovatív építőanyagok 

Számos modern irodaház több mint felét üveg borítja, amely köztudottan rossz szigetelőanyag, és jelentősen hozzájárul az energiaveszteséghez. Azonban ma már erre léteznek hatékony ötletek, megoldások. Az olyan innovatív anyagok, mint az alacsony emissziós képességű üvegek, jelentősen csökkentik az energiaveszteséget, különösen azokban az épületekben, ahol az üvegfelületek dominálnak. Például 

egy török projektben az új, háromrétegű üveg 81 százalékkal növelte a hőszigetelést és 57 százalékkal hatékonyabban gátolta a napfény beáramlását. 

Emellett a New York-i Columbia Egyetem kutatói olyan innovatív falszerkezetet fejlesztettek ki, amely a cikcakkos mintájának köszönhetően visszaveri az infravörös sugárzást, így megakadályozza, hogy az épület elnyelje a hőt. E mintázat a falak felületének növelésével segít szabályozni a hővisszaverődést, valamint javítja az árnyékolást, így kevesebb közvetlen napsugárzás éri az épületet. 

Az ilyen passzív hűtési rendszerek nagy előnyt jelentenek, különösen a légkondicionáló rendszerek energiaszükségletének csökkentése szempontjából, amely a Nemzetközi Energiaügynökség szerint az energiafogyasztás egyik leggyorsabban növekvő szegmense. A szervezet jelentéséből kiderül, hogy 2050-ig Kína, Indonézia (ahol a háztartásoknak jelenleg a 9 százaléka használ légkondit) és India (5 százalék) együtt a légkondicionálásból fakadó energiaigény növekedésének a feléért lesz felelős. Emellett az energiahatékonyság növelését célzó intézkedések nélkül a beltéri helyiségek hűtéséből adódó energiaigény 2050-re több mint háromszorosára nő 2018-hoz képest – akkorára, mint Kína és India jelenlegi villamosenergia-igénye együttvéve. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Flickr

 

 


További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon. 

Összesen 57 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
coyote-0
2024. október 02. 07:30
Régen ezt is meg tudták oldani: jó vastag vályog/kőfal, kis ablakok, fafűtés. Nullás volt a cokettő mérlegük nem úgy, mint a mai modern passzívházaknak, melyek csak a használatot tekintve passzívak, ha azok egyáltalán.
Dominik
2024. október 01. 20:24
hát mondjuk ezekhez képest már a kádárkocka és a panel is luxus/esztétikusabb....
Ergit
2024. október 01. 20:06
Favázas házakat építsünk? És mivel van hőszigetelve, mert máskülönben itt Magyarországon megfagyunk benne.
Ergit
2024. október 01. 19:59
Ami nyáron akadályozza a felmelegedét, az télen is akadályozza, pedig télen jó, ha falak melegednek, hiszen akkor, kevesebbet kell fűteni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!