Az emberi génszerkesztés hatalmas lehetőségeket kínál a betegségek megelőzésére, ám az emberek véleménye megoszlik, különösen, ha a fizikai jellemzők, mint például a szemszín vagy az intelligencia módosításáról van szó.
A szerző a Makronóm újságírója.
Jennifer Doudna, a CRISPR génváltoztatás forradalmi módszerének társfeltalálója kifejtette, hogy felfedezésével az emberiség elérte, hogy képes legyen megváltoztatni a saját alapvető molekuláris természetét – ez a képesség azonban egyszerre jár lehetőséggel és veszéllyel is. Az egyik legnagyobb félelme az volt, hogy egyszer megjelenik az első CRISPR-baba – egy szándékosan megváltoztatott génekkel megszülető gyermek. (Ezt a félelmet végül Ho Csien-kuj kínai biológus váltotta valóra, amikor 2018-ban bejelentette, hogy sikeresen módosította két embrió DNS-ét, hogy immunissá tegye őket a HIV ellen.)
Ho Csien-kuj a CCR5 génre összpontosított, amelynek az egyik változata védelmet nyújt a HIV-fertőzés ellen. A génszerkesztésnek erre a formájára nemcsak orvosi áttörésként tekintettek, hanem az emberi képességek potenciális javítására is alkalmasnak tartották. Míg Ho kísérlete számos tudományos kritikát kapott (és számára három év börtönbüntetést eredményezett), kísérletei rávilágítottak arra, hogy a génszerkesztés valóban képes megváltoztatni az emberi evolúció irányát, hiszen a génmódosítás során bevezetett változások hatással vannak az összes jövőbeni leszármazottra is.
Miért várjunk 100 ezer évet arra, hogy a természetes kiválasztódás elvégezze a dolgát? Néhány száz dollárnyi vegyszerért 10 perc alatt orvosolhatjuk a problémát”
– tette fel a költői kérdést Antonio Regalado, az MIT Technology Review írója.
Bár sokan etikai aggályokat fogalmaztak meg a CRISPR alkalmazásával kapcsolatban, a tudományos közösség nem utasította el egyöntetűen a technológiát, mivel látták benne a potenciális előnyöket. A CRISPR révén lehetőség nyílik olyan genetikai mutációk terjedésére, amelyek ellenállást biztosítanak a betegségekkel, például a cukor-, a szívbetegséggel vagy az Alzheimer-kórral szemben.
A tudományos közösség által vizsgált gének közé tartozik az APP is, amelyről az izlandi deCode Genetics kutatócég megállapította, hogy egy bizonyos változata védelmet nyújt az Alzheimer-kór ellen. Az APP gén ritka változata csökkenti az agyban megjelenő fehérjeplakkok képződését, amelyek a betegség fő jellemzői. Bár ez a változat rendkívül előnyös az idősebbek számára, természetes úton nem terjedhet el, mivel az evolúció csak azokat a genetikai változásokat terjeszti el, amelyek a reproduktív korúakat segítik. A technológia segítségével azonban ezek a változások mesterségesen elterjeszthetők lennének.
A jövőbeli genetikai módosítások azonban nemcsak embriókban, hanem felnőttekben is alkalmazhatók lehetnek.
George Church, a Harvard Egyetem genetikuskutatója szerint a technológiai fejlődés során lehetőség nyílik arra, hogy a felnőttek génjeit is módosítsák, így nemcsak a betegségek ellen lehetnénk immunisak, de akár megváltoztathatnánk a testmagasságunkat vagy az anyagcserénk sebességét. Ez a fajta génmódosítás nem öröklődik tovább, de jelentős hatással lehet az egyének életére és egészségére.
A biotechnológiai ipar már most is kísérletezik a ritka, előnyös génváltozatok hatásainak utánzásával. Például az egyik új szívgyógyszer egy ritka PCSK9 génváltozatát másolja, amely fenntartja az alacsony koleszterinszintet. Ez a génváltozat előfordul természetesen néhány emberben, de most egy új gyógyszer segítségével mesterségesen is elérhetővé válhat.
Miközben a génszerkesztés technológiája gyorsan fejlődik, még mindig számos technikai kihívással kell szembenézni. A CRISPR-t nehéz bejuttatni a test különböző sejtjeibe, különösen az agyba és az izmokba, de a biotechnológiai cégek dollármilliókat fektetnek be hatékonyabb módszerek fejlesztésébe. Például a Covid–19-oltásoknál alkalmazott nanorészecskékhez hasonló technológiákat is fejlesztenek, amelyek lehetővé teszik a CRISPR egyszerű és olcsó bejuttatását a szervezetbe.
A kérdés az, hogy az emberek hajlandók lennének-e ilyen génmódosításokkal beavatkozni az embriók fejlődésébe. A Pew Research Center kutatásából kiderült, hogy a megkérdezettek szerint helyénvaló lenne megváltoztatni egy csecsemő genetikai jellemzőit egy már a születés pillanatában is aktív, súlyos betegség esetében (70 százalék), és valamivel kevesebben, de még mindig legalább fele-fele arányban mondják, hogy elfogadható lenne e technikák alkalmazása egy olyan súlyos betegség kockázatának csökkentésére, amely a baba élete során jelentkezhet (60 százalék). Ám mindössze 14 százalékuk mondja azt, hogy helyénvaló lenne megváltoztatni a baba genetikai jellemzőit, hogy intelligensebbé tegyék a megszületendő gyermeket. Sokkal nagyobb arányban (82 százalék) tartanák ezt a technológiával való visszaélésnek.
A válaszadók különbséget tesznek a tudományos kutatás általuk megfelelőnek és helytelennek tartott területei között is. A legtöbb vizsgált helyen széles körben támogatják a nők teherbe esését segítő új technológiák tudományos kutatását (73 százalékuk szerint ez helyénvaló). Az állatok klónozásával kapcsolatos kutatások azonban nagyrészt ellenállásba ütköznek, az ezzel kapcsolatos tudományos kutatásokat átlagosan kétharmaduk (66 százalék) tartja a technológia visszaélésszerű felhasználásának. Egy másik, 2023-as felmérés szerint
az amerikaiak közel 30 százaléka hajlandó lenne egy embrió génjeit módosítani akár csak azért, hogy növeljék a gyermek bejutási esélyeit egy elit egyetemre.
A génszerkesztés területén elért tudományos áttörések nemcsak az orvostudományban hozhatnak forradalmi változásokat, hanem új társadalmi kihívásokat is teremthetnek. Az egyik legnagyobb aggodalom az, hogy ezek a technológiák drágák maradnak, és csak a leggazdagabbak számára lesznek elérhetők, ami tovább mélyíti az egyenlőtlenséget.
Jelenleg a CRISPR-alapú kezelések, mint például a sarlósejtes vérszegénység elleni terápia, rendkívül költségesek, több mint egymillió dollárba kerülhetnek. Ez az ár jelentős akadályt jelent azok számára, akiknek nincs elegendő anyagi erőforrásuk, és így korlátozott a hozzáférésük ezekhez a fejlett technológiákhoz. Sok szakértő attól tart, hogy a biotechnológiai fejlesztések, ha csak egy szűk, gazdag réteg számára lesznek elérhetők, olyan társadalmat hoznak létre, ahol a gazdagok biológiai előnyöket is élvezhetnek, míg a szegényebbek hátrányba kerülnek.
A probléma nem csak az egészséggel kapcsolatos előnyökre korlátozódik. A génszerkesztési technológiák segítségével a gazdagok olyan kívánt jellemzőket is kiválaszthatnának gyermekeik számára, mint a fizikai megjelenés vagy az intelligencia. Ez pedig súlyosbítaná a társadalmi egyenlőtlenséget, hiszen a biológiai és társadalmi előnyök gyakorlatilag összekapcsolódnának.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Flickr
A herceg elleni bestiális támadást előre eltervezték, mégis indulatból követték el, de azt is megtudjuk, hogyan étkezett Szent László és a Rurik-dinasztia leszármazottja. Kutatók a Mandinernek.
Magyar és mongol tudósok eredtek Aba Sámuel királyunk őseinek a nyomába, és az izgalmas kutatás egészen az ázsiai és európai hunokig vezetett. Idén az ásatások újabb fejezete zárult le.
Gyarmati-Paor Zoltán történelmi krimije fölhasználja a modern tudományos eredményeket, és meglovagolja az Árpád-kor iránti érdeklődést egy filmszerű jelenetekkel tűzdelt mai történet formájában.
Fittyet hánynak a biológiára.
„Ez a misszió nemcsak a világűrről szól, hanem arról is, hogyan tápláljuk biztonságosan a jövő generációit itt, a Földön” – írta a közreműködő az ORION Űrnemzedék Alapítvány.
A nő és a férfi fogalmát úgy módosították, hogy azok nem a biológiai képességekhez kapcsolódnak, hanem pszichés tartalmakhoz, és konstruált társadalmi képletekhez.
A tudományos viták szerepéről, az eltérő nézőpontok jelentőségéről és a társadalomtudományok jövőjéről beszélgethettek az MCC hallgatói.
Év végi projektbeszámolóval zárta a tanévet a Mathias Corvinus Collegium Junior Kutatói Programja.
